Danko továbbra is bízik benne, hogy házelnök lehet
2024. 06. 30., v – 17:02
Andrej Danko továbbra is igényt tart a parlament elnöki pozíciójára, annak ellenére, hogy a Hlas politikusai egyértelműen elutasították a koalíciós szerződés megnyitásának lehetőségét.
Az SNS elnöke a szlovák közszolgálati rádió szombati vitaműsorának vendége volt, ahol egyebek mellett felmerült a házelnöki tisztség betöltésének kérdése is. A szlovák parlamentnek azóta nincs vezetője, hogy Peter Pellegrinit április elején köztársasági elnökké választották. Az üléseket ideiglenesen a megbízott házelnök, Peter Žiga (Hlas) vezeti. A koalícióban tehát hetek óta nem született egyezség, és Danko azt mondta, a parlament új elnökét várhatóan csak szeptemberben választják ki. Az SNS vezetője korábban többször is kijelentette, pártja szeretné adni az új házelnököt, a koalíciós szerződés alapján azonban ez a pozíció a Hlast illeti meg, és Matúš Šutaj Eštok pártelnök egyértelműen leszögezte, ők erről nem mondanak le.
Őszig már biztosan nem derül ki, hogy Peter Pellegrini államfővé választása után ki veheti át a parlament elnöki pozícióját. A koalíciós tanács ülésén ugyanis csak abban állapodtak meg a felek, hogy nyáron még áttárgyalják a kérdést.
A házelnöki pozícióról szóló vita azután erősödött fel a koalícióban, hogy Pellegrini április hatodikán megnyerte a köztársaságielnök-választás második fordulóját. A Hlas alapítójának győzelme egy sor személyi cserét is hozott magával: egyrészt lemondott a pártelnöki pozíciójáról, amit Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vett át, másrészt pedig távoznia kellett a parlament vezetői tisztségéből is. Az utóbbi posztot Pellegrini a 2023-mas parlamenti választást követően foglalhatta el. A szlovákiai hatalomeloszlási hagyomány alapján a miniszterelnöki pozíciót a legerősebb párt kaparintja meg (ami ősszel a Smer lett 22,94 százalékkal), a második legerősebb koalíciós partner pedig a házelnöki tisztséget töltheti be (ebben az esetben a Hlas 14,7 százalékkal). A harmadik és egyben legszerényebb eredményt elérő SNS-nek (5,62 százalék) ilyen értelemben csak a parlament alelnöki széke jutott, amit Andrej Danko pártelnök foglalt el.
Danko vágya
Az SNS és a Hlas viszonyát már a koalícióra lépésük óta kisebb konfliktusok jellemzik, bár mindkét fél többé-kevésbé ügyel rá, hogy ebből a lehető legkevesebb látszódjon a nyilvánosság előtt. Ezt maga Šutaj Eštok is hangsúlyozta, amikor a Hlas június elseji kongresszusán pártelnökké választották. Azt mondta, a választókat elriasztja, ha a kormány nem az ő életüket érintő problémákról beszél, hanem saját magával van elfoglalva, amit a 2020-as parlamenti választáson kormányra kerülő pártok esete is bizonyít. Éppen ezért a belső problémákat a koalíciós tanács ülésein fogják megvitatni, nem a médiában.
Ehhez a stratégiához azonban Andrej Danko csak részben tartja magát. Már az államfőválasztási kampány során is több kritikus hangvételű nyilatkozatot tett Pellegrini jelöltsége kapcsán. Elmondta, felajánlották Pellegrininek az SNS támogatását, ha cserébe hajlandó megnyitni a koalíciós szerződést, és belemegy egy alkuba, ami megerősítené Dankóék pozícióját a koalíción belül.
Az idei év egyik legfontosabb belpolitikai eseménye minden kétséget kizáróan a köztársaságielnök-választás lesz. Egyelőre ketten gyűjtötték össze a szükséges mennyiségű aláírást az induláshoz, de nagy kérdés, mi lesz a felmérések alapján legesélyesebbnek tartott Peter Pellegrini (Hlas) jelöltségével, hiszen koalíciós partnere, Andrej Danko (SNS) egyre nyíltabban támadja.
Lapunk is beszámolt arról, hogy Ján Kubišnak sikerült összeszednie a 15 ezer aláírást az államfőválasztáson való induláshoz. Ezzel csatlakozott Ivan Korčok mellé, aki már tavaly novemberben összegyűjtötte a kellő mennyiségű aláírást, így a tavasszal esedékes választáson már két egykori külügyminiszter jelöltsége is biztosnak tekinthető.
A voksolás pontos időpontja egyelőre nem ismert, várhatóan január közepén hirdeti ki Peter Pellegrini, a parlament elnöke.
A legesélyesebb jelölt
A Hlas vezetője a dátummal együtt jelenti be azt is, hogy indul-e választáson. Hivatalosan eddig csak annyit erősített meg, hogy már meghozta a döntést.
A sajtóban hónapok óta terjed a pletyka, hogy Pellegrini szeretne államfő lenni, és az információk hitelességét csak tovább erősítette, amikor Robert Fico (Smer) miniszterelnök kijelentette, teljes mértékében támogatná egykori párttársa indulását.
A felmérések szerint Pellegrini kifejezetten esélyes jelöltnek számít: a Sanep ügynökség választási modellje alapján – amelyet a ta3 hírtelevízió hozott nyilvánosságra kedden – a házelnök az első fordulóban a voksok 43,9 százalékát zsebelné be, ezzel jócskán megelőzve a második helyen álló Korčokot (32,3 százalék).
A korábbi felmérések szintén Pellegrinit tartották a legesélyesebbnek.
Koalíciós belviszály
Kérdéses azonban, hogy a koalíció jelöltjének támogatottságát mennyire tépázhatja meg Andrej Danko hozzáállása. Az SNS vezetője ugyanis az utóbbi napokban egyre nyíltabban elhatárolódik a házelnöktől. A Pluska.sk portálnak adott interjújában kijelentette, nem tetszik neki a koalíciós partnere időhúzási stratégiája.
„Nekem már mindegy, mit csinál Pellegrini, de ha ilyen módon vág bele az elnökválasztásba, kikap Korčoktól. Ezért pedig neki kell majd vállalnia a felelősséget. Elhúzza a kampányt, nem árulja el, mit akar… Korčok pedig nem akárki”
– mondta Danko, hozzátéve, felajánlották Pellegrininek az SNS támogatását, azért cserébe, hogy megnyitják a koalíciós szerződést és megerősítik pártja pozícióját, de a házelnök ebbe ne ment bele. Éppen ezért Danko saját maga is aláírásgyűjtésbe kezdett.
Andrej Danko, az SNS elnöke beismerte, aláírásokat gyűjt a köztársaságielnök-választáson való induláshoz. Peter Pellegrini (Hlas) házelnököt időhúzással vádolja.
Az SNS elnöke a Pluska műsorának vendége volt, ahol beismerte, aláírásokat gyűjt az elnökválasztáson történő indulásához. „Tíz nap alatt tízezer aláírást gyűjtöttünk” – mondta. „Csak felkészülök a lehetőségekre. Ez nem jelenti azt, hogy döntöttünk” – tette hozzá.
„Nem gondoltam volna, hogy 10–12 nap alatt tízezer aláírást sikerül összegyűjtenünk” – jelentette ki. „Nekem már mindegy, hogy Pellegrini mit csinál. De ha így indul az elnökválasztáson, veszít Ivan Korčokkal szemben. Ez pedig az ő felelőssége. Húzza az időt, és nem mondja ki egyértelműen, mit akar” – bírálta koalíciós partnerét.
Mint mondta, az aláírásgyűjtés révén jobb feltételek mellett ülhet egy tárgyalóasztalhoz Pellegrinivel, de Štefan Harabinnal is. Elképzelhetőnek tartja, hogy végül mégis jelölteti magát, az erről szóló következő lépésről még januárban tájékoztat.
Szerinte az SNS választóinak többsége a szavazatát inkább Štefan Harabinnak, mint Pellegrininek adná. „Ez az, amit Pellegrini nem ért. Túl liberális. Baráti kezet nyújtottam neki, de ő visszautasította. Hogy ezután mi lesz, az az ő dolga” – mondta Danko a JOJ 24-nek.
Ha Pellegrini sokáig húzza az időt, Danko „saját kezébe veszi az irányítást”.
Szerinte a választóknak mindent tudniuk kellene a jelöltekről. „Beleértve az irányultságát, a modorát, a viselkedését és pénzügyi helyzetét. A jelölteknek nem csak arra kell felkészülnie, hogy szépen tudjon mosolyogni vagy tudjon németül, oroszul vagy angolul. Beszélnie kell arról, hogy hány gyereke van, kit szeret, kivel él együtt, miből finanszírozza a kampányát. Ezután az emberek választanak” – fűzte hozzá.
Eddig Ján Kubiš és Ivan Korčok volt külügyminiszterek, Beáta Janočková, a Kirekesztett Szülők Jogaiért Kezdeményezés alapítója és Marta Čurajová jelentette be hivatalosan az indulását. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség párt elnöke is elindul az elnöki posztért.
Felmerült, hogy indul Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke is. Peter Pellegrini (Hlas) házelnök hivatalosan még nem erősítette meg, hogy indul a választáson.
Az államfőválasztást 2024-ben tartják. Zuzana Čaputová megbízatási ideje 2024. június 15-én telik le. Čaputová már bejelentette, hogy nem pályázik újra a posztra.
Azt azonban nem garantálta, hogy el is indul a választáson. Mint mondta, több a nyitott lehetőség, a saját indulásán kívül akár Štefan Harabin támogatását is el tudná képzelni.
Harabin, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetője 2019-ben már megmérettette magát, és az első fordulóban a harmadik lett, a szavazatok 14,34 százalékával. A volt bíró az álhírportálok közkedvelt szereplője, sok teret kap a különféle dezinformációs médiumoknál.
Danko leszögezte, számára az lenne az ideális forgatókönyv, ha Fico indulna államfőnek, Pellegrini pedig ebben az esetben megszerezhetné a miniszterelnöki széket, ez utóbbi ellen a pártja sem tiltakozna. Szerinte Pellegrini nem elfogadható jelölt az SNS szavazótábora számára, utalva arra, hogy a kampány során a középpontba kerül a jelöltek magánélete is:
„Ha elnöknek indul valaki, az újságírók még a ruhát is letépik róla. És azt is figyelni fogják, ki a first lady”
– jelentette ki, de bővebben nem fejtette ki, mire gondol.
Ki kit támogat?
A koalíció nem egységes hozzáállása akár gyengítheti is Pellegrini esélyeit, bár egyelőre az sem világos, hogy lesz-e közös ellenzéki jelölt. A Progresszív Szlovákia (PS) már leszögezte, beállnak Korčok mögé, és minden bizonnyal az SaS is így tesz majd. Kérdéses, hogy a KDH és a Szlovákia mozgalom számára elfogadható lesz-e egy liberális jelölt, az utóbbi két párt egyelőre nem foglalt állást.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke szintén bejelentette indulását, azt viszont még nem közölte, hogy összegyűjtötték-e a kellő mennyiségű aláírást. A sajtóban azzal kapcsolatban is megjelentek információk, hogy Hamran István korábbi országos rendőrfőkapitány fontolgatja indulását, de végül megerősítette, hogy nem méretteti meg magát a politikai porondon.
A jelöltek között vannak még kevésbé ismert közéleti szereplők: Ján Drgonec korábbi bíró, Beáta Janočková jogi aktivista, illetve Peter Kuťka is, aki leginkább a közösségi hálón folytatott tevékenységével hívta fel magára a figyelmet, az Instagramon már több mint 20 ezer követővel rendelkezik. Utóbbiak esetében viszont kérdéses, hogy egyáltalán sikerül-e összegyűjteniük a szükséges mennyiségű aláírást.
Pellegrini ugyan nem fogadta el a feltételeket, de az SNS az államfőválasztás második fordulója előtt végül mégis beállt a Hlas jelöltje mögé.
Pellegrini győzelme után azonban Danko ismét felvetette, hogy igényt tartana a parlament elnöki posztjára. Az SNS vezetője 2016 és 2020 között, a Smer–SNS–Híd kormány idején egyszer már betöltötte a házelnöki tisztséget.
Patthelyzet
Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg egyik fél sem hajlandó engedni. A koalíciós tanács legutóbb hétfőn ült össze, és az előzetes hírek arról szóltak, hogy terítékre kerül a parlament elnöki pozíciója is. Erre utalt például Tibor Gašpar, a parlament védelmi bizottságának vezetője a TA3 vitaműsorában. A Smer képviselője azt mondta, reményei szerint már júniusban sikerülhet elrendezni a kérdést.
Ehhez képest a hétfői koalíciós tanács után Danko úgy fogalmazott, a személyi változásokkal a parlament júniusi ülésen már nem kívánnak foglalkozni.
„Nem szeretnénk a júniusi ülés kiemelt témáit háttérbe szorítani a személyi kérdésekkel”
– mondta, hozzátéve, a koalíció számára prioritást élvez az RTVS-t átalakító törvény, vagy az államfő által megvétózott javaslatok. Így tehát a parlament új elnökének kiléte csak az őszi ülésszak megkezdése után derül ki. Danko megjegyezte, bízik abban, hogy a nyár alatt sikerül dűlőre jutni a kérdésben.
Šutaj Eštok hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette korábbi álláspontját, tehát kitartanak a jelenlegi koalíciós szerződés mellett, amely alapján a házelnöki poszt a Hlast illeti meg. A párt Richard Raši beruházási és régiófejlesztési minisztert szeretné jelölni a tisztségre.
„A nyári időszakot arra fogjuk használni, hogy senkit ne terheljünk semmivel. A Nemzeti Tanácsnak jelenleg van egy felhatalmazott elnöke, aki vezetni fogja a júniusi ülést, mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy szeptemberben konkrét eredményeket mutathassunk fel az embereknek”
– mondta a belügyminiszter. A megbízott házelnök jelenleg Peter Žiga, a Hlas politikusa.
A Smer szerepe
A Smer képviselőinek nyilatkozata alapján látszik, hogy a párt inkább az SNS pártján áll a házelnöki vitában. A merénylet előtt még maga a miniszterelnök, Robert Fico is arról beszélt, el tudná képzelni Dankót a parlament elnökének. Tibor Gašpar a már említett vasárnapi vitaműsorban pedig azt mondta, reálisnak lát egy egyezséget a Hlas és az SNS között, melynek eredményeként Danko megkapná a pozíciót, viszont a Hlas is bizonyos előnyökhöz jutna. Úgy véli, ez nem Šutaj Eštokék vereségét jelentené, hanem a koalíció megerősödését.
Ľuboš Blaha, a Smer alelnöke, aki a szombati EP-választáson mandátumot szerzett, hétfőn azt nyilatkozta, a koalíció stabilitása érdekében jobb lenne, ha a Hlas nagyvonalú lenne, és átadná a helyet Dankónak.
Blaha egyébként maga is a parlamenti alelnök volt, és mivel felveszi az EP-mandátumát, ezért a hazai törvényhozásban betöltött pozíciójáról le kell mondania. Ezen poszttal kapcsolatban azonban láthatóan nem merülnek fel kérdések, a Hlas és az SNS is elfogadja, hogy a tisztség a Smeré marad. Ficóék minden bizonnyal Tibor Gašpart jelölik az új alelnöknek.
Az ellenzék sürget
Kedden több ellenzéki párt is bírálta a koalíciót, amiért őszig várnak az új elnök kinevezésével. Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője szerint a parlament működésén érezni a házelnök hiányát, ami rossz fényt vet a koalícióra és magára az államra is.
Milan Majerský, a KDH elnöke kijelentette, ha a koalíció nem tesz sürgős lépéseket az ügyben, egy rendkívüli ülés összehívását fogják kezdeményezni.
„A felhatalmazott parlamenti elnök nem kompetens minden olyan alkotmányos feladat megoldásában, ami egy házelnöki funkcióból adódik”
– fogalmazott.
Branislav Gröhling, az SaS elnöke pedig hangsúlyozta, a koalíció pusztán azért húzza az időt, mert Andrej Danko kétségbeesetten vágyik a figyelemre, és ezzel megsérti a koalíciós szerződést. Hozzátette, ha a júniusi parlamenti ülésen nem derül ki, ki lesz az új házelnök, az ellenzék saját jelöltet is állíthat.
Danko szombaton úgy fogalmazott, a Pellegrini győzelmével megváltozott a politikai helyzet, ezért a nyáron mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülniük.
„Van itt egy bizonyos politikai adósság”
– tette hozzá azzal, hogy a Hlas alapítója az SNS-nek is köszönheti a győzelmét. Megjegyezte, a Hlasnak több szempontból is erősebb pozíciói vannak, mint a Smernek, holott az utóbbi nyerte a tavalyi parlamenti választást. Egyúttal bízik abban, hogy sikerül kompromisszumra jutniuk.
„Elég tapasztalt politikusok vagyunk ahhoz, hogy nyáron leüljünk és megegyezzünk”
– mondta.
A Hlas és az SNS közti nézeteltérések akkor is felszínre kerültek, amikor Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter múlt héten kijelentette, Dankóék blokkolják a minimálbérrel kapcsolatos törvénymódosító javaslatukat. A tárcavezető kiemelte, a javaslat a kormányprogram részét képezi, így fel kell tenni a kérdést, mi értelme van egy olyan koalíciónak, amely blokkolja a saját programját. Danko a TA3 vasárnapi vitaműsorában próbálta enyhíteni a konfliktust, azt mondta, a témában konstruktív vita zajlik a két párt között, és Tomáš csak azért fogalmazott ilyen élesen, mert Braňo Závodský, a Rádio Expres műsorvezetője kiprovokálta a válaszát. Megjegyezte, az SNS nem blokkol semmit, pusztán azt szeretné, ha a miniszter bemutatná, milyen hatással lenne a javaslat az állami költségvetésre.
