Az üzenetben három repülőgép eltérítéséről írnak, amelyek az említett épületeket és létesítményeket céloznák meg – számolt be a noviny.sk portál. A rendőrség és a titkosszolgálat az esettel kapcsolatban szigorú intézkedéseket vezetett be, jelenleg is intenzíven foglalkoznak az üggyel. A levélben megemlítik a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadásokat, mint példát.

A múlt héten több alapiskola, a kassai Szent Erzsébet-dóm és a nyitrai repülőtér egyaránt megbénult a bombafenyegetések miatt, robbanószerkezetet azonban sehol sem találtak.

Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter a közmédia vasárnapi vitaműsorában elmondta, hétfőre is azt várták, hogy újabb, támadó jellegű és tartalmú e-mail érkezik, ám ez egyelőre nem bizonyosodott be.

A tárcavezető hozzátette, Szlovákia a szomszédos országokkal együtt a feladók azonosításán dolgozik.

A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) a legutóbbi kormányülés után tájékoztatott arról, hogy egy rendkívül ambiciózus, nemzeti szintű projekt előkészítésén dolgozik. A tárcavezető tervei szerint az országban működő 3 200 alap- és középiskola mindegyikébe, iskolánként körülbelül 10 kamerát szerelnének fel. A kamerarendszer nem csak az iskolába be- és kilépők megfigyelését tenné lehetővé. Értesítést küldene a rendőrségnek az oktatási intézmény területen mozgó gyanús személyekről, akik azonosítása ugyancsak könnyen menne a kamerákba épített arcfelismerőnek köszönhetően. „Ha fenyegető e-mail érkezik, rögtön elemezni és értékelni tudjuk, hogy az üzenet érkezését megelőző 24 vagy 48 órában járt-e gyanús egyén az iskola területén” – magyarázta Šutaj Eštok, aki arra is rámutatott, hogy miután a rendőrség kiértékelte a helyzetet, az igazgatók döntenek arról, elrendelik-e az iskola kiürítését.

A rendszer a belügyminisztérium égisze alatt működne, az iskolák pedig bármikor bekapcsolódhatnak a projektbe. Az első számítások szerint a kamerák beszerzése, valamint üzemelése intézményenként 15–20 ezer euróba kerülne, így a befektetés nagyságát 60 millió euróra becsülik. A kamerák telepítése fokozatosan, három év alatt valósulna meg.

Egyelőre kevés a konkrétum

Bár a tárcavezető, Matúš Šutaj Eštok már a nyilvánosság elé tárta a tervét, a belügyminisztérium egyelőre szűkszavú.

„Jelenleg több terület szakértőjével folytatunk egyeztetéseket, hogy végül egy átfogó anyag szülessen, amit mielőbb a kormány elé terjeszthetünk. További részleteket csak ezután hozunk nyilvánosságra” – közölte a belügyminisztérium sajtóosztálya.

Noha a konkrétumokat egyelőre homály fedi, több szakértő is megkérdőjelezte a javaslat létjogosultságát.

A szakértők szkeptikusak

Martin Kráľovič biztonsági szakértő, a belügyminisztérium korábbi államtitkára úgy véli, nevetséges és téves elgondolás, hogy a kamerarendszerek megakadályoznák a hamis fenyegetéseket vagy a valódi támadásokat.

„Maga a miniszter is elismerte, hogy az elkövetők profik, így a rendőrségnek és a titkosszolgálatnak gyakran még több hónap után sem sikerül felkutatni őket” – írta közösségi oldalán Kráľovič, aki egyúttal azt is megjegyezte, a bombafenyegetések többsége jelenlegi vagy egykori diákokhoz köthető. „Az ő arcuk pedig nem szerepel a terroristákat és bűnelkövetőket tömörítő adatbázisban.”

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője, a korábbi országos rendőrfőkapitány, Jaroslav Spišiak úgy véli, hogy a 20 ezer eurót érő kamerarendszerek legfeljebb a rablókat és a vandálokat riaszthatják el. Spišiak szerint a fő probléma a rendőrség berkeiben tapasztalható egyre fokozódó létszámhiány. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy hatályba lépett a Büntető törvénykönyv módosítása, így gyakorlattal nem rendelkező rendőrök kerülnek magas beosztásba, a tapasztalt nyomozócsoportokat pedig feloszlatják.

„A gyakorlatban ez pontosan úgy néz ki, ahogy azt a poprádi iskolában is láthattuk. Az igazgatónőnek és munkatársainak kellett átkutatniuk az intézményt, mert túl kevés a rendőr, így senkit nem küldtek ki az iskolához” – mutatott rá a korábbi országos rendőrfőkapitány.

Az iskolaigazgatók osztják a szakértők véleményét

A kérdésben a szlovákiai magyar oktatási intézmény vezetőinek véleményét is kikértük. Egyikük sem vitatta, hogy a kamerarendszernek megvannak a maga előnyei, a szakértőkhöz hasonlóan azonban az igazgatók szerint sem ez a megfelelő megoldás a hibrid fenyegetések jelentette problémára.

Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója rámutatott, hogy számos oktatási intézményben már napjainkban is találkozhatunk kamerákkal. Ezeket főként a belépési pontoknál helyezték el, így a tolvajok és vandálok kivédésében jó szolgálatot tesznek, a bombafenyegetéseket azonban nem oldanák meg.

„Szerintem ezt a pénzt inkább arra kellene használni, hogy megerősítsék a rendőrség és a titkosszolgálat hibrid támadásokkal foglalkozó egységeit” – jelentette ki Andruskó, aki a rendfenntartó szervekkel való korábbi pozitív tapasztalataik alapján úgy véli, ez lenne a probléma valódi megoldása.

Masszi János, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója, a Dunaszerdahelyi Járási Pedagógusszövetség elnöke a megelőzés fontosságára hívta fel a figyelmet.

„Mivel nem először fordult elő ilyesmi, így nélkülözhetetlen, hogy beszélgetéseket, előadásokat, fórumokat szervezzünk, amik a tanároknak és a diákoknak egyaránt segítenek felkészülni az ilyen esetekre. Egyelőre elsősorban az osztályfőnökök és az iskolapszichológusok beszélgetnek a gyerekekkel. Ha a helyi rendőrség munkatársainak van kapacitása, igyekszünk őket is bevonni. Ugyanakkor üdvözölnénk, ha az oktatási minisztérium és a belügyi tárca hozzájárulna, hogy ez a paletta minél színesebb legyen, több előadóval és szakemberrel” – magyarázta Masszi, aki szerint ez nagyban hozzájárulna, hogy a bombafenyegetésben érintettek újra biztonságban érezzék magukat.