A hőségnek súlyos következményei vannak mind az emberek egészségére, mind a mezőgazdaságra nézve, és a globális felmelegedés következtében a helyzet egyre csak kilátástalanabbnak tűnik. A Copernicus adatai alapján a június elejétől augusztusig végéig tartó időszak átlaghőmérséklete 0,69 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1991 és 2020 közötti nyári átlaghőmérséklet. Ezzel megdőlt a tavalyi rekord, hiszen 2023 nyara 0,66 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti időszak átlaga. 

Ha csak Európát vesszük figyelembe, a nyári szárazföldi átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a korábbi vizsgált időszakban – mindezt úgy, hogy az Egyesült Királyság jelentősen lefelé húzta a számokat, hiszen 2015 óta nem volt ilyen hűvös nyár a szigetországban. A csapadékeloszlás aránytalansága szintén figyelemre méltó, a EU klímafigyelő szolgálata szerint a Nyugat- és Észak-Európában az idei nyár az átlagosnál több esőt hozott, míg Kelet-Európában, illetve a mediterrán térségben komoly szárazság uralkodott, több helyen aszályt okozva. 

A legmelegebb év? 

Nemcsak a teljes nyári időszakot jellemezték melegrekordok, hanem az augusztust is. A Copernikus adataiból kiderült, hogy a mérések kezdete óta (1880) ez volt az év legmelegebb nyolcadik hónapja: a levegő felszíni átlaghőmérséklete elérte a 16,82 Celsius-fokot, ami 0,71 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020. augusztusi átlagot. 

Bár még 4 hónap hátravan, de az intézet szakértői már most komoly esélyt látnak arra, hogy az idei lehet a mérések történetének legmelegebb éve, ezzel megdöntve a tavalyi rekordot. A januártól augusztusig tartó időszakban az átlagos hőmérséklet-ingadozás 0,23 Celsius-fokkal volt magasabb, mint 2023-ban. Ahhoz, hogy ne szülessen újabb rekord, az év hátralévő részében az átlagos ingadozásnak legalább 0,3 Celsius-fokkal csökkennie kellene, és a tudósok jelenleg nem látnak arra utaló jeleket, hogy ez bekövetkezhet. 

Kongatják a vészharangot 

Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese elmondta, az előző három hónapban a bolygó lakossága átélhette a mérések történetének legmelegebb júniusát és augusztusát, a legforróbb napot, valamint a legmelegebb nyári időszakot is, így ilyen rekordok mellett kicsi az esélye, hogy a 2024-es év nem kerül be a történelemkönyvekbe. A szakértő szerint az adatok a jövőre nézve is meglehetősen aggasztóak. 

„A nyáron tapasztalt szélsőséges hőmérséklet-ingadozások csak még intenzívebbek lesznek, és pusztítóbb következményekkel járnak majd az emberiségre és a bolygóra nézve, ha nem teszünk sürgős lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére” 

– figyelmeztetett. 

Hazai adatok 

A melegrekordok idén Szlovákiában sem maradtak el. Milan Lapin klimatológus elmondta, a mérések története óta ez a nyár volt a legforróbb az országban. Június és augusztus között összesen 5 hőhullámot jegyeztek, a leghosszabb húsz napig tartott. A legtöbb mérőállomáson látványosan magasabb hőmérsékletet mértek, mint az előző években, évtizedekben. Ógyallán például 4,3 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint az 1960 és 1991 közötti időszakban. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet tegnapi sajtótájékoztatóján közölték: a három nyári hónap átlaghőmérséklete 20,7 fok volt, ezzel megdőlt a 2022-ben felállított 20,3 fokos országos rekord. Ezen belül a július volt a legforróbb: a 21,7 fokos országos átlag (ezen belül Ógyalláé 24,9 fok) szintén havi abszolút rekordnak számít. 

Az augusztus a második legmelegebbnek bizonyult a mérések történetében. Az ógyallai állomáson 0,1 fokkal megdőlt az 1992-es csúcs, az átlaghőmérséklet elérte a 24,6 Celsius- fokot. Ha csak a nappali átlaghőmérsékletet vesszük figyelembe, 31,7 Celsius-fokot mértek, ami 5,5 fokkal magasabb, mint az 1960 és 1990 közötti időszakban. Lapin hozzátette, 1992 augusztusa volt az eddigi legmelegebb hónap a mérések történetében, 21,8 fokkal, azonban az idei is kitett magáért a 21,4 fokos átlagával. Ráadásul az idei hőhullám egy héttel tovább tartott, mindössze szeptember 9-én köszöntött be az enyhülés. 

Mint a trópusokon… 

Lapin elmondása alapján idén nyáron az ógyallai mérőállomáson összesen 48 trópusi napot mértek: 7-et júniusban, 19-et júliusban, 22-t pedig augusztusban. A meteorológiában azok a napok minősülnek trópusinak (a magyar szakterminológia hőségnapot használ), amikor a hőmérő higanyszála eléri a 30 Celsius-fokot. Az úgynevezett szupertrópusi napok száma (35 Celsius-fok vagy annál több) országosan júliusban 8, augusztusban pedig 9 volt. Ez elképesztő ugrás, hiszen az 1970-es évtizedben, azaz 10 év alatt mindössze egyszer mértek ilyen hőséget, konkrétan Ógyallán. A nyári napok, azaz a 25 fok felettiek száma ugyancsak csúcsot döntött: az Ipolyság közeli Gyűgyön június derekától szeptember 9-ig egyfolytában 87 napon át volt 25 foknál melegebb. Gyakran az éjszakák sem hoztak enyhülést, hiszen 20 trópusi éjszakát (20 fok alá nem megy a hőmérséklet) és 73 nyári éjszakát (15 fok alá nem megy a hőmérséklet) jegyeztek. Ráadásul a forróság az ősz beköszöntével is folytatódott. Szeptember első négy napján a hőmérséklet valamely mérőállomáson meghaladta a 35 Celsius-fokot, és az is garantált, hogy valahol mértek trópusi éjszakákat. 

Hullámzás 

Pavol Faško, az SHMÚ klimatológusa megkeresésünkre újabb számokkal támasztotta alá a felmelegedés tényét. Erre utalnak az adatok, amelyeket például a pozsonyi reptéren vagy az ógyallai mérőállomáson mértek az előző 12 hónapban. 2023 szeptembere és 2024 augusztusa között a levegő átlagos hőmérséklete elérte 14 Celsius-fokot, ami csaknem 1 fokkal magasabb, mint az eddigi csúcshőmérséklet (2019-ben átlagban 13,1 Celsius-fokot mértek a Vágselylyei járásban található Zsigárd községben). 

Mivel az utóbbi években szinte állandóan újabb rekordok születnek, a szakértőnél arra is rákérdeztünk, mire számíthatunk az elkövetkező időszakban. Faško elismerte, hogy a 21. században a levegő hőmérsékletével kapcsolatos mutatók esetében valóban felgyorsult a rekordok cseréje, ugyanakkor nem gondolja, hogy a következő években az állandó felmelegedés lesz jellemző. Szerinte biztosan jönnek majd olyan évek is, amikor alacsonyabb hőmérsékletet mérünk, amit azonban újabb felmelegedések fognak követni, és ezek során biztosan újabb rekordértékeket is jegyeznek majd. 

„Így nyilvánul meg az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozás, amit jelenleg olyan jelenségek is befolyásolnak, mint az El Niño, melynek felerősítő hatása még most is érezhető a globális felmelegedés szempontjából” 

– fogalmazott Faško.

Változnak az évszakok 

A szakértőt arról is faggattuk, szerinte 10–15 év múlva hogyan néznek majd ki az évszakok Szlovákiában. 

„A következő évtizedekben nálunk is folytatódni fog a felmelegedés. Ennek eredményét fogjuk látni nyáron, egyebek mellett a gyakori hőhullámok felbukkanásában. A jövőbeli nyarak főként a hőhullámok számában, erejében és hosszában térnek majd el a mostaniaktól. A hőmérséklet-ingadozások természetesen minden évszakban hangsúlyosabbak lesznek. Az évszakok mindezek ellenére a jövőben sem tűnnek el, de az átmeneti időszakok jelentős változásokon esnek át” 

– mondta a klimatológus, hozzátéve, a nyári időszakban veszélyeket hordozhatnak majd a viharok, de egyéb kockázatokkal a többi évszak során is számolni kell. 

Szélsőségből szélsőségbe 

A felsorolt időjárási körülmények a mezőgazdászok munkáját is rendkívül megnehezítik. Felkerestük a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarát (SPPK) és rákérdeztünk, milyen eredményeket hozott az idei aratás, illetve hogyan hatott a rendkívüli meleg a termés minőségére. 

„A gazdáknak folyamatosan szélsőségekkel kell szembesülniük. Elsőként a hosszan tartó esőzések és a 2023 őszén kezdődő csapadékos időszak, most pedig a rendkívüli szárazság és forróság. Az utóbbi napokban végre lehűlést tapasztaltunk, és hosszú idő után megjelent az első csapadék is. Az éghajlatváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatása sajnos már megszokottá vált, amit az idei időjárás és a betakarítási munkálatok eredményei is megerősítenek” 

– nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. 

Befejezték az aratást 

A kamara megerősítette, hogy a sűrűn vetett gabonafélék, valamint a repce betakarítása már lezárult, és a termés tekintetében átlagos eredményeket könyvelnek el, régiónként változó szemminőséggel. A vetést jelentősen nehezítette a már említett őszi csapadékos időjárás, de az év végi és a tavaszi esőzések sem tettek jót a termény fejlődése szempontjából. Főként a déli régiók termőterületein, Komárom és Érsekújvár környékén okoztak milliós nagyságrendű károkat a viharok, a jégesők és az ónos eső. 

„Az egyes termények hozama és minősége függ az adott régiótól, annak időjárásától és a kártevőktől is” 

– közölte az SPPK. 

A szervezet tagjai átlagban 5,41 tonna gabonát arattak le hektáronként, míg a repce esetében ez a szám 2,79 tonna volt. A kamara hangsúlyozta, a megterhelő és sújtott tenyészidőszak ellenére Szlovákia továbbra is önellátó marad a sűrűn termő gabonafélék és a repce tekintetében. 

Az érem két oldala 

A nyári meleg és szárazság bizonyos szempontból segített a gazdákon, hiszen ennek köszönhetően zavartalanul zajlott az aratás – 2017 óta ezek voltak a leggyorsabb betakarítási munkálatok, mindössze 74 napig tartottak. Másrészt azonban a szélsőséges hőség és a csapadékhiány nem kedveznek az olyan őszi terményeknek, mint a kukorica vagy a cukorrépa. Az utóbbi esetében például a 35 Celsius-fok feletti nappali hőmérséklet és trópusi éjszakák jelentősen meggyengítették a terményt a földben, ráadásul az aszály miatt fogékonyabbá váltak a különféle betegségekre, és lehullajtották a leveleiket is. A csapadékhiányt a kukoricatermesztők is érzékelik, sok helyen látványosan elszáradt a termés. A helyzet a burgonyatermés kapcsán sem jobb. 

„25 Celsius-fok feletti hőmérsékleten a burgonya szó szerint felforr a talajban, és megáll a növekedésben. Ezért is lesznek kisebbek az idén” 

– üzente Holéciová. 

Korai szüret 

A szőlőtermesztők szintén kihívásokkal küszködnek az éghajlatváltozás miatt. A szezon elején bizonyos helyeken még a talaj menti fagyok tizedelték a termést, az utóbbi hetekben pedig a nagy hőség és az apály okozott fejfájást a termelőknek. Ilyen forróságban a szüret akár 2-3 héttel korábban is kezdődhetett a megszokottnál. Éppen ezért a borászok kérvényezték a mezőgazdasági minisztériumtól, hogy idén előbb készülhessen el az első palack murci (burcsák), aminek eredményeként végül már augusztus elsejétől árulják az italt. Holéciová szerint ez főként a kisebb szőlészetekben volt jellemző, és bár a magas hőmérséklet miatt a szőlőszemek apróbbak és kevésbé lédúsak voltak, így is kiváló minőségű murcit sikerült előállítani. Hozzátette, a szüreti munkálatok a korábbi kezdés miatt a megszokott október helyett már akár két héten belül véget is érhetnek. 

„A súlyos aszály rontja a termés minőségét és növeli a termelési költségeket. A mezőgazdászok kénytelenek többet öntözni, és még így sem garantálja semmi, hogy sikeres lesz a betakarítás. Például néhány cukorrépa-termesztőnk az öntözés ellenére sem számít kiváló termésre” 

– zárta az SPPK szóvivője.