Zsoldos: A magyar pártok megegyezése a pozíciók elosztásán múlhatott
Mészáros Richárd
2020. 12. 19., szo – 13:22
Szerdán közös sajtótájékoztatót jelentett be az MKP–Híd páros, amelyre a pártegyesítési tárgyalások 3. szereplőjét, az Összefogást nem hívták meg. Az utóbbi szubjektum elnöke azonban mégis megjelent, és váratlanul a pulpitushoz lépve arról beszélt, hogy a három szereplő megállapodása még messze volt. Ezzel szemben az MKP–Híd duó a sajtótájékoztatón azt állította, 95 százalékban már megállapodtak. Később az MKP és a Híd közös sajtónyilatkozatban közölt 12 általános pontot, amelyekben a tárgyalások során megállapodtak. Zsoldos Ákos politológust a magyar pártok körül történt eseményekről és a szerdai botrányos sajtótájékoztatóról kérdeztük.
Min múlott, hogy az Összefogásnak és az MKP–Híd párosnak nem sikerült megállapodnia?
Eleve érthetetlen vállalás volt, hogy a három párt ilyen bonyolult egyeztetéssorozatot megelőzően miért ígért az idei évre megállapodást. Ehhez képest meglepő, hogy a korábban megegyezni nem tudó, egymás ellen kampányoló Híd és az MKP egyeztek ki előbb. Ez alighanem a Híd alkalmazkodóképességének eredménye, kisebb pártként ugyanis számukra nem kecsegtet semmilyen sikerrel az egyedüli indulás, így ők hoztak nagyobb áldozatot a szlovák szárny de facto elengedésével. Az Összefogás a legkisebb párt a hármasból, így valamelyest érthető, ha a két nagyobb kigolyózza őket, ha nem tartják arányosnak a legkisebb párt követeléseit. Majdnem biztos, hogy a pozíciók elosztásán múlott a dolog, ezért az MKP és a Híd tett egy erős jelzést, hogy ketten is előre tudnak lépni. Ennek megfelelően egységet mutatnak, és ezt az Összefogás láthatóan nehezen viseli.
Szerdán a Híd és az MKP kiadta a pártegyesítési megállapodás 12 alapelvét, amelyekben még a háromoldalú tárgyalások során egyeztek meg. Mit gondoljunk ezekről a tételekről?
A 12 pont nem tartalmaz túl sok konkrétumot, gyakorlatilag olyan kötelező alapelvek ezek, amelyek minden fősodratú párt alapelvei között megtalálhatók, a kisebbségi kérdést leszámítva. A Híd és az MKP deklarálja, hogy a dél- és kelet-szlovákiai kisebbségeket képviselik, de ebben sincs semmi meglepő. Kifejezetten semmitmondó a 12. pont, amely szerint a párt politizálását szakmai alapokra helyezik. Nincs benne meglepetés.
Milyen további forgatókönyvek lehetségesek?
Még mindig nem lehetetlen a hárompárti megegyezés, de az Összefogásnak engednie kell a követeléseiből, mert látható módon nélkülük is összejön a megállapodás. Az a reakció viszont, ahogy a párt kezelte ezt a helyzetet, biztosan rontja az esélyeiket. Érthető az Összefogás sértettsége, hiszen a két másik párt egyszerűen átlépett rajtuk, és érdekük a hárompárti megegyezés elmaradását a Hídra és az MKP-ra kenni. Mindezek ellenére a túl asszertív kommunikáció és a partizánpolitizálás, amit Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke a sajtótájékoztatón elkövetett, véleményem szerint nemcsak saját pozíciójukat rontja, hanem a választók törékeny bizalmát is lebontja a magyar megegyezés iránt – ne feledjük, épp ez a cicaharc volt az, ami miatt a magyarok kiábrándultak a kisebbségi pártokból, és ezért nincs ma magyar képviselet a szlovák parlamentben. Ha a jelenlegi helyzet tovább éleződne, az rontaná annak az esélyeit, hogy bármelyik magyar párt is visszaszerezze a szlovák pártokhoz átvándorolt magyar „protestszavazókat”.
Zsoldos Ákos politológus szerint az MKP–Híd páros és az Összefogás közötti megállapodás a pozíciók elosztásán bukhatott el. Úgy véli, az MKP és a Híd által bemutatott 12 pont azonban semmitmondó, az Összefogás pedig a szerdai sajtótájékoztatón történt botránnyal inkább magának ártott.

