Hat nappal korábban a Paris Saint-Germain egy nagyszerű mérkőzésen 3–2-re verte a Bayern Münchent idegenben, de Flick azt mondta, ez mit sem változtat azon, hogy elődöntőbe szeretnének kerülni. Pochettino akkor annyit tett hozzá, hogy jobban kellene teljesíteni, mint a Barcelona ellen, amikor az idegenbeli sikert egy visszafogott 1–1-es döntetlen követett.

Azért a futball nem annyira egzakt tudomány: persze, a matematikához hasonlóan van eredmény, ami alkalmas az összehasonlításra, de az addig vezető út sokféle lehet. A PSG nem futballozott rosszul, csak éppen nagyon nem volt szerencséje. Különben mi mással lehetne azt magyarázni, hogy Neymar öt perc leforgása alatt háromszor is kapufát lőtt?!

Ne legyünk mohók, ha ezek közül csak egy utat talált volna a hálóba, már az eldöntötte volna a továbbjutást, a tartalékos Bayernben (amelynek kispadján mindössze hét játékos ült, köztük három olyan, aki még sohasem játszott nemzetközi kupameccset) nem lett volna annyi erő, hogy három gólt szerezzen.

Kettőt sem sikerült, bár az első félidő hajrájában az erőszakos Eric Maxim Choupo-Moting közelről begyötört egyet, de ennél többre nem futotta a bajorok erejéből. Hiába a labdabirtoklás, ha nem volt meg a kellő frissesség, párizsi részről viszont Neymar és Ángel Di Maria a trükkök teljes repertoárját bemutatta, mintha a Bajnokok Ligája-negyeddöntő helyett éppen portfóliót készítettek volna a menedzsereik számára.

A végén maradt az 1–0-s Bayern-siker, ami azt jelentette, hogy a címvédő idegenben szerzett kevesebb góllal kiesett, Keylor Navas statisztikája pedig nem romlott el: a PSG 93-szoros Costa Rica-i válogatott kapusa még sohasem veszített oda-visszavágós párharcot a BL-ben.

„Nagyon boldog vagyok, mert a játékosok a tavalyi döntőbeli vereség után megérdemelték a revánsot és a továbbjutást. De attól, hogy kivertük a Barcelonát és a Bayernt, nem gondolom, hogy mi lennénk a sorozat legnagyobb esélyesei” – szerénykedett Pochettino.

Neymar megdobogtatta a párizsi szíveket a mérkőzést követő nyilatkozatával. „Megmutattuk, hogy milyen remek csapatunk van, kivertük Európa legjobbját. A PSG-vel történő szerződésmegújítás már nem kérdés. Otthon érzem magam itt, sokkal boldogabb vagyok, mint korábban” – mondta.

A Bayern edzője, Hansi Flick szerint normál esetben a csapata félelmetes a támadóharmadban, de ezúttal hiányzott játékosaiból a sikeres befejezéshez szükséges gyilkos ösztön.

A másik mérkőzésen a Porto is reménykedett a bravúrban, miután egy hete 2–0-s vereséget szenvedett a Chelsea-től. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos beutazási korlátozások miatt másodszor is a sevillai Ramón Sánchez-Pizjuán Stadionban csaptak össze a felek, és az angolok végig kézben tartották a mérkőzést, jól védekeztek, és nem tették meg azt a szívességet, hogy ész nélkül rohanjanak előre.

Hogy nem egy békés gól nélküli döntetlen lett a vége, arról Mehdi Taremi gondoskodott, a 47-szeres iráni válogatott csatár gyönyörű ollózással szerezte meg csapatának a győzelmet (1–0). Szépséghiba, hogy a 93. percben talált be, így nem maradt idő az esetleges újabb gólra.

„Kicsit voltam csak ideges, mert féltem, hogy egy gól mindent megváltoztathat. El tudom képzelni, hogy a két meccsünket nem volt nagy élvezet végignézni, de boldog vagyok, mert kemény küzdelemben jutottunk tovább. 2014-ben játszott legutóbb BL-elődöntőt a Chelsea, szóval ez hatalmas eredmény. A játékosaim megérdemlik, hogy itt lehetnek” – nyilatkozta a meccset követően Thomas Tuchel, a Chelsea menedzsere.

A meccset követően Sérgio Conceicao, a Porto edzője arra panaszkodott, hogy Tuchel sértegette a mérkőzés közben, de hiába szólt a negyedik játékvezetőnek, nem történt semmi.,

„Engem megsértett ez az ember. Nem tudok tökéletesen angolul, de azért hallottam néhány sértést, nem is értettem, miért kapom” – panaszkodott a sajtótájékoztatón. „A továbbjutás eldőlt, az ellenfél két gólt szerzett, mi pedig csak egyet. Nem mintha nem lett volna esélyünk. Fantasztikusan játszottunk, rendkívül büszke vagyok a csapatomra, a játékosaimra” – tette hozzá.