Tavaly év végén merült fel először, hogy a félvezető csipek globális hiánya gondot okozhat az autóiparban, de számos nagy technológiai cégben is. A helyzet hétről hétre rosszabbodott, s továbbra sem tudni, mikor oldódik meg. 
Az autógyártók eltérő módon próbálják átvészelni ezt az időszakot. Egyesek teljesen leállítják vagy korlátozzák a gyártást, mások alkalmazottakat bocsátanak el a kulcsfontosságú komponensek hiánya miatt, de akadnak olyan márkák is, amelyek a félkész gépkocsikat órási raktárakban halmozzák fel, vagy lényegesen korlátozott felszerelésű modelleket próbálnak felkínálni a klienseknek. 
Ez a válság abban az időszakban robbant ki, amikor a javuló járványhelyzet miatt számos ország törli a korlátozások jelentős részét. Többen ráadásul attól tartanak, hogy a félvezetők hiánya végeredményben még nagyobb károkat okozhat az ágazatnak, mint az egész koronavírus-járvány.

Autóban, mobilban

Félvezetők nélkül egyetlen fogyasztói berendezés sem működne, s tulajdonképpen ez vezetett a jelenlegi válsághoz. Az elmúlt egy évben ugyanis a koronavírus-járvány miatt az emberek világszerte autók helyett inkább számítógépeket, táblagépeket és mobiltelefonokat vásároltak, hogy hatékonyabban tudjanak otthonról dolgozni. Amint kezdett feléledni az autóipar, a félvezető csipeket gyártó cégek asztalán kezdtek sokasodni a megrendelések, s a kereset ilyen radikális megugrására a társaságok egyszerűen nem tudtak reagálni. 
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a félvezetők jelentős részét Ázsiában és az USA-ban gyártják, s mivel előállításuk nagyon bonyolult és rendkívül precíz munkát igényel, a kiesést nem könnyű valamilyen más forgalmazóval vagy gyártóval pótolni. Az ázsiai és amerikai gyártók aztán elsősorban a hazai piac igényeinek akarnak megfelelni. Európa ebből a szempontból mellékvágányra került, s ha egy európai gyárban elfogynak ezek a komponensek, az autógyártónak egyszerűen heteken át kell várnia az új szállítmányra. 

Gondok a gyártással

Május elején 12 óra leforgása alatt három mamutcég is bejelentette, komoly gondjai vannak a félvezetők hiánya miatt: a Honda Motor három üzemében állította le a gyártást, a BMW konszern németországi és angliai gyáraiban elbocsátotta alkalmazottjainak egy részét, lefékezve ezzel az autógyártást, a Ford Motor pedig közölte, a vártnál jóval alacsonyabb bevételre számít idén. 
A problémák értelemszerűen a Szlovákiában tevékenykedő autógyárakat sem kerülték el. A Jaguar Land Rover május 27-től egyelőre kilenc napra állítja le az üzemben a gyártást. A brit márka egyébként tavaly a koronavírus-járvány első hulláma alatt márciusban körülbelül hat hétig szüneteltette a termelést, a kétüzemű műszakra végül csak júniusban állt vissza. 
A válság a legnagyobb szlovákiai gyártót, a Volkswagent is utolérte, amely májusban két és fél hétre leállította kulcsfontosságú SUV modelljeinek gyártását a pozsonyi üzemben. A futószalagokat csak múlt héten indították be újra, azon a napon, amikor a nagyszombati Stellantis autógyár volt kénytelen leállítani a termelést. A francia konszern üzemében ma kellett volna újraindulnia az autógyártásnak, ám kiderült, ezen a héten sem fognak még gyártani. 
A félvezetők hiánya nemcsak az autógyártóknak okoz fejtörést, a csipeket gyártó és egyben felhasználó Samsung óriási veszteségekre számít, s hasonló hangnemben nyilatkoztak az Apple képviselői is. 

Rossz kilátások

Az autógyártás leállítása vagy korlátozása pedig már a márkakereskedésekben is érezteti hatását, sok helyen ugyanis elfogytak a raktárokon levő autók, minek következtében már csak megrendelésekre lehet vásárolni, ám azt nem tudják garantálni az eladók, mikorra érkezhetnek meg az új járgányok. Ezek a problémák információink szerint egyelőre nem érintik a szlovákiai márkakereskedéseket, a nagyobb nyugat-európai piacokon jelentettek ilyen jellegű fennakadásokat. 
Az előrejelzések szerint pedig úgy tűnik, hogy a második negyedév az autógyártók számára még rosszabb lesz, mint az első. A félvezetőkkel összefüggő problémákat elemzők szerint az év végéig sem sikerül megoldani.