A kutatást a sepsiszentgyörgyi Pro-Vitam Diagnosztikai és Kutatóközpont végezte, mely 2020 őszén – Romániában elsőként – olyan tesztet fejlesztett ki és dobott piacra, amely kimutatja a szervezet által termelt koronavírus-antitesteket.

A Fejér Szilárd kutatóvegyész által vezetett laboratórium a sepsiszentgyörgyi Proel Biotech startup által gyártott tesztek felhasználásával vizsgálta, hogy miként alakul a Pfizer/BioNTec vakcinával beoltott egészségügyi dolgozók antitestszintje. A vizsgálatban a fertőzésnek fokozottan kitett 122 egészségügyi dolgozó koronavírusantitest-szintjének alakulását követték.

Megállapították, hogy a betegségen már átesett, beoltott személyek esetében már a vakcina első dózisának a beadását követő néhány napon belül erős antitestes immunválasz alakul ki.

„Azok esetében, akik már korábban átestek a betegségen, a Pfizer/BioNTec oltás első dózisa emlékeztető oltásként működik. Ennek megfelelően napokon belül erős antitesttermelést vált ki náluk a vakcina. Ezzel szemben azoknál, akik még nem estek át a koronavírus-fertőzésen, és így kapják meg a védőoltás első adagját, az immunválasz kialakulása csak fokozatos, de tíz nappal az oltás második adagjának beadását követően már mindenkinek van kimutatható mennyiségű antitestje. Ezek átlagos mennyisége a következő hetekben folyamatosan kevesebb, mint a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében” – idézte Fejér Szilárdot a kutatásról kiadott közlemény.

A kutatás kimutatta: a fertőzésen át nem esett, beoltott személyek esetében az antitestek mennyisége a második hónaptól fokozatosan csökken, míg a fertőzésen átesett és beoltott személyek esetében ez a csökkenés jóval lassabb. A kutatási eredmények azt is sugallják, hogy a második oltás idejének néhány hetes eltolásával jóval tartósabb immunválaszt lehetne kiváltani azoknál a személyeknél, akik nem estek át a betegségen. A közlemény azonban arra is kitér, hogy ennek az alátámasztásához további kutatásokra van szükség. A kutatás szerint a súlyos megbetegedések ellen maximálisan véd a vakcina.

A kutatók valószínűsítették, hogy a jövőben az oltási stratégiát aszerint kell alakítani a veszélyeztetett csoportok esetében, hogy adott idő után van-e megfelelő mennyiségű antitest a szervezetükben.