A Szövetség, amely magába foglalná az MKP-t, a Hidat és az Összefogást, ugyan tart sajtótájékoztatókat, de létezik-e már most, vagy csak a jövőben fog létezni ez a közös párt?

A tárgyalópartnerekkel megegyeztünk, hogy létrehozzuk, ezt be is jelentettük. Megállapodtunk már azokban az alapelvekben, amelyek mentén ezt az új szubjektumot létre szeretnénk hozni. Jelenleg pedig arról tárgyalunk, hogy technikailag ez hogyan működhetne, vagyis az alapszabályról egyeztetünk. Én a Híd nevében azt tudom elmondani, mindent megteszünk azért, hogy a Szövetség megalakuljon. Az, hogy közös sajtótájékoztatókat tartunk, azt jelenti, fontos témákban sikerült már közösen fellépni. Attól függetlenül, hogy a párt még nincs bejegyezve, illetve hogy nem tartottuk meg az alakuló közgyűlést, már sok aktuális témát megnyitottunk. Ilyen volt a Kisebbségi Kulturális Alap tervezett átalakítása, vagy a régióink továbbfejlesztésének a hiánya, illetve a tankönyv-liberalizációnak az iskoláinkra való hatása is ide tartozik, hiszen szeptembertől valószínűleg majd fizetni kell a gyerekek könyveiért. Az építési törvény módosításával kapcsolatban pedig a társadalmi egyeztetés során csoportos véleményt nyújtottunk be, de a kettős állampolgárság kérdésében is azonos a véleményünk.

Hol tart a pártegyesítés folyamata, milyen lépések következnek és miért kell erre még mindig várni?

Tudom, hogy az emberek türelmetlenek, én is az vagyok. A folyamat szerintem is mehetne gyorsabban. Szerettem volna tavaly decemberig megegyezni. Akkor a partnerpártok ezt úgy fogták fel, hogy ez egy ultimátum. Nem az volt, csak szerettük volna mihamarabb tető alá hozni a dolgot. Most az alapszabályról egyeztetünk, amiben nagyon sok mindent kell összefésülnünk, olyan dolgokat, amelyek 10 évig problémát jelentettek mondjuk a Híd és az MKP, illetve később az MKP és az Összefogás között. Eddig különböző módon működtek a pártok, és ezt most össze kell hangolni.

Mikorra várható az alakuló kongresszus?

Én annak örülnék, ha ez minél hamarabb lenne, de nem akarok időpontot mondani, nehogy megint azt mondják, hogy én ultimátumot adok. A Híd készen áll arra, hogy ha már megegyeztünk, gyorsan összehívjuk az országos tanácsunkat, a közgyűlésünket. Mi ezt nyár végéig meg is tudjuk oldani.

Az alapszabály kidolgozása során melyek azok a nyitott kérdések, amelyek még a megegyezés útjában állnak?

Részletkérdésekről van szó. Például arról, hogyan fognak működni a helyi szervezetek, a kerületi struktúrák, a döntéshozatali rendszer. Ezekben még nincs egyetértés.

Hogy látja, a másik két párt mennyire sürgeti a megállapodás létrejöttét?

Ők másként működnek. Az MKP-nál például ez lassabban megy. Sok esetben az, amiben a tárgyalódelegációk megegyeznek, nem felel meg a párt elnökségének. Azonban, hogy sikerre tudjuk vinni a tárgyalásokat, a delegációknak el kell végezniük a házi feladatukat, át kell vinniük a saját struktúráikban azt, amiben megegyeztünk. Az egyeztetésnek akkor lesz vége, ha ez sikerül.

Ön szerint a másik két fél ezt hatékonyan tudja csinálni?

Mivel húzódnak a tárgyalások, nem vagyunk teljesen hatékonyak. Én annyit tudok elmondani, hogy a Hídban ezt hatékonyan csináljuk.

Milyenek a három szereplő közötti viszonyok? Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke, tavaly decemberben például még arra utalgatott, hogy akár önt is elviheti a NAKA.

Nem most kezdtem a politizálást. Sok tárgyaláson, köztük koalícióson, vettem részt. Volt amikor az ember felállt az asztaltól, de fontos, hogy a cél érdekében vissza tudjon ülni. Ez a történet nem Mózes Szabolcsról, vagy rólam szól. Hanem arról, hogy lesz-e a szlovákiai magyaroknak, a régióinknak egy olyan politikai képviselete, ami hatékonyan bele tud szólni abba, miként legyen jobb az életük. A szlovákiai magyarok számára fontos dolgok, így a nyelvi jogaink, a kultúránk fejlesztése, az iskoláink működése fejlődjön. Erről kell szólnia a történetnek, nem Mózes Szabolcsról, esetleg Forró Krisztiánról, az MKP elnökéről, vagy rólam. Szerintem sok olyan dolog van, amiben mi meg tudunk egyezni, de nem biztos, hogy az megfelel a pártok régióban dolgozó embereinek. Vannak olyan régiók, községek, olyan emberek közötti viszonyok, amelyek 10 év alatt úgy alakultak, hogy nagyon nehéz összefésülni azokat és ehhez idő kell. De ez nem csak tőlünk függ.

Neheztel Mózes Szabolcsra a decemberi NAKÁ-zás miatt, vagy sem?

Én bízom benne, hogy a jövőben ilyen nem lesz. Hiszen ha valaki partneri kapcsolatot szeretne kialakítani, akkor ennek nem ez a megfelelő módja. De én ilyeneken túl tudok lépni.

A Hídnak és a szlovákiai magyar politikumnak van-e más lehetősége, mint a Szövetségben egyesülni a másik két szereplővel?

Ezzel kapcsolatban fel kell tenni pár kérdést. Így először azt, hogy akarjuk-e ezt az egyesülést. Én azt gondolom, hogy igen. És nem csak mi a Hídban gondoljuk ezt, hanem a szlovákiai magyar szavazóknak a 70 százaléka is ezt mondta. A másik kérdés az, van-e más lehetőség arra, hogy a közösségünknek, a régiónak legyen releváns parlamenti képviselete. Véleményem szerint jelen pillanatban nincs. A harmadik kérdés pedig az, van-e értelme úgy politizálni a magyaroknak és a többi nemzetiség, illetve régió képviselőinek, hogy nem akarnak a parlamentbe jutni. Mert elvben ezt is lehet. Lehet, hogy valaki azt gondolja, ennek is van értelme, szerintem a közösség szempontjából azonban nincs. Az elmúlt egy évből is látjuk, hogy szükséges az erős parlamenti képviselet. Végül pedig az a kérdés is felmerül, tud-e valaki erre más alternatívát kínálni. Én, megmondom őszintén, nem tudok. Végig kell mennünk az egyesülés útján.

Nem veszélyes helyzet ez a Híd számára, ha, mint azt ön most mondta, nincs más alternatívája? Hiszen ezt az MKP és az Összefogás is tudja, és olyan megállapodást ajánl fel, ami nekik kedvez a Híddal szemben, míg önök ezt is kénytelenek elfogadni.

Én azt mondtam, a cél az, hogy a szlovákiai magyaroknak egy erős parlamenti képviselete legyen, és ennek az egyesülés a legmegfelelőbb alternatívája. Illetve más alternatíva arra, hogy egy erős, egységes szlovákiai magyar parlamenti képviselet létrejöjjön, nem lehet anélkül, hogy megegyeznénk. Azonban mindenkinek van más lehetősége is. De a közös párt létrehozása a legjobb megoldás arra, hogy a szlovákiai magyaroknak parlamenti képviselete legyen. Ezért a Híd is és én is mindent megteszek, hogy ez létrejöjjön. Természetesen ez nem csak rajtunk múlik, a partnerekkel is meg kell egyezni. Mindez nem azt jelenti, hogy a Híd feladná a szellemiségét.

Nem érzi úgy, hogy a Híd az egyesülési tárgyalások során egy kényszerhelyzetben van, mégpedig abban, hogy vagy a Szövetségbe megy, vagy véget ér a története?

Nem érzem így. Szerintem inkább a szlovákiai magyarok vannak egy olyan kényszerhelyzetben, hogy az őket képviselő pártok megpróbálnak megegyezni. Ez pedig a közösségünk érdeke. A Hídnak, mint politikai pártnak a jövője nem ettől függ. Mindenkinek van más lehetősége is, de az, hogy a szlovákiai magyaroknak legyen egy erős parlamenti képviselete, ahhoz az egyesülés a járható út.

A Hídnak milyen más lehetősége lenne?

A Híd és én is már 10 éve a politikai színtéren vagyunk és olyan kapcsolatokat építettünk ki, amelyek esetében meg vagyok győződve arról, ha erre kerülne a sor, akkor van olyan lehetőség, ami mentén el tudunk indulni. Mert nem csak a Hídnak, hanem ennek az országnak is szüksége van arra, hogy a szlovák térfélen megjelenjen egy olyan politikai erő, amely alternatívája lehetne a jelenlegi kormánykoalíciónak, de a jelenlegi ellenzéknek is. Egy olyan normális politikai erő, amivel a Szövetség együtt fog tudni működni. A Híd egy olyan politikai párt, amelynek van kapacitása arra, hogy részt vegyen egy olyan politikai erő létrehozásában, amely egy normális országot szeretne létrehozni. De itt hangsúlyozom, hogy mi ezt a Szövetségen belül szeretnénk meglépni. A Hídban látok potenciált akkor is, ha nem fogunk tudni megegyezni.

Beszéljünk arról, milyen lenne ez a közös párt, a Szövetség. Elég lesz-e a Híd identitásának, politikai céljainak, a szlovákok és magyarok közti híd szerepének a megtartásához, ha az önök pártja egy platformként fog tovább létezni a közös pártban?

A platform az alapja annak, hogy ez megmaradjon. A 12 alapelvben, amit lefektettünk, ezt már beledolgoztuk. Ezekben az alapelvekben megjelennek azok az alapértékek, amelyek mentén a Híd megalakult és amiket tovább fogunk vinni. A Híd ezen túl a mostani parlamenti választás után szinte teljesen megújult. Azok az emberek, akik most a pártot alkotják, Agócs Attila, Rigó Konrád, Prékop Mária, Pataki Károly, Tóth Marián, Michal Goriščák vagy Peter Krajňák, ebben a pártban nőttek fel. Ők a garancia arra, hogy az az értékrend, amit eddig képviseltünk, a közös pártban is meg fog jelenni.

Nem tart attól, hogy az alakuló Szövetség egy nemzeti-konzervatív profilt vesz fel, amit aztán nem fognak elfogadni a Híd szavazói?

Én megértem, ha vannak ilyen félelmek. De megismétlem: a Hidat alkotó emberek a garancia arra, hogy ez nem fog megtörténni. Én magam is csak olyan pártban tudom elképzelni a Híd működését, ahol a partnerek elfogadják az általunk képviselt értékeket. Az előbb említett alapelvek mentén, így például az európai irányultságon, a tolerancián kell felépítenünk a pártot. Ez garantálja, hogy a Híd szellemisége nem veszik el. Biztos vagyok benne, hogy amikor megalakul a közös párt, látható lesz, hogy ezek az alapelvek nem tűntek el.

Vannak még szlovák szavazói a Hídnak? Egyesek ugyanis azt állítják, hogy már nincsenek.

Szerintem vannak. Szerintem az is fontos, hogy a Szövetség majd úgy dolgozzon, hogy meg tudja szerezni a velünk élő szlovákok, ruszinok és romák támogatását is. Azokét, akik tudatosítják, hogy ez a párt, ha erős lesz, akkor olyan dolgokat tud elérni, ami az ő életüket is jobbá tudja tenni. Ebben az esetben biztos vagyok benne, hogy a Szövetségnek nem csak magyar szavazói lesznek, hanem ki fog nyílni a többi nemzetiség felé is. Én ilyen pártot szeretnék, ezért dolgozunk.

Mit szólnak a szlovák, vagy a ruszin tagjaik a jelenlegi folyamathoz, és hogyan fogják tudni megtalálni a helyüket a közös pártban?

Ha megkérdezné például Peter Krajňákot, hogy mit gondol erről az egészről, talán még pozitívabb választ kapna, mint, ha a magyar szereplőket kérdezné. Én azt látom, hogy azok a ruszinok és szlovákok, akik a Hídban vannak, teljes erőből támogatják ezt a történetet. Ugyanis látják, hogy azalatt a tíz év alatt, amíg a Híd működött, számukra és az egész társadalom számára is hasznos volt. Hiszen azon dolgoztunk, hogy minél kisebb legyen a feszültség a többség és a kisebbségek között. Ezen a téren a helyzet pedig sokkal jobb azokhoz az időkhöz képest, amikor megalakultunk. Ebben pedig nagy szerepe van a Hídnak és a pártban dolgozó szlovákoknak, romáknak és ruszinoknak.

Ezt a munkát, értékrendet a Híd szlovák, roma és ruszin tagjai tovább fogják tudni vinni az MKP-val és az Összefogással közös pártban?

Biztos vagyok benne, hogy tovább tudják vinni, ha a közös pártban el tudjuk egymást fogadni és mindenki hozzáteszi az ő részét. Csak ebben az esetben lehetünk sikeresek. Ha ez így lesz, akkor biztos vagyok benne, hogy egy többségében magyar párt is meg tudja majd szólítani a velünk együtt élő más nemzetiségeket, a régiókban velünk együtt élő szlovákokat. Erre van lehetőség, ha ebben a szellemben fogunk viselkedni.

A másik két párt most így viselkedik?

Természetesen mindenkinek megvan az értékrendje, ami mentén politizál, de ez nem zárja ki, hogy a Szövetségbe lépve, ezek egymást erősítsék.

Ravasz Ábel a Híd korábbi romaügyi kormánybiztosa lemondott a pártban betöltött elnökségi tagságáról, amit pont a tárgyalások elhúzódásával indokolt. Ha jól emlékszem, agóniának nevezte ezt a folyamatot, és azt állítja, hogy a Híd eközben felszámolja magát. Igaza van Ravasznak? A Híd felszámolja magát?

Az biztos, hogy a tárgyalások elhúzódnak, de olyan dolgokat kell megoldanunk, amik tíz év alatt nagyon széthullottak. Ehhez idő kell, ezért nem az a megoldás, hogy valaki feláll az asztaltól. Ugyanis a szlovákiai magyarság számára az a legideálisabb megoldás, ha a Szövetség megalakul. Azzal pedig, hogy a Híd szellemisége a közös pártban elveszne, nem értek egyet, hiszen lefektettük az előbb említett alapelveket. Ezeket egyébként az a munkacsoport dolgozta ki, amelynek Ravasz Ábel is a tagja volt. Az alapelveket pedig mindhárom párt el is fogadta. Megismétlem, arra, hogy ezek az elvek érvényesülni fognak, a Hídban dolgozó emberek a jelentik a garanciát. Ugyanakkor megértem a kételyeket is, de biztos vagyok benne, hogy a Híd csak olyan pártban fog tudni működni, amelyben elfogadják. Ott nem leszünk, ahol ez nem így lesz. De ez utóbbi egyelőre nem aktuális.

Ravasz azt is nyilatkozta, hogy nincs egyedül a véleményével a párton belül. Feszültségek feszítik szét a Hidat?

Ezt én nem érzem. Ugyanakkor az igaz, hogy minden pártban vannak olyanok, akik nem tudnak teljes mértékben azonosulni azzal, hogy tíz éves ellenségeskedés után azokkal üljenek egy asztalhoz, akikkel eddig harcban álltak. De ahhoz, hogy a szlovákiai magyaroknak legyen parlamenti képviselete, le fog kelleni ülniük. Ha ez nem így lesz, akkor parlamenti képviselet sem lesz. Azt pedig, hogy ez mit jelent, az elmúlt egy év megmutatta: a régióink fejlesztése leállt. Ez pedig túl nagy ár azért, ha nem tudunk megegyezni.

Számít-e a pártból való kilépésekre?

Nem. Sőt, inkább belépésekre számítok. Új emberek, új témákkal jönnek.

Ravasz a lemondása indoklásában arról is ír, hogy az elhúzódó pártegyesítési folyamat közben az itteni magyar politikai élet radikalizálódik, Budapesttől függővé válik, elveszti szövetségeseit. Ön ezt hogyan látja?

Azzal, hogy még nem alakult meg a Szövetség, van egy tér, amit el tudnak foglalni a szélsőségesebb, vagy populista nézeteket valló politikusok. Ezért is kellene mihamarabb meg egyezni. De abban a pillanatban, amikor a közös párt megalakul, ez a tér beszűkül. Azt pedig, hogy Magyarország valahogy nagyobb befolyást gyakorolna, én nem érzem.

Az egyeztetések során azt sem érezte, hogy a tárgyalópartnereit Budapestről befolyásolnák?

Nem. Ha történt is ilyen, én nem érzékeltem.

A politikai térben azonban valóban feltűnt egy új és Ravasz szerint radikális jelenség, Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője, aki a magyar nemzetiséget érintő témákban exponálja magát. Mit kellene az egységes keretek közé igyekvő szlovákiai magyar politikumnak az ilyen jelenségekkel, és konkrétan Gyimesivel kezdenie? Tudja-e, akarja-e a Szövetség ezen elemeket integrálni?

A Híd ilyen elemeket nem akar integrálni. A Híd és a pártunk politikusai soha nem lesznek részei egy olyan szubjektumnak, amely gyűlöletpolitikát folytat és feszültséget gerjeszt. Ez ellen alakultunk, és pont azon dolgoztunk, hogy partnereket találjunk és ne ellenségeket gyártsunk. Ha a szlovákiai magyarság egy sikeres pártot szeretne, annak a politikai szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy a céljait megvalósíthassa.

Nem fognak tehát belépni egy olyan szubjektumba, ahol helyet kapna Gyimesi György?

Azt kijelenthetem: Nem lesz olyan parlamenti lista, amelyen a hidas jelöltek mellett olyan politikusok is lennének, akik feszültséget keltenek és gyűlöletpolitikát folytatnak. Gyimesi György ebbe a kategóriába tartozik.

Tehát kizárt, hogy a Híd politikusai közös választási listán szerepeljenek Gyimesivel?

Pontosan.

Ugyanakkor az MKP alelnöke, Berényi József kijelentette, szívesen látná Gyimesit a jelöltlistán. Ez nem okoz feszültséget a Híd és az MKP között?

Sok mindent meg kell még beszélnünk, kompromisszumos döntést kell hoznunk, de Gyimesi jelenléte listán számunkra továbbra is kizáró ok.

A Gyimesihez hasonló szereplők kirekesztése azonban nem fogja végső soron azt eredményezni, hogy a szlovákiai magyar politikai tér továbbra is megosztott marad?

A szélsőségek és a gyűlöletkeltés számunkra elfogadhatatlan, így aztán lesz, aki kint marad. Gyimesi egyébként is az OĽaNO tagja, Igor Matovič jobbkeze.

Mi az alakuló Szövetség álláspontja a szlovák pártokkal való együttműködés terén? A közös párt ilyen irányvonalának meghatározásakor a Híd mit képvisel és mennyire tudja azt átültetni?

A közös pártnak először meg kell alakulnia, aztán be kell jutnia a parlamentbe. Csak ez után beszélgethetünk arról, hogy kivel fogunk együttműködni. Ugyancsak fontos, hogy milyen koalíciós potenciája lesz ennek a pártnak. Ezért is fontos, hogy a szélsőségeket, a gyűlöletkeltő elemeket, vagyis mindent, ami hátrányos helyzetbe hozhatja ezt a pártot és ezáltal a szlovákiai magyarok parlamenti képviseletét, zárjuk ki. 10 évig voltunk a parlamentben, kormányoztunk a SaS-szel, az SDKÚ-val, a KDH-val az SNS-szel. Most pedig tartjuk a kapcsolatot a parlamenten kívüli pártokkal is. Próbálunk normális viszonyokat fenntartani, pont azért, hogyha odakerülünk, legyen kivel leülni az asztalhoz. Mi az elmúlt 10 évben kiépítettük a kapcsolatainkat, partneri, gyakran személyes kapcsolatokat alakítottunk ki. Az, hogy végül kivel fogjuk tudni megvalósítani a céljainkat, meglátjuk. Ha majd oda jutunk, akkor a Szövetségen belül konszenzussal döntünk arról, kormányban leszünk-e valakivel vagy sem.

A Smerrel és a Hlasszal van élő kapcsolata a Hídnak?

Velük nincs élő kapcsolatunk. Ha eljutunk oda, hogy le kell ülni a Hlasszal egyeztetni, akkor mi le fogunk ülni.

A lehetséges partnerek sorában a Smer is szerepel?

Én ezt nagyon nehezen tudom elképzelni.

Ön szerint lesz előrehozott parlamenti választás?

Az ország jövőjét szem előtt tartva bízom benne, hogy lesz, mert úgy látom, hogy ez a kormány nem tudja normális módon előrevinni ezt az országot. Egy olyan kormány miatt, ahol szinte már párton belül sem beszélnek egymással, a pártelnökök és a miniszterek nincsenek beszélő viszonyban és keresztbe tesznek egymásnak, az ország polgárai járnak rosszul. Minél hamarabb véget ér ez az agónia, és feláll egy működőképes, hozzáértő kormány, annál jobb.

Ön szerint a Szövetségnek milyen kapcsolatot kell tartania a magyar kormánnyal?

A szlovákiai magyar közösség érdeke az, hogy a parlamenti képviselete partneri viszonyt ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal. Ennek egy korrekt, partneri viszonynak kell lennie. A szlovákiai magyar képviselet nem lehet alárendelt szerepben. A Híd sosem volt ilyen alárendelt szerepben, és soha nem is lesz. Mi tudjuk a legjobban, hogy mi a fontos számunkra, ezt kívülről ne mondja meg nekünk senki. Nekünk itt kell megtalálni azokat a partnereket, akikkel meg tudjuk oldani a mi választóinkat érintő problémákat. A mi választóink itt vannak, nem Magyarországon, itt dolgoznak, itt fizetnek adót, itt szeretnének jó orvosi ellátást, itt akarnak jó munkahelyet és jó fizetést, ezt várja el tőlünk a szlovákiai magyar választó.

A másik két párt, az MKP és az Összefogás azonban szoros kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, az MKP stratégiai partnere is a magyar kabinetnek. Ön szerint milyen formában örökölje a Szövetség ezt az MKP és a magyar kormány közti viszonyt? Ön számára elfogadható-e, például, hogy a közös párt a hosszútávú stratégiáit egyeztesse konkrétan a Magyarországon jelenleg kormányzó Fidesszel?

Az, hogy az MKP-nak a Fidesszel milyen viszonya van, az teljesen az ő dolguk. A Szövetségnek azonban a mindenkori magyar kormánnyal kell, hogy legyen partneri viszonya. Ebben partner a Híd. Abban, hogy olyan döntéseket hozzunk, ami nem a mi választóink érdekeit szolgálja, hanem valaki másét, például a magyar kormányét, abban mi nem vagyunk partnerek.