A Dozsgy szerint egyébként Navalnij hétfőn a petuski bíróságon visszavonta két, a pokrovi börtön ellen benyújtott keresetét. Az egyikben azt kifogásolta, hogy cenzúrázták a hozzá eljutott újságokat, a másikban pedig azt, hogy nem adták ki számára a büntetésvégrehajtási intézetbe magával vitt könyveket, köztük a Koránt sem. Az első ügyben kiderült, hogy nem a börtönhatóság emberei ollóztak ki cikkeket a lapokból, a másodikban pedig rendeződött az őrizetes olvasásának gyakorlata.

„Lényegében mindent elértünk, visszavonom a keresletet” – idézte Navalnijt a Dozsgy.

 Június 2-án a petuski bíróság elutasította Navanij egy harmadik keresetének tárgyalását, amelyben a politikus nehezményezte, hogy szökésre hajlamosnak minősítették.

Alekszej Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti. A rá korábban az úgynevezett Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztést azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit.

A hátfájásra és végtagzsibbadásra panaszkodó fogoly a börtönben március 31-től több mint három hétig éhségsztrájkot folytatott, mert kifogásolta, hogy nem engedtek be hozzá olyan orvosokat, akikben ő is megbízik. Tiltakozásának akkor vetett véget, amikor egy vlagyimiri polgári kórházban szakorvosok végül kivizsgálták.

Az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án és 31-én, valamint február 2-án és április 21-én tartottak tiltakozást a járványügyi korlátozások dacára is Oroszország számos városában. Az OVD-Info civil szervezet szerint ezeknek mintegy 13 ezer résztvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.

Navalnij ellen három büntetőeljárás zajlik: az első az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) felajánlott adományok hűtlen kezelése, a második az állampolgárok személyiségét és jogait sértő nonprofit szervezet létrehozása, a harmadik pedig annak bírónak a megsértése címén, aki azon a peren elnökölt, amelyet egy második világháborús veterán megrágalmazása ügyében folytattak le ellene.

A moszkvai ügyészség április végén kezdeményezte három, Navalnijhoz kötődő szervezet szélsőségessé minősítését. Az indoklás szerint a Navalnij Törzsei mozgalom, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és jogutódja, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványa (FZPG) célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, egyebek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

Az ügyet szerdán tárgyalja egy moszkvai bíróság. Ha a testület a szervezeteket szélsőségesnek minősíti, akkor ezek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

Hétfőn egy moszkvai bíróság 10 ezer rubelre (jelenlegi árfolyamon mintegy 39 ezer forintra) bírságolta meg Dmitrij Gudkov ellenzéki politikust, amiért támogatásáról biztosította a Navalnij szabadon bocsátásért január 23-án megtartott tüntetést. Az ítéletet Gudkov távollétében tartották meg, mert a politikus vasárnap külföldre, Ukrajnába távozott, attól tartva, hogy büntetőeljárást indítanak ellene.

Az eljárás hivatalos oka egy 2015-2017-ben bérelt helyiség miatti elmaradt fizetség lenne. A volt parlamenti képviselő lakását és hétvégi házát a hatóságok múlt héten átkutatták, nagynénijét, a bérleti díjjal tartozó cég tulajdonosát pedig őrizetbe vették.

Gudkov a Dozsgynak nyilatkozva úgy vélekedett, a megbírságolásának valódi célja az, hogy összefüggésbe hozzák Navalnij FBK-jával és ellehetetlenítsék indulását a szeptemberi választáson. Felmerült, hogy a Jabloko liberális párt képviselőjelöltje legyen, de erről a lehetőségről a politikus egy hétfői Telegram-bejegyzésben lemondott.