Egyben bólintott, hogy igen, az idei nyár szerinte is fárasztóbb, mint bármelyik korábbi, naptárilag pedig pontosan a közepében vagyunk. Majd tovább olvasta Horatius verseit, míg Bandika elő nem jött azzal, hogy furcsa dolog történt: majdnem egyszerre hirdettek győztest a labdarúgó-Eb-n és az észak-amerikai jégkorongligában, az NHL-ben. Az utóbbit kis meglepetésre a Tampa Bay Lightning nyerte, előbbit pedig még kisebb meglepetésre az olaszok – döntötte forró hátát a léckerítésnek Bandika. Hát aztán – vont vállat Ervin, majd becsapta a könyvet. Horatius azt írja: minden siker azé, aki össze tudja kötni a kellemest a hasznossal. Nem tudom, mit jelent ez a forró, napsütötte Floridából Stanley-kupát nyert Tampa Bay jégkorongozóinak, de talán nem lövünk öngólt, ha kijelentjük, hogy nekik majdnem olyan nehéz, mint itt nekünk. Sőt, talán még nehezebb, hiszen a kovászos uborka itt várakozik a pincelépcsőn – hamarosan meg is kellene kóstolni –, ők viszont hiába nyertek Stanley-kupát, ebből nem kapnak.

Bandika rezzenéstelen arccal hallgatta az évezredeken átívelő bölcsességeket, majd fejére locsolt fél palack szódavizet. Akkor ez már az uborkaszezon? Csak mert én meg azt olvastam, hogy Bangladesben tegnapelőtt kigyulladt egy gyár, Johannesburgban pedig fosztogatássá fajultak az utcai tüntetések, amelyek a volt elnök bebörtönzése miatt kezdődtek. Magyarországon bejelentették, hogy felújítják a visegrádi várat, Romániában fehér festékkel lefújták a Brassó megyei Négyfalu kétnyelvű helységnévtábláin a magyar feliratot, Párizsban meg bejelentették, hogy hamarosan csak 30 kilométer/órás sebességgel hajthatnak az autósok az egész városban. Nálunk pedig azon kínlódik a kormány, miként növelje az oltási hajlandóságot. Ervin ismét felütötte a verseskötetet, de most Catullust idézett. „Kevesebbet vétkezik, ki vétkezni mer.” Szerintem ezzel minden kérdést megválaszoltunk – rakta el a könyvecskét, majd arról beszélt, hogy idén többfajta uborkát használt fel a kovászoláshoz, szeretné ugyanis összehasonlítani, milyen eredményt hoz a Rajnai fürtös, a Kecskeméti livmé, a Mirabelle, a Mohikán, a Barbara és a Kolumbusz. A végső megmérettetésre meghívok néhány embert, akiknek adok a véleményére. Hát ez legalább akkora meccs lesz, mint az angol–olasz – bólintott Bandika. Ervin viszont kikérte magának a hasonlatot. Ne tessék már megalázni, kérem! Ezek komoly dolgok. Az uborkát már a Krisztus előtti tizedik évezredben is termesztették, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta, a hadjárataira is magával vitte. A rómaiak nagyon ügyeltek az uborkatermesztésre, nekik is köszönhető, hogy hosszadalmas nemesítéssel eltűnt az uborkából a keserűség. Persze ez csak az elrakni való uborkára igaz, a kígyóuborkát a hollandok találták ki a második világháború után. Bandika a forró kocsonyává változott horizontba temette tekintetét, és annyit mondott: azért az a párizsi harmincas sebességplafon akkor is durva.

A szerző a Vasárnap munkatársa