A kis üregi bagoly például körülbelül 25 éve szinte eltűnt onnan, részben azért, mert a gyümölcsösök üreges fái is eltűntek, márpedig ő ott szeret fészkelni.

Manapság sokkal jobb helyzetben van, hiszen gyümölcsfákat, és több száz fészekrakó dobozt telepítenek, amelyek a természetes üregek kényelmét kínálják.

„Becsléseink szerint jelenleg Elzászban körülbelül 700 bagolypár él. Tehát a 90es évek 150 párjáról mára 700-ra ugrottunk: az önkéntesek erőfeszítéseinek hála meg lehetett menteni ezt a fajt” – mondta Dominique Bersuder, az LPO önkéntese.

Hat célfajt választottak ki a Ramsar biodiverzitás projektjére, amely Németországot és Franciaországot fedi le. Teljes költségvetése 1,2 millió euró, amelynek felét az Európai Unió finanszírozza.

Az mindenképp a madárnak jó, hogy a mezőgazdasági területek szélére mélyedéseket vájtak és ezek a tavak aztán gyakorlatilag lárvákhoz és az ízeltlábúakhoz juttatták.

„Sosem szabad elfelejtenünk,hogy az élet egy nagy tápláléklánc része, tehát ha létezik egy bizonyos bíbicfajta, akkor kell, hogy létezzen számára táplálékként szolgáló élőlény is, hiszen maga is specifikus növényzetből táplálkozik. Tehát egy funkcionális ökoszisztémában vagyunk, és mi emberek is részei vagyunk ennek a nagy biodiverzitásnak” – magyarázta Cathy Zell, az LPO kommunikációs felelőse.

Úgy tartják, a madarak nem ismernek határokat. Ezért folynak akciók a Rajna német oldalán is. A közönséges csérek például tutajokat foglaltak el ott: ezek a vonuló madarak általában köves strandokon élnek, védve a ragadozóktól.

„A közönséges csér egy olyan faj, amelynek ugyanaz a problémája van a Rajna mindkét oldalán, nevezetesen, hogy nem talál természetes szaporodási területet. És mivel nem mindegy, hogy német vagy francia oldalon repül, ezért jó, ha együtt dolgozunk” – mondta Mare Haider, a Bühl Intézet ornitológusa.

Forrás: Euronews