A sok dohányfüst nem kis mértékben hat a szív- és a keringési rendszerre. A nikotin ugyanis megemeli a vérnyomást, felgyorsítja a szív működését, befolyásolja a szív erein átáramló vér mennyiségét. Ezek a tényezők olyan súlyos betegségeket okozhatnak, mint amilyen a szélütés, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az alsó és felső végtagok érszűkülete, a vérrögképződés. Sokaknál olyan erős a függőség, hogy bár tudják: nagyobb veszélyben vannak, mint mások, mégsem képesek lemondani a cigiről. Azt sem tudatosítják, hogy rossz szokásukkal a környezetükben lévőket is veszélyeztetik. Csak egy adat a sok közül: a passzív dohányosokat is legalább 40 ismert rákkeltő vegyszer éri.

A nemdohányzók is veszélyben vannak

A magas vérnyomásban vagy koleszterinszintben szenvedő nem-dohányosoknál is kialakulhat szívbetegség. A passzív dohányosok körében tízszer többen halnak meg szívés
érrendszeri betegségben, mint rákban. A tanulmányok szerint a szívbetegség okozta halál 30-szor gyakoribb a passzív dohányosoknál. A gyerekek ugyanilyen veszélyben vannak. Őket elsősorban a légúti fertőzések, az allergia vagy az asztma veszélyezteti. A „globális nikotinjárványnak” évente több mint 7 millió halálos áldozata van, ebből 900 000 nemdohányzó, ők a passzív dohányzás áldozatai.

A koleszterinszint kulcsfontosságú

A magas koleszterinszint miatt, ami a szív- és érrendszeri betegségek egyik kiváltója, Szlovákiában évente kétszer annyian halnak meg, mint rákban. Ez az anyag ugyanis lerakódik az érfalakon, érelmeszesedést vált ki, akadályozza a vér áramlását, és könnyen infarktus alakulhat ki. A legnagyobb veszélyben épp azok az aktív és passzív dohányosok vannak, akiknek magas a koleszterinszintjük. Ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessék koleszterinszintjüket, persze az lenne a legjobb, ha végérvényesen abbahagynák a dohányzást. Egy évvel a döntő elhatározás után a szívbetegségek következtében bekövetkezett halálozás kockázata csaknem a felére csökken.

3 fontos lépés

Mivel a dohányosok a szívbetegségeket tekintve a legveszélyeztetettebbek, nemcsak azt kellene tudniuk, milyen a koleszterinszintjük, hanem azt is, hogy hogyan lehet csökkenteni. A szakember a következőket ajánlja:

Tegyen különbséget a jó és rossz zsírok között. „Az emberek nem nagyon tudják, miben van sok zsír. Meglepődnek, amikor azt hallják, hogy a dió a legegészségesebb ételek közé tartozik. El kell nekik magyarázni, mit jelent a rejtett zsír, ami például a különféle kekszekben és sajtokban található. Tudniuk kellene, hogy főleg a növényi zsírok egészségesek, vagyis a hidegen sajtol olajak, mint például az olíva- vagy lenolaj.

Mozogjon. „A betegek ma már rendszerint tudják, hogy van jó és rossz koleszterin, de meglepődnek, amikor azt hallják, hogy a rossz koleszterint főleg étkezéssel és tablettákkal lehet csökkenteni, a jót pedig rendszeres mozgással lehet emelni. Nem kell nehéz súlyzózásra gondolni, mert az egészség szempontjából a hosszú gyaloglás is nagyon hasznos.

Pótolja a hiányzó anyagokat, például a folsavat, ami elősegíti a homocisztein helyes anyagcserét. A dohányzás még mindig világelső a halálozási okok listáján. Jelenleg világszerte 1,3 milliárd nikotinfüggő van. Közülük évente 8 millió idő előtt meghal, 1,2 millió pedig a passzív dohányzásba hal bele. A koronavírusjárványra való tekintettel fontos, hogy dohányzással ne rontsuk a tüdő és a szív egészségét. Még ha el is kapja valaki a vírust, ha nem dohányzik, jól reagálhat a fertőzésre, és nem kis mértékben csökkentheti a súlyos tünetek kialakulásának kockázatát.