A szerkezetet múlt szombaton szerelték be Trencsík János és Trencsík Anikó otthonába. A környék lakosai, de akár újságolvasóink is jól ismerhetik őket, hiszen a családfő a somorjai Madách Imre Gimnázium, felesége pedig az egyházgellei alapiskola igazgatója. A nyereményt eredetileg Trencsík János Marcelházán élő édesapja nyerte meg, azonban végül felajánlotta a berendezést a fiának és a menyének. 

Napilap a családban
„Nálunk a napilapot az Új Szó jelentette – a családban és a munkahelyen, a tantestületben is. Az embernek kicsit biztonságot is ad: új nap van, mert megjött az új újságˮ – fejti ki Trencsík Anikó. Apósának ők fizetik elő a lapot – karácsonykor, rendszerint egész évben használatos ajándékként –, aki elejétől a végéig át szokta olvasni az Új Szót, s külön szokta jelezni, ha az Iskola utca című rovatunkban találkozik a menye által írt cikkekkel. „Édesapám annak idején a komáromi hajógyárban dolgozott. Amikor hazajött a munkából a 70-es években, s mi gyerekek már tudtunk olvasni, az volt az első, hogy a táskájából kivettük az Új Szót minden nap. Aztán ez így megmaradt – nálam legalábbis –, amikor gimnazista voltam Komáromban, reggelente a Prior előtti újságosnál megvettük az aznapi Új Szót, és az osztályban olvastuk elˮ – emlékszik vissza Trencsík János a régi időkre, majd hozzátette: „Mi még az a korosztály vagyunk, akik a napi nyomtatott sajtón nőttünk fel.ˮ
Mindketten hasznosnak tartják általános szinten is a napilapot mint műfajt, mert friss és naprakész információkat kapnak – s nem mondják, hogy idejétmúlt formátumról van szó. A családfő a véleményrovatot szereti leginkább, de nagyon hasznosnak tartja azt is, hogy foglalkozunk a vidéki sportélettel, például örömmel olvas a gellei labdarúgócsapatok szerepléseiről – míg felesége egyként kedveli az összes rovatot.

Az egyházgellei tantestületben többen rendszeres olvasói lapunknak, s amikor néhány éve megjelent a Tanuljunk az Új Szóval című felhívásunk, az első iskolák között jelentkeztek és részt vettek az összes fordulóban. „Kaptunk munkafüzeteket, egyes gyerekek és a tantestület ingyen megkapták a napilapot, s nagyon jó volt a tapasztaltunk. A munkafüzetek témái kicsit hiánypótlóak voltak, például környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási téren, amelyek általában kimaradtak a tankönyvekből.ˮ A pedagógus szerint az egyes témaköröket jól össze tudták hangolni az iskolaév dinamikájával, hiszen például a vakáció közeledtekor a közlekedési ismeretekkel vagy a szabad vízi fürdés veszélyeivel foglalkozhattak, így a nyári szabadság nem érte felkészületlenül az iskolásokat.
A somorjai gimnáziumban is bekapcsolódtak a projektbe, Trencsík János szerint sok diákot a rendszeres újságszemle szoktatta rá az olvasásra.

Menedék a meleg elől
„Nagyon nehezen bírom ezt a meleget, biztosan más isˮ – mondja nevetve Trencsík Anikó, amellyel egyben jelzi azt is, hogy jó helyre került a klímaberendezés. Férjével egybehangzóan állítják, hogy a klímaberendezések népszerűségének növekedése nem az emberek kényelmességével, hanem az egyre forróbb nyarakkal magyarázható. Nem kérdés számukra, hogy a globális klímaváltozás valós probléma. „Gyerekkoromban, amikor már 25 fok volt, mentünk fürödni Patra. Az már nagy melegnek számítottˮ – emlékszik Trencsík János.Felesége ma már a személygépkocsiban is nélkülözhetetlennek tartja a klímát, ami nemcsak a vezetés komfortjáról gondoskodik, hanem a sofőr, az utasok megjelenését sem teszi zilálttá.

Miközben beszélgetünk a csendes ógellei utcában található házban, a Farkasdon élő, magánvállalkozóként dolgozó Molnár Csaba gyakorlott mozdulatokkal szereli fel a klímaberendezést a házaspár otthonában. Most már javában tart a szezon, ami azt jelenti, hogy naponta kettő, de akár három berendezést is üzembe helyez. Munkanapjai ilyenkor általában 12 órából állnak, s főleg csallóközi és mátyusföldi falvakban dolgozik. A szerelés menetét a helyszín is nagyban meghatározza, s van, amikor egy munkafolyamatra egy egész napot rá kell szánnia. Molnár Csaba tapasztalata szerint jól működnek az öreg, akár 20 éves gépek is, így ezeknél inkább csak a tisztításukkal, nem pedig a cseréjükkel foglalkozik. „Télen nemigen jut az emberek eszébe a klímaszerelés. Ahogy jönnek a meleg hónapok, úgy szaporodnak a telefonhívások. Ha ezeket el tudnánk osztani egész évre, akkor az szuper volnaˮ – mondja mosolyogva.