Sokan könnyezve, meghatódva jöttek ki pénteken délután a Danubius mozi nézőteréről. Nem, nem egy szirupos melodráma hatott így az emberekre, hanem azok az eredeti, ritkán látott felvételek, amelyek szinte óráról órára idézték fel a Mária Valéria híd újjáépítésének és átadásának húsz évvel ezelőtti eseményeit. Az építkezés kezdete, aztán az óriási hídelemek helyére illesztése, az a pillanat, amikor Ján Oravec volt polgármester először kel át a hídon Esztergomba maga előtt gurítva egy hordó sört, az utolsó kompjárat, amellyel Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kelnek át Párkányba, hogy felavassák az újjáépített hidat. A tömegek a folyó mindkét partján, már a hídelemek beemelésekor is, a munkások, technikusok mosolya, az öröm és a hajókürt búgása, majd a vastaps, amikor a több száz tonnás acélelemeket milliméter pontossággal illesztették egybe és helyezték rá a pillérekre…. Mindez valóban egyszeri és felejthetetlen.

Az volt az építkezés idején dolgozó filmes stábnak is. Gyűgyi László operatőr – fotográfus, akinek a mostani évforduló alkalmából kiállítása is nyílt az építkezés fázisairól, lapunknak elmondta, voltak pillanatok, amikor csak akrobatikus ügyességgel tudtak felvételeket készíteni. Egy alkalommal például egy borzasztó hosszú létrán kellett felkapaszkodnia a kamerával, hogy a traverz tetejéről is forgathasson, de azt sem felejti el, amikor a művezető a hídelem helyére illesztésekor kitárta a kezét, meghajolt, majd egy lépéssel átszökkent a párkányi oldalra. hogy a munkatársakkal kezet fogjon. Muszka Róbert operatőr pedig azt mondta el az Új Szónak, volt, hogy pirkadatkor kimentek a Dunához és a felvevőgépek mögül lesték, mikor bukkan fel az óriás úszódaru, amely az acél ívszerkezeteket szállította a helyszínre. „Ilyet egyetlen egyszer láthatunk csak az életben, erről nem lehet beszélni, ezt át kell élni“ – mondta a helyi televízió munkatársa.

A híd több, mint jelkép

Miként azt a városi múzeumban nyitott tárlat dokumentumai is tanúsítják, az, ami ma, a 20. évfordulón már természetes és magától értetődő, a kilencvenes években, de még a rendszerváltás idején sem volt az. Himmler György tanár például a múzeumi megnyitón idézte fel, hogy 1989 végén párkányi és esztergomi civilek még a csonka szerkezetről kiáltottak át egymásnak, hogy hidat akarunk, és ezért mindent meg is tettek. Civilek és polgári társulások, önkormányzatok is. Himmler György a mérnökök, építészek, technikusok munkáját is méltatta, többek közt Agócs Zoltán professzorét, aki a tervezési – műszaki, helyreállítási munkákban jeleskedett. Az 1996-ban megalakult Szlovák-Magyar Baráti Társaság uniós és kormányszinten is sürgette, szorgalmazta a híd újjáépítését – ez pedig a Mečiar-korszak végén is küzdelmes volt. Jozef Slabák és Ján Oravec volt polgármester rengeteget leveleztek, utaztak és tárgyaltak Pozsonyban, Budapesten, még Strasbourgban is, hogy történelmi kataklizmák és 57 év tetszhalál után a „karcsú szépség“ ismét régi pompájában ívelhessen át a Dunán. Még azért is harcolni kellett annak idején, hogy a hídra szánt uniós pénzügyi keret ne vesszen el, és ne fussanak ki az előirányzott határidőből.

A szombat délutáni ünnepélyes koszorúzáson Kornélia Slabáková, a szlovák-magyar baráti társaság képviselője ezt az időszakot is felelevenítette, hangsúlyozva, hogy a híd mára több, mint jelkép, mert nem csak Párkány és Esztergom, de a régió összes lakosa számára ez volt az igazi rendszerváltás, ez volt az igazi belépő Európába. Az újjáépített híd, amely természetesen kapcsolja össze a két országot és a két várost, gazdasági, kulturális, turisztikai kapcsolatokat is teremtve és erősítve. Sőt, a híd újjáépítése még a magyarországi, pilisi szlovákok számára is fontos volt, küldöttségük most szombaton is koszorúzott az eseményen. A népviseleti felvonulás után a korzó nagyszínpadán Varga Miklós énekes és Roman Krško, párkányi származású operaénekes énekelte el a Híd-dalt, majd pedig Eugen Szabó, Párkány polgármestere, Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere és Mustó Géza Zoltán, Kőbánya alpolgármestere üdvözölték a közönséget. A Duna Menti Folklórfesztiválon többek közt a helyi Kisbojtár és az Ifjú Szívek fellépése pezsdítette fel az ünnepet, este hatkor pedig, Varga Miklós és zenekara koncertjén még a nézők is énekeltek. Az ünnep hangulatát még a ragyogó, napsütéses, nyárias időjárás is emelte.