A közgyűlésre a küldötteken és az újságírókon kívül vendégként várják a többi határon túli régió pártjának képviselőjét. A közgyűlésre meghívót kapott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Pásztor István szerbiai tartományi képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke. A Szövetség sajtóosztálya arról tájékoztatott, ők egy külön programpontban szólalnak fel. A magyar kormányt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Európai Néppártot (EPP) pedig Donald Tusk videóüzenetben képviseli. A közgyűlés szervezői a szlovák pártok közül az EPP-tagokat hívták meg, így az eseményen várhatóan jelen lesz Tomáš Merašický, a KDH alelnöke. A Spolu pedig lapzártánkkal egy időben döntött arról, küld-e valakit az eseményre. A szlovák kormányt Bukovszky László, a Híd által jelölt kisebbségi kormánybiztos képviseli. Nem lesz jelen ugyanakkor Bugár Béla, a Híd korábbi vezetője. 

A bonyolult Szövetség 

Az MKP-nak, a Hídnak és az Összefogásnak a Szövetségben való egyesülése ellenére az egyes szubjektumok között a bizalom továbbra sem túl nagy. Ezért a közös párt számára egy rendkívül bonyolult pártstruktúrát dolgoztak ki, amelyben eltérő jogkörű testületek hivatottak döntéseket hozni, néha pedig csak döntésekre való javaslatok megtételére terjed ki a kompetenciájuk. A Szövetség legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely 150 tagú lesz, ebből 75 tagot az MKP, 45 tagot a Híd és 30 tagot az Összefogás delegál. A 70 tagú Országos Tanácsban ugyanez az arány, vagyis az 5:3:2-es leosztás érvényesül. Az MKP, a Híd és az Összefogás a közös párt 18 tagú országos elnökségében, a politikai szubjektum legfontosabb testületében 9:5:4 arányban képviselteti magát. Létrehoznak még egy grémiumot is, amelynek egyedüli javaslattevő joga van például az olyan fontos kérdésekben, mint egy adott kormánykoalícióba való be- és kilépés. Ebben a grémiumban mindhárom szereplő azonos arányban képviselteti magát és konszenzussal hoz döntéseket. A három szereplő ugyancsak azonos arányban van jelen az ellenőrző bizottságban és a döntőbizottságban. Az előbbi a párt pénzügyeit, az utóbbi például az alapszabály betartását ellenőrzi, illetve a pártból való kizárások ügyével foglalkozik. Megyei szinten ún. megyei tanácsokat hoznak létre, amelyben az MKP, a Híd és az Összefogás aránya 3:2:1. Járási elnökségekben szintén 3:2:1 az MKP, a Híd és az Összefogás jelöltjei közötti arány. Járási szinten is működik majd grémium, amelyben az egyes szereplők azonos arányban képviseltetik magukat. Ez a testület a szavazatok öthatodával jelöli a járási elnököt. Ha ezt valamilyen oknál fogva nem teszi meg, akkor az országos elnökség állít jelöltet.

Elnök, OT-elnök, alelnök 

A hárompárti megállapodás része lett az is, hogy a Szövetségben a legfontosabb tisztségekre melyik szereplő állíthat egyedüli jelöltet. A közös párt elnökét az MKP adja, aki saját vezetőjét, Forró Krisztiánt jelölte erre a tisztségre. Forró az Új Szó-stúdió adásában elmondta, egyedüli jelöltként indul és jelenleg nincs is rá lehetőség, hogy valaki ellenjelöltet állítson. Így borítékolható, hogy ő lesz a Szövetség első vezetője. Az egyezség szerint az Országos Tanács elnökét a Híd, a párt alelnökét az Összefogás adja. A Híd pénteken a tisztségbe Sólymos Lászlót, a párt eddigi vezetőjét választotta, míg az Összefogás is a pártjuk elnökét, Mózes Szabolcsot delegálta. Az elnököt, ahogy a többi tisztségviselőt, formálisan jóvá kell hagynia a Szövetség mai közgyűlésének is.

A platformok 

Az eddig létező három párt, vagyis az MKP, a Híd és az Összefogás a Szövetségben ún. platformként él majd tovább. Az MKP platformját Berényi József vezeti. A Híd pénteken Rigó Konrádot nevezte ki erre a feladatra, míg az Összefogás Orosz Örsöt állítja a platformja élére. Ezek az egységek viszonylagos önállóságot élveznek, így például teljes mértékben saját maguk döntik el, hogy kiket vesznek fel a tagjaik közé, illetve kiket delegálnak a fent említett testületekbe. Ezekbe a döntéseikbe kölcsönösen nem szólhatnak bele. A Szövetség minden tagjának tartoznia kell valamelyik platformhoz is, de egyszerre csak egy ilyen egységnek lehet a tagja.

Ahogy arra azonban Grigorij Mesežnikov politológus rámutatott, az 1998-as egységes MKP létrejöttekor is úgy tervezték, hogy a párton belül platformok fognak működni, ám azok nagyon rövid időn belül feloldódtak. Forró Krisztián, a Szövetség leendő elnöke az Új Szó-stúdió adásában pedig arról beszélt, szerinte a különálló platformok rendszere hosszú távon nem maradhat meg. „Önmagában ez így nem működhet és valószínűleg nem is fog működni a jövőben” – mondta a platformokról Forró. Mózes Szabolcs ugyanakkor ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerinte a hazai magyar társadalom is sokvéleményű, nem képviselheti egy értékrendileg homogén párt. „A széles egység és a siker záloga a platformrendszer, amely egyben kényszeríti a pártvezetőket arra, hogy erőpolitizálás helyett megegyezésre törekedjenek” – véli Mózes. Ugyanakkor hozzáteszi, idővel, ha mindegyik szereplő egyetért, lehet változás, de minimálisan a következő parlamenti választásig biztosan marad a platformrendszer. Sólymos László, a Híd eddigi vezetője ugyancsak arról beszélt, jelenleg a platformok jelentik a lehetőséget arra, hogy a különböző nézeteket valló személyek egy pártban tudjanak együttműködni. „Ez a párt akkor lesz sikeres, ha ez a három platform és a különböző nézeteket valló emberek el fogják tudni fogadni egymást” – mondta Sólymos azzal, hogy ez a sokszínűség a szlovákiai magyar társadalmat is tükrözi. Szerinte az MKP szétesését is az okozta, hogy abban egy csoport megpróbálta az egész párttal elfogadtatni a világnézetét. 
„És megpróbálták kiszorítani azokat, akik másként gondolkodtak” – jelentette ki Sólymos, aki szerint ez akkor hiba volt.

Hangok a múltból 

Az 1998-as közös párt létrehozásában részt vevő Duray Miklós, az MKP-ba egykor beolvadó Együttélés vezetője a Szövetség létrejöttével kapcsolatban arról beszélt, a magyar politikai erők egyesülése szerinte szükségszerű. Szkeptikus azonban a platformrendszerrel kapcsolatban, amely szerinte, azok önállósága miatt, az egész párt működőképességét akadályozza. „1998 után a platformok tulajdonképpen nem is jöttek létre” – utalt vissza Duray az MKP megalakulása utáni időszakra. Úgy látja, nem is volt szükség a platformokra, mert az egységes párton belül szabad párbeszéd folyt. Duray szerint törölni kellene az alapszabály azon feltételét, mi szerint a Szövetségnek csak akkor lehet tagja valaki, ha valamelyik platformba is belép.

Bugár Béla, aki 1998 és 2007 között az MKP-t, majd 2009 és 2020 között a Hidat vezette, elmondta, ahogy az 1998-as pártegyesítést, úgy a Szövetség megalakulását is a kényszer szülte. A különbséget abban látja, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés az 1998-as összeolvadás előtt is koalícióban indult, az MKP és a Híd között azonban nem volt ilyen baráti viszony. „Az elmúlt 12 évben az MKP bizony árulózott minket” – mondta a Híd egykori elnöke, aki szerint ezt a gyűlöletet kell a Szövetségnek leépítenie. Szerinte ebben kulcsszerepe lesz a közös párt elnökének, Forró Krisztiánnak. „Éreznie kell, hogy már nem az MKP-nak, hanem a Szövetségnek az elnöke” – tette hozzá. Bugár is emlékeztetett arra, hogy 1998-ban gyorsan feloldódtak a platformok. Arra a kérdése, hogy a Híd identitása, kompromisszumkereső beállítottsága megmarad-e a párt platformmá alakulásával, Bugár úgy válaszolt, ha a platform vezetése ezt fontosnak tartja és törekedni fog rá, akkor igen. „Ha nem, akkor előbb utóbb azok, akik hittek ebben a filozófiában, el fogják hagyni a pártot” – mondta azzal, hogy ilyen esetben veszélybe kerülhet a Szövetség parlamentbe jutása.

Ki a tag, ki nem az? 

Információink szerint a Szövetség alakulásával a három párt eddigi tagsága egyfajta automatizmus révén a közös pártnak is tagja lesz. Bugár azonban erről azt mondta, szerinte valamiféle nyilatkozatot mégis kérni kellene a Híd tagjaitól, hogy akarnak-e a Szövetség tagjai lenni. Arra a kérdésre, hogy ő maga aláír-e egy ilyen nyilatkozatot, Bugár úgy válaszolt, amennyiben a Szövetség nem fojtja meg azt a filozófiát, amit a Híd képviselt, nincs miért nem aláírnia. Az, hogy Csáky Pál, vagy Duray Miklós a Szövetség tagja lesz, Bugár számára nem ok arra, hogy ne lépjen be a közös pártba.

Az MKP-nál is érdeklődtünk, hogy mi történik majd a tagságukkal, automatikusan a Szövetség tagjaivá válnak-e. Berényi József ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, írásban fogják megkeresni a tagjaikat. „Mindenkitől nyilatkozatot várunk abban az esetben, ha nem kívánnak a Szövetség tagjai lenni” – tette hozzá. Az Összefogás nem tervez hasonló nyilatkozatot aláíratni a tagjaival.

Irány a parlament 

Berényi a TASR hírügynökségnek azt mondta, a Szövetség, ha bejut a parlamentbe, stabilizáló elem és megbízható partner lehet a szlovákiai politikai életben. „A mostani helyzet megmutatta, hogy teljesen felesleges volt a szakadás és új pártok létrehozása. Ha együtt maradtunk volna, még mindig a parlamentben, sőt talán kormányon lennénk” – tette hozzá Berényi.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint az MKP, a Híd és az Összefogás integrációja, a Szövetség létrejötte minimum azzal a pozitív hatással járna, hogy a párt szinte biztosan a parlamentbe jut. „Azt gondolom, a kérdés csak az, milyen eredménnyel” – tette hozzá. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a magyar választók egy része elvesztette motivációját, ezért nem járul az urnákhoz, egy másik része pedig már szlovák pártokra szavaz. A politológus szerint ezzel együtt a Szövetség eredménye valószínűleg nem megy majd 10 százalék fölé.

Budapest árnyéka 

Mesežnikov ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a Szövetséget alkotó szereplők nagy része rendkívül jó kapcsolatot ápol a jelenlegi budapesti kormánnyal. Rámutat, amíg az 1998 utáni MKP létezésének egyértelmű pozitívuma volt, hogy egy reform- és Európa-párti, prodemokratikus, atlanti irányultságú formáció volt, addig a mostani Szövetség esetében egyes témákban, így az EU-t, vagy a V4-et érintő kérdésekben problémát jelenthet, hogy ilyen közel áll a jelenlegi magyar kormányhoz. „Emiatt nézetkülönbségek alakulhatnak ki köztük és azon szlovák pártok között, amelyekkel együtt akarnak működni” – tette hozzá. Ennek ellenére Mesežnikov szerint a Szövetség inkább a szlovák jobbközép pártokkal, mint a magát szociáldemokrataként hirdető, valójában inkább nemzeti populista Hlassal vagy Smerrel működhet majd együtt.