A Csemadokról szóló javaslatot benyújtó Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő lapunknak elmondta, nem vonja vissza a szervezet állami támogatásáról szóló tervezetet. „Nem fogom elnapolni” – jelentette ki azzal, hogy a törvényt első olvasatban tárgyalni fogja a törvényhozás. Arról is beszélt, a Csemadok-törvényhez a második olvasatban a kormánypárti képviselők által benyújtott módosító javaslatokat a koalíciós tanácsnak is jóvá kell hagynia. Gyimesi a minap azért lengette be a javaslat visszavonását, mert a Szövetség nem állt ki egyértelműen a tervezet mellett. A párt ugyanis úgy látja, a törvény elfogadása kérdéseket vet fel. Szerintük az is elképzelhető, hogy az állami támogatás megítélése után akadályokba ütközhet, hogy a Csemadok a Kisebbségi Kulturális Alaphoz (KKA) pályázzon. Ráadásul a kormány a Csemadok támogatásával párhuzamosan az alapra vonatkozó törvényt is úgy módosítaná, hogy a többi kisebbség kulturális szervezetei is működési forráshoz juthassanak. Ezzel kapcsolatban Rigó Konrád, a Szövetség elnökségi tagja, korábbi kulturális államtitkár a párt keddi sajtótájékoztatóján arra is rámutatott, amennyiben a KKA-nál a kormány lehetővé teszi, hogy az egyes kisebbségek működésre is pályázzanak, akkor ezt a magyar nemzetiség esetében is meg kellene engedni. A párt szerint fontos, hogy az intézkedéscsomag összes elemét tételesen lássák. Ezzel együtt szerintük annak nincs akadálya, hogy a törvényhozás első olvasatban foglalkozzon a Csemadok-törvénnyel.

Szövetség vs. Gyimesi

Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a KKA-ra vonatkozó változásokról még nem egyeztettek Gyimesivel. Maga a képviselő azonban ezzel kapcsolatban a lapunknak adott telefonos nyilatkozatában a Szövetségben működő Híd-platform vezetőjét bírálta. „Ami a KKA-t illeti, pontosan annyit fogok egyeztetni Rigó Konráddal, mint amennyit az előző választási ciklusban a Híd egyeztetett az MKP-val” – mondta a képviselő a Híd platformelnökét említve. Hozzátette azonban, hogy a párton belül az MKP és az Összefogás politikusaival hajlandó egyeztetni. Erre Mózes a sajtótájékoztatón azzal reagált, a platformok szervezeti egységek, a külső szereplők azonban magával a párttal, a Szövetséggel tudnak egyeztetni.

Több magyar adást!

A Szövetség kedden tárgyalt a kulturális tárcával a közmédiára (RTVS) vonatkozó törvény módosításáról. Abban állapodtak meg, a jogszabályból nem kerül ki, hogy a nemzetiségi műsorok számára biztosított adásidő továbbra is a kisebbségek népszámlálásban felmért arányához igazodjon. Ezt egyébként a közmédia, forráshiányra hivatkozva, közelről sem tudta és tudja betartani. A magyar közösség 8,5 százalékos arányából adódó éves 1450 óra helyett évente átlagosan csak 108 óra magyar nemzetiségi műsort sugárzott a köztévé, mondta el a sajtótájékoztatón Őry Péter, a párt elnökségi tagja. A Szövetség a minisztériummal való tárgyalás során ígéretet kapott arra, hogy 2024-re évente legalább 500 óra nemzetiségi adást szolgáltat majd a köztelevízió. Ezt az adásidőt fokozatosan érnék majd el, 2022-ben már minimum évente 240 óra ilyen televízióműsort sugároznának. Rigó Konrád elmondta, az időkeret számbavételi módszerén is változtatnának,  2024-től munkanapokon 120 perces műsoridőre kaptak ígéretet. Hozzátette, ugyancsak javasolták, hogy a kisebbségi műsorok időkeret-növekedéséhez a megfelelő forrásokat is arányosan rendeljék hozzá. Ezt a minisztérium egyelőre megfontolja, egyértelmű ígéretet erre nem kaptak. Rigó szerint mindennek magával kell vonnia az RTVS teljes költségvetésének az növelését is. „Az intézmény jelenleg alulfinanszírozott” – tette hozzá. Mózes pedig arról beszélt, a köztelevízió összes műsorideje a nemzetiségi adás bővítése után sem változik, így az intézményen belüli forrásátcsoportosítás is szóba jöhet.

Feliratozás és zenei kvóta

Rigó arról is beszélt, a tárca az államnyelvtörvényt is módosítani akarja, és a minisztérium ugyancsak ígéretet adott arra, hogy jelentősen könnyít a kisebbségi televízióadások szlovák nyelvű feliratozási és fordítási kötelezettségén. Szerinte a regionális televíziók lényegében mentesülnének ez alól. Ez az ország összes kisebbségi nyelvén sugárzó televízióra vonatkozna. Ezzel együtt a kulturális minisztérium javaslata lehetővé tenné, hogy országos nemzetiségi nyelvű televízió induljon.

Rigó arról is beszámolt, hogy a minisztériummal abban is megállapodtak, a közrádió magyar adója, a Pátria rádió számára nem lesznek kötelezőek a szlovák zene sugárzására vonatkozó kvóták. Az országos rádióállomások esetében azonban továbbra is marad a szlovákiai zenére vonatkozó kvóta, a Szövetség nem tudta azt elérni, hogy ebbe a kategóriába sorolják a nemzetiségi kisebbségek nyelvén szóló zeneszámokat is.