Lovász Bálint, az ügynökség elnökségi tagja lapunk érdeklődésére elárulta, a kérdőívet közel 20 ezer hallgató töltötte ki, ami szerinte nagyon jó aránynak számít, hiszen Szlovákiában jelenleg körülbelül 120 ezer diák tanul az egyetemeken. „Fontos volt számunkra, hogy legalább 10 ezer kitöltést szerezzünk, az ambiciózus kollégáink 13 ezret vártak, a 20 ezer fantasztikus szám” – mondta. Az új akkreditációs folyamat 2008-ban vette kezdetét és fő feladata, hogy az egyetemeket egy új, belső minőségbiztosítási rendszerre vigye át, ami azt jelenti, hogy 2022 után az intézmények saját maguk felelnek majd a minőségért, illetve az általuk biztosított tanulmányi programokért, az ügynökség pedig ezek ellenőrzését végzi majd. „Ehhez az egyik legfontosabb dolog az, hogy az egyetemek visszajelzést kapjanak a diákoktól, hogyan vélekednek az egyetemről, annak minőségéről, illetve a tanárok teljesítményéről” – folytatta. Lovász állítja, a diákok véleménye bekerül az akkreditációs folyamatba, mivel a vizsgálatot végző munkacsoport kap egy analitikai jelentést, s ennek köszönhetően számon kérhetik az adott egyetemen azokat a konkrét problémákat, amelyekre a felmérésben rámutattak a diákok. Példaként említette az elmúlt időszakban kirobbant plágiumbotrányokat, illetve a diplomamunkák megvásárlásával kapcsolatos kihívásokat. 

Kevesebb csalás 

A tanárok szerepe rendkívül fontosnak bizonyul az oktatási folyamatban, a felmérés adatai alapján ugyanis ott, ahol az oktatók által használt módszereknek köszönhetően jobban megértették a tananyagot, ritkábban találkoztak olyan esettel, hogy a diplomamunkát valaki megvásárolta. „Meglepett bennünket, hogy a válaszadók több mint negyede (26%) azt jelölte, hogy a tanulmányai során találkozott azzal, hogy a szakdolgozatot a diákok nem maguk dolgozták ki” – mondta Renáta Hall, az ügynökség koordinátora. Hangsúlyozta, ez a megállapítás szintén igazolja, amire korábban a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége, valamint az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány is rámutatott – a dolgozatokkal való kereskedés nagyon elterjedt probléma hazánkban. Az ügynökség elemzői kiemelték, az etikai problémák orvosolásának egyik módja az lehet, ha a tanárok olyan módszerekkel tanítanak, melyeknek köszönhetően a hallgatók jobban megértik a tananyagot, s ezáltal nem érzik szükségét a csalásnak. „Azok a diákok, akik inkább azt jelölték, hogy a tanárok nagy része segíti kiaknázni a bennük rejlő potenciált, kevésbé találkoztak plágiummal, illetve egyetemi csalással. Ez azt jelenti, ha az oktatás minősége magasabb, kevesebb a csalás az egyetemen” – tette hozzá Lovász, majd hangsúlyozta, ha arra keressük a választ, miként lehetne megszüntetni, hogy a hallgatók különböző cégeket bízzanak meg a diplomamunka megírásával, akkor a válasz az: minőségi oktatással. 

A költségvetés kérdése

A szakértők szerint a költségvetés csökkentése negatív hatással lehet az oktatók hozzáállására, ez a tényező viszont nagyon fontosnak bizonyult – a végzős diákok 79%-a azt mondta, úgy érzi, felkészülten távozik az egyetemről. Azok a diákok, akik kevésbé érezték úgy, hogy a tanárok támogatták őket abban, hogy kihozzák magukból a maximumot, sokkal bizonytalanabbul álltak a jövővel szemben, mindössze 40%-a válaszolta azt, hogy az egyetem felkészítette őket az életre. „Az adatok azt mutatják, hogy ezeknek a diákoknak rosszabb lehet az indulás a munkaerőpiacon. A diákok közel feléről van szó azok közül, akik tavaly fejezték be tanulmányaikat” – mondta Peter Maňo, a szervezet elemzője. A színvonalas felsőoktatás megteremtéséhez azonban nagyon fontos, hogy a tanároknak lehetőséget adjunk arra, hogy fejlesszék képességeiket. A jövő évi költségvetési tervezet alapján a felsőoktatásra kevesebb pénz jut a következő időszakban, ami Robert Redhammer, az ügynökség igazgatótanácsának elnöke szerint az oktatás minőségének rovására mehet, és veszélyt jelent az akadémiai erkölcs fejlődésére nézve. „A minőségnek ára van. Ha színvonalasabb tanárokat szeretnénk, teret kell biztosítanunk a hatékony fejlődéshez, beleértve a pedagógiai készségeket is. Ugyanakkor fejleszteni kell a tanulóknál az akadémiai írást és a felhasznált irodalom helyes feltüntetését, ehhez pedig szakképzett, nem tanári személyzetre van szükség” – konstatálta arra utalva, hogy a szűkebb költségvetés miatt nincs keret a támogatást nyújtó alkalmazottak megtartására az egyetemeken. „A tanár csinál mindent, ő írja a projektet, felelteti a diákot, kutatói munkát végez, és mindezt egy átlagfizetésért. A változáshoz fontos, hogy a minisztérium és a kormány több pénzt adjon az egyetemekre” – hangsúlyozta Lovász. Fontosnak tartja, hogy a tanárok fizetésének emelése mellett az egyetemeken olyan szakemberek dolgozzanak, akik segítik az oktatókat abban, hogy javítsanak az oktatási módszereiken, és a készségeik fejlesztésében. „Illúzió, hogy egy tanár 30-40 éven keresztül képes önmagától lépést tartani a kor kihívásaival” – figyelmeztetett. 

A felmérés összesen 260 kérdést tartalmaz, a válaszok egyetemekre lebontva is megtalálhatók. Az ügynökség kedden hozta nyilvánosságra az interaktív alkalmazást, mely segítségével különböző szűrők (karok, szakok, témák) beállításával böngészhetjük az adatokat. A kérdőívet magyar nyelven is ki lehetett tölteni, a begyűjtött adathalmaz terjedelme miatt azonban egyelőre nem került sor a nemzetiségi szempont kielemzésére.