A Stop Soros törvény tulajdonképpen lehetetlenné tette a menedékkérelmek beadását azok számára, akik egy biztonságos harmadik országból érkeztek. A magyar országgyűlés által használt tranzitország kifejezésről már korábban megállapította az Európai Bíróság, hogy ellentétes az európai és a nemzetközi joggal is. A mostani határozat ezt megerősítette, erre hivatkozással nem lehet elutasítani azt, hogy egy menedékkérelmet elbíráljanak. Ugyancsak kimondta az ítélet, hogy nem lehet korlátozni a menekültkérőket segítő civilszervezeteket munkájukban: például abban, hogy kapcsolatba lépjenek a menedékkérőkkel és jogaikról tájékoztatást adjanak nekik, segítsék őket a menekültügyi eljárás során, ismertessék velük a lehetőségeiket.

Tény, hogy Magyarország már módosította, de ha lehet, akkor még szigorúbbá tette a menekültügyi eljárást. A kérelmezőnek ugyanis egy külképviseleten kell először egy előszűrésen átesnie, ahol megállapítják, van-e esély arra, hogy menedéket kapjon. Amennyiben igen, akkor az érintett beutazhat Magyarországra. Ez az eljárás lehetetlenné teszi, hogy a határon adják be a menedékkérelmet, emiatt az Európai Bizottság már megindította Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást. A bírói fórum leszögezi: a nemzetközi védelmet kérelmezőknek biztosított segítség bűncselekménynek minősítése sérti a menedékkérők uniós rendelkezésekben biztosított jogainak gyakorlását, például azt, hogy saját költségükön jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultáhassanak. Ezen felül a közösségi előírásokba ütközik a jogszabálycsomag azon része, amely gyakorlatilag kizárja a Szerbián keresztül érkezőket a menedékkérelem kedvező elbírálásának lehetőségéből, arra hivatkozva, hogy a kérvényező egy olyan országból lépett be Magyarország területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek és biztosított számára a megfelelő védelem. (444, hvg, Npsz.)