A Galántai Városi Művelődési Központ színháztermében tartotta a Csemadok a magyar kultúra napja alkalmából rendezett országos emlékműsorát, ahol átadtál a Csemadok-díjakat. Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke bevezetőjében elmondta, a világjárvány az elmúlt két évben minden tervet megváltoztatott, megnehezítette a rendezvények szervezését, de nagyon örül annak, hogy ismét megvalósul az országos gála. A szervezet minden tagjának megköszönte, hogy az elmúlt két évben a rendkívül bonyolult feltételek ellenére sem állt meg a munka. A díjazottaknak gratulált, és azt kívánta, ők és a munkájuk legyen a többiek számára példa. 

Életműdíjasok

A Csemadok Életműdíjat 14. alkalommal osztották ki. Jókai Mária (Aha) a magyarságért és a Zoboraljáért végzett munkásságért kapta. Rajta kívül Lajos András (Dunamocs), aki 50,  Losonszky Margit (Feketenyék), aki 40 éve áll a Csemadok helyi alapszervezetének élén, valamint Tóth Miklós (Kecső) kapott életmű-díjat. 

Közművelődési díj

Csemadok Közművelődési Díjat kapott Balta Aranka (Pozsony), a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes egyik művészeti vezetője, a viselettár gondozója. Méltatásában elhangzott, neki is jelentős része van abban, hogy a Szőttes nemcsak a táncokat adja elő a színpadon a hagyományhű kritériumoknak megfelelően, hanem a táncosok megjelenése is megfelel ezeknek. „A Szőttesben mindig is fontos volt az autentikusság, az elődeink ránk hagyományozták, hogy rendesen föl kell öltözni, és hála Istennek mindig volt az együttesben olyan táncos, aki foglalkozott a viseletekkel is, nemcsak megvarrta azokat, hanem viselte is, tudta, hogy annak milyennek kell lennie, hogyan kell megjelenni a színpadon. Amikor elment az a személy az együttesből, aki ezt addig csinálta, aki Nagy Myrtil volt, akkor én lettem a rangidős a lányok között, így rám maradt ez a feladat, tehát számomra ez nem tudatos célkitűzés volt. A mai műsor közben az jutott eszembe, hogy jó ez a társaság. Sokan vannak, akikkel együtt dolgoztam a Csemadokban, például Dunajszky Géza, Jégh Izabella, Jókai Marikát gimnazista korom óta, Varga Liát gyermekkorom óta ismerem. Örültem nekik is és a díjnak is” – fejtette ki Balta Aranka a díjátadó után. Ugyancsak közművelődési-díjat adtak Cerovský Gyulának (Rimaszombat), Mitro Csabának (Abaújszina), Nagy Teréznek (Ipolynyék), Rigó Sándornak (Pozsonyeperjes), Varga Évának (Lédec), Varga Liának és Norbertnek (Fülek). Varga Éva a kezdetektől aktív tagja a Lédec Hajnalkert Hagyományőrző Csoportnak és fontosnak tartja, hogy a hagyományokat, népdalokat, táncokat a fiatalabb korosztály is megismerje. Lédec a Zoboralja tájegység része, közigazgatásilag azonban az Aranyosmaróti járáshoz tartozik, az egyetlen falu a járásban, ahol még élnek magyarok. Varga Éva elmondása szerint nehéz munka volt megtartani a hagyományokat, mert elszakadtak a többségtől.

„Ottmaradtunk magunknak magyarok, körülöttünk mindenhol szlovákok élnek. Éppen ezért tartottam mindig fontosnak ezt a munkát, hogy még jelezzük, hogy itt élnünk ezeken a végeken, még van belőlünk valamennyi. Sajnos már nem annyi, mint az én gyerek- és fiatalkoromban.

Az utánpótlás nagyon hiányzik. Egy ideig megvolt, például az én gyerekeim követték a példámat. 2000-től nincs magyar iskola Lédecen, még akad egy-két gyerek, aki magyar, de nem mindegyik csatlakozik a csoporthoz. Vannak nagymamák, akik úgy hozzák az unokákat, hogy nem tudnak magyarul, de ha kell gyerek a műsorhoz, akkor ott vannak” – fogalmazott a díjazott. Hozzátette, nemsokára nyolcvanéves lesz, át kellene adni a munkát. Van egy testvérpár, akik gyerekként tagjai voltak a hagyományőrző csoportnak, ők talán átveszik a stafétát tőle, régóta igyekszik erre ösztönözni őket. Hosszú ideje úgy gondolja, hogy ott kellene hagynia a csoportot, de mindig az tartotta vissza, hogy amíg lehet és van kivel, addig ne ő maradjon ki ebből a szép munkából, amíg bírja, csinálja.

Gyurcsó- és Fábry-díj

A Gyurcsó István-díjat minden évben a Csemadok azon munkatársai kapják, akiknek kiemelkedő teljesítményét vagy a Csemadokban végzett sokéves munkáját ismerik el. Idén ezek Dunajszky Géza (Pozsony) és Jégh Izabella (Pozsony) voltak. A Fábry Zoltán-díjat 2018-tól adja a Csemadok olyan nem szlovákiai személynek, aki a magyarság Kárpát-medencei összefogásáért dolgozik. Idén Kertész Attila egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem tanára kapta, aki több évtizede ápol együttműködést a Csemadokkal, elsősorban a Kodály Napok – Szlovákiai Magyar Kórusok Országos Seregszemléjének zsűritagjaként, valamint diákjaival rendszeresen kapcsolódott be a Csemadok által szervezett nemzetközi zenei vetélkedőkbe. Kifejtette, a díj átvétele számára az eltelt nagyjából négy évtized csúcsa. “Galántára mindig hazajár az ember. Az a kodályi szellemiség, amit belém ültettek a szüleim, a testvérem és később a kiváló tanáraim, itt mindig megerősödik, továbbviszi az ember, föltöltődik. Az itt élő magyarok valamit itt csodálatosan csinálnak, és az embernek az mindig felelősséget is a nyakába rak, mikor újra visszatér kis Magyarországra. Rendkívül felemelő és megtisztelő, hogy megkaptam ezt a díjat” – fogalmazott Kertész Attila, aki annak ellenére, hogy tavasszal tölti be nyolcvanadik életévét, aktív életet él, az egyetemen tanít és kórust vezet. Elmondása szerint ehhez a zenéből veszi az erőt.

„A próbákon az ember elfárad, de ha van siker, akkor olyan energiához jut, hogy a szomszéd házat is el tudná tolni. A zenében olyan hihetetlen energia van, ami benne van a hangban, a dallamban, ami nemcsak a léleknek szól, hanem a testnek és a szellemnek is. Ezt már az ókori görögök is kitalálták, csak nekünk kellene ezzel élni” – hangsúlyozta.

A gálaműsorban felléptek az elmúlt évek országos rendezvényeinek győztesei, díjazottjai. Megemlékeztek a szervezet jubilánsairól és azokról is, akik a koronavírus-járvány alatt távoztak. A gálaműsort a komáromi Concordia Vegyeskar műsora zárta.