Bár az utóbbi napokban a sajtó szinte csak a háborúval foglalkozott, viszont a koronavírus-járvány sem tűnt el. Igaz, a legfrissebb adatok biztatóak, a heti esetszám jelentősen visszaesett. A múlt héten átlagban napi 13 290 beteget azonosítottak, az előző héthez képest ez 28 százalékos visszaesést jelent (akkor naponta átlagban 18 516 személynél igazolták a fertőzést). Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének (IZA) vezetője „meredek visszaesésnek” nevezte a járványgörbe alakulását, azt mondta, amilyen gyorsan szétterjedt, olyan gyorsan vissza is szorul az omikron variáns.

A magyarlakta járások

A helyzet stabilizálódását mutatja az is, hogy a hétnapos incidencia 61 járásban több mint 10 százalékkal esett vissza. Ez a legtöbb magyarlakta járást is érinti. A délnyugati régiókban egyértelműen bebizonyosodott a csökkenő trend, a Dunaszerdahelyi járásban 23 százalékos, az Érsekújváriban 22 százalékos, a Komáromiban 18 százalékos, a Galántaiban pedig 15 százalékos visszaesés figyelhető meg a hétnapos incidenciában. Ahogy arról lapunk korábban is beszámolt, Csallóközben és környékén január végén, illetve február elején tetőzött a negyedik hullám, viszont február közepe óta javulnak a számok. A keleti régiókban szintén visszaszorulóban van a járvány, a Kassa-vidéki járásban például 23 százalékkal csökkent az incidencia, a Tőketerebesiben 21 százalékkal, a Nagymihályiban pedig 8 százalékkal.

A vírus terjedése jelenleg a középső országrészekre jellemző. A magyarlakta járások közül a Losoncit kell kiemelni, ahol az előző héthez képes 12 százalékos emelkedést jegyeztek. A legmagasabb növekményt egyébként a szomszédos Gyetvai járásban mérték, itt a hétnapos incidencia 17 százalékkal emelkedett.

További javulás

A járvány visszaszorulása már a Covid-osztályokon is érezhető. Mišík kiemelte, hetek utána végre a kórházban kezelt személyek száma is csökkenni kezdett, igaz, még csak nagyon enyhén: az előző héten még 2701 fertőzött szorult ellátásra, szerdán viszont már csak 2652. Ez ugyan mindössze 2 százalékos csökkenést jelent, viszont ez lehet az első jele annak, hogy a koronavírus lassan már a kórházakból is eltűnik.

Az IZA vezetője elmondta, februárban összesen 8250 beteg került be a Covid-osztályokra. Körülbelül a 70 százalékuk nem volt teljesen beoltva.

A menekülthullám hatásai

A jelenlegi kedvező tendenciára komoly hatással lehet az a menekülthullám, amellyel Szlovákiának az utóbbi napokban szembe kellett néznie. A háború kirobbanása óta már több mint 50 ezer ukrán állampolgár lépte át a szlovák határt, és a számuk fokozatosan növekszik. A határátlépésekor nincs lehetőség arra, hogy ellenőrizzék, ezek az emberek fertőzöttek-e, így az utóbbi napokban nagyon sokan juthattak át úgy, hogy tudtukon kívül is terjeszthették a vírust. A szlovák–ukrán határokon az utóbbi napokban tömött sorokban álltak a menekültek, így a fertőzés gyorsan terjedhetett.

Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter elmondta, a határokon már működnek az úgynevezett hotspotok, amelyek az ukrán állampolgárok ideiglenes menekültjogi státuszának adminisztrációs problémáit rendezik el. Ezeken a helyszíneken egészségügyi dolgozók is jelen vannak. A miniszter elárulta, jelenleg 350 önkéntes tevékenykedik a hotspotokon. Egyikük sem kap fizetést. Lengvarský viszont állítja, ha a helyzet sokáig elhúzódik, akkor felmerülhet, hogy az önkénteseket olyan egészségügyi dolgozók váltják, akik pénzt is kapnak a munkájukért.

Kieső dolgozók

Más kérdés, mi lesz azokkal az ukrán egészségügyi dolgozókkal, akik a szlovák egészségügyben helyezkedtek el, és a háború miatt most behívót kaptak. A Szlovák Orvoskamara (SLK) szerint több mint 500 ukrán orvos dolgozik Szlovákiában, a kiesésük pedig súlyosan megviselné a hazai betegellátást. Lengvarský felvetette, hogy a hazatérő ukrán dolgozókat azokkal is lehetne pótolni, akik ideiglenes menekültstátuszt kaptak. A kormány hétfőn elfogadott rendelete ugyanis lehetővé teszi, hogy ezek az ukrán állampolgárok, illetve a hozzátartozóik azonnal elhelyezkedjenek a szlovák munkapiacon. Az egészségügyi miniszter azonban kiemelte, sok függ attól, hogy a menekültek meddig szeretnének maradni Szlovákia területén.

Teszttel és oltással

Lengvarský továbbá elmondta, nem a hotspotokon fogják tesztelni a menekülteket, hanem az egyes menekülttáborokban, vendéglátóhelyeken és az egyéb óvóhelyeken. A Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR) ezután is figyelemmel kíséri majd a menekültek helyzetét, de hogy pontosan milyen módon, azt az intézmény rendelete fogja szabályozni, amely a miniszter szerint a közeljövőben meg is jelenik. Amikor az ukrán állampolgárok megkapják az ideiglenes menekültstátuszt, automatikusan jogosultak lesznek az egészségügyi ellátásra. A keleti kórházakban erre a célra már el is különítettek ágyakat. A tárcavezető megjegyezte, a menekülteknek a koronavírus elleni oltást is felajánlják.