Szlovákia gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben 1,4 százalékkal, 2021 egészét tekintve pedig 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb, kedden közzétett felméréséből.

„Az utolsó negyedév teljesítménye a várakozásoknak megfelelően alakult, a növekedés főként a belföldi keresletnek köszönhető”

– mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a világjárvány miatt továbbra is jelentős visszaesést tapasztalhattunk a beruházások esetében.

Szlovákia a sereghajtó

Uniós összehasonlításban a bruttó hazai termék (GDP) növekedése szempontjából Szlovákia a sereghajtó. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett végleges számításai szerint a negyedik negyedévi éves GDP-növekedés 4,6 százalék volt az euróövezetben, és 4,8 százalék az Európai Unióban. Éves szinten minden EU-s tagország GDP-je emelkedett a december végével záródott három hónapban, a legkevésbé azonban Szlovákiáé, az Eurostat számításai szerint csupán 1,2 százalékkal. Éves összevetésben a tavalyi utolsó negyedévben a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal Szlovénia gazdasága nőtt, továbbá 10-10 százalékkal Írországé és Máltáé. Az Eurostat adatai szerint Magyarország GDP-je 7 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

Sok a tartósan állástalan

„A munkanélküliségi ráta 2021 egészét tekintve Szlovákiában elérte a 6,8%-ot. A tavalyi év utolsó negyedévében azonban ez az érték már alacsonyabb, 6,6% volt, vagyis az év folyamán fokozatosan csökkent az állástalanok száma. A tavalyi év utolsó negyedévében így nagyjából 183 ezer embernek nem volt állása”

– nyilatkozta Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője.

A hivatal elemzői azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a tartósan munkanélküliek száma tovább nőtt. „A járvány elsősorban a tartósan állás nélkül levőket érintette” – mutattak rá az elemzők, hozzátéve, hogy az elmúlt év végére a tartós munkanélküliek az összes állástalan több mint 68%-át tették ki, vagyis nagyjából 125 ezren voltak képtelenek hosszabb ideje munkába állni. A tartósan állástalanok aránya 2021 eleje óta nő; 2021 első negyedévében a 12 hónapnál hosszabb ideje állástalanok a munkanélkülieknek még csak a 45%-át tették ki. Az állástalanok száma az előző évhez képest tavaly egyébként csak a 49 év feletti korcsoportokban nőtt – a legjelentősebb mértékben az 50–54 éves korcsoportban, több mint 58%-kal. Más korcsoportokban csökkent a számuk, leginkább a 25 év alattiak körében, 15,7%-kal. A legtöbb állástalan korábban az iparban, a kereskedelemben és az építőiparban dolgozott. Csaknem 50 ezer állástalan azonban még soha életében nem dolgozott, ők a munkanélküliek több mint egynegyedét teszik ki.

A tavalyi utolsó negyedévben a munkanélküliek száma öt megyében csökkent az előző évhez képest, a többi megyében viszont nőtt. A legnagyobb mértékben, mintegy 20%-kal, Kassa és Besztercebánya megyében nőtt a számuk. A legjelentősebb csökkenést Pozsony (41,1%-kal) és Trencsén megyében (30,8%-kal) regisztrálták. A munkanélküliek aránya Besztercebánya (11%), Kassa (10,8%) és Eperjes megyében (10,4%) a legnagyobb.

Többen dolgoznak

„A munkaerőpiac a változékony gazdasági helyzet ellenére jól tartotta magát, különösen az év második felében” – figyelmeztet Horňák. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a tavalyi utolsó negyedévben javult a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest. A növekedés elérte a 0,7%-ot, a foglalkoztatottak száma így 2,614 millió körül mozgott. A gazdaság 18 megfigyelt ágazata közül 2021 negyedik negyedévében tízben emelkedett a munkavállalók száma. A foglalkoztatás főként a feldolgozóiparban nőtt, míg a szolgáltatóiparban csökkent. A szlovák munkaerőpiac legfontosabb ágazatában, az iparban a munkavállalók száma 1,1%-kal, 721 ezer főre nőtt az előző évhez képest.

Bérfaló infláció

A szlovákiai fizetések tavaly már gyorsabban nőttek az előző évhez képest. A tavalyi utolsó negyedévben a bruttó havi átlagbér 6,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elérve az 1331 eurót. Ez utóbbi már a járvány előtti szintet, vagyis a 2019 utolsó negyedévében mért átlagfizetést is 154 euróval haladta meg. A tavalyi év utolsó hónapjaiban azonban a magas infláció már elvitte a bérnövekedés jelentős részét, így a reálbérek csak 1,3%-kal nőttek. „Ez a legalacsonyabb növekedés 2020 második negyedéve óta, amikor a reálbérek hosszú idő óta először csökkentek a világjárvány miatt” – állítják a Statisztikai Hivatal elemzői.

Látványos különbségek

A legalacsonyabb béreket továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban fizetik, az átlagfizetés ezekben az ágazatokban még a tavalyi év utolsó negyedévében is a szlovákiai átlagbér alig 54%-át (713 euró) tette ki. Az átlagbér ezzel szemben továbbra is az IT-ágazatban (2278 euró) a legmagasabb. Az iparvállalatoknál 1386, az energiaiparban 2014, a mezőgazdaságban 986, az építőiparban 869, a kereskedelemben 1202, az oktatásügyben 1368, az egészségügyben 1615, a bankszektorban 2011 euró volt a havi bruttó átlagbér a tavalyi utolsó negyedévben. Regionális szempontból Pozsony vezet, 1600 eurós bruttó átlagbérrel. Nagyszombat megyében ugyanez 1223, Nyitra megyében 1126, Besztercebánya megyében 1173, Kassa megyében 1292, Eperjes megyében pedig csupán 1081 euró.

Ez vár ránk

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban?

„A kiélezett ukrajnai konfliktus, a bevezetett szankciókkal és az ellátási láncokra nehezedő nyomással együtt lassítja a világméretű válságból való gazdasági kilábalást, ami a gazdasági növekedés lassulását és az infláció emelkedését eredményezi. Az általános hatás azonban továbbra is a konfliktus további alakulásától, valamint a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatok végleges rendezésétől függ”

– mondta el Horňák. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint az ukrajnai helyzet elmérgesedése miatt Szlovákia idén a tavalyinál alacsonyabb, nagyjából 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számíthat. Ha azonban tovább romlik a geopolitikai helyzet, akkor akár le is állhat a gazdaság növekedése.