A tanácsi közlemény szerint a stratégiai iránytű célja, hogy az EU-t erősebb biztonsági szereplővé tegye a világban, ugyanis – mint írták – az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, és hozzájáruljon a nemzetközi békéhez és biztonsághoz. Az iránytű növelni fogja az EU stratégiai autonómiáját és azon képességét, hogy a partnereivel együttműködve megőrizze értékeit és érdekeit. Egy, a biztonság és védelem terén erősebb Európai Unió pozitívan fog hozzájárulni a globális és transzatlanti biztonsághoz, kiegészíti a kollektív védelem alapját jelentő NATO erőfeszítéseit, valamint fokozni fogja a globális szabályokon alapuló rend támogatását – emelték ki.

A közlemény szerint a stratégiai iránytű értékeli az EU biztonsági környezetét, valamint az Unió előtt álló veszélyeket és kihívásokat. Konkrét javaslatokat tesz pontos végrehajtási ütemtervvel arra, hogy javítsa az EU cselekvőképességét válsághelyzetekben. Annak érdekében, hogy az EU egy válság kitörésekor gyorsan és határozottan tudjon fellépni – lehetőség szerint partnereivel együtt, de szükség esetén egyedül is -, lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós erő létrehozását. Fokozza a katonai mobilitást, és rendszeres gyakorlatok végzését írja elő szárazföldön és tengeren. Növeli a hírszerzési információk elemzési kapacitását, az információcserét, valamint eszköztárat hoz létre a hibrid és kiberfenyegetések észlelésére és az ellenük történő fellépésre.

A stratégia együttműködések megerősítését is célozza olyan stratégiai partnerekkel, mint a NATO, az ENSZ. Kétoldalú partnerségek kialakítását szorgalmazza az olyan hasonló gondolkodású országokkal, mint az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, az Egyesült Királyság, vagy Japán, illetve egyéni partnerségek kialakítására törekszik a Nyugat-Balkánon, az EU keleti és déli szomszédságában, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.