Az európai gazdaság nem homogén. Míg Franciaországban az infláció mindössze 5 százalékos, Észtországban 20 százalékot jegyeztek. Ennek a növekedésnek egy bizonyos része az energiaárak megugrásának a következménye azokban az államokban, melyek igyekeznek megszabadulni az orosz forrástól. Van azonban több olyan ország is – ide tartozik pl. Szlovákia és Magyarország –, melyek továbbra is merítenek az olcsóbb orosz energiából, ám az infláció itt is meredeken növekszik. Részben ez azzal magyarázható, hogy szegényebbek vagyunk a Nyugathoz képest. Minél szegényebb egy nemzet, annál többet kell a jövedelméből a fogyasztói kosár alapvető tételeire fordítania. Így aztán az energia és az élelmiszerek ára, valamint a lakhatási költségek sokkal megterhelőbbek. Ugyanakkor Kelet-Európában az infláció emelkedésének a legfőbb oka a szűkös munkaerőpiac.

Az alacsony munkanélküliség és a munkaerő iránt továbbra is kitartó óriási kereslet azt eredményezték, hogy a bérek a kontinensen Kelet-Európában nőnek a legnagyobb mértékben, és ha eltekintünk a fejlődő országoktól, akkor azt is mondhatnánk: hogy a legmeredekebben a világon. Ezt a munkaköltségekre vonatkozó adatok is alátámasztották az Európai Unióban az első negyedévben. Az előző évvel összevetve az EU tagállamaiban a fizetések átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek. Nem ez a legnagyobb mértékű emelkedés a történelemben, azonban nagyon fontos a változatossága.

Az egyik oldalon ott van Görögország, ahol a fizetések csökkentek – az utóbbi évben csaknem 2 százalékkal. A másik oldalon ott van Magyarország, ahol a bérek csaknem 23 százalékkal növekedtek. Az összes nyugati országban – Ausztriát kivéve – 5 százalékosnál kisebb béremelkedést jegyeztek. Ellenkezőleg, a kelet-európai országokban a történelem során az eddigi egyik legnagyobb mértékű nominálbér- emelkedés volt tapasztalható. Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban a fizetések több mint 10 százalékkal valorizálódtak. Szlovákiában a béremelkedés viszonylag alacsony volt, az osztrákok kielőztek minket, és a németek sincsenek messze.

Szlovákia nem a bérek valorizálásával lehet képes behozni a Nyugat- Európával szembeni lemaradását – főleg ha tudatosítjuk, hogy az infláció Ausztriában 5 százalékponttal kisebb, mint Szlovákiában, csaknem hasonló, mint Németországban. Így aztán a szlovákiai lakosok reális bevételei – a környező országokkal összehasonlítva – jelentősen csökkennek. Főleg Magyarországgal összevetve. Csak a csehek és a szlovének képeznek kivételt, ahol a fizetések már most elég magasak, ami a munkaerőpiacukat kevésbé versenyképessé teszi.

Csődöt mond a szlovák kormány gazdaságpolitikája, ha nem kepés idevonzani a külföldi tőkét, és nem képes arra sem, hogy hazai tőkét teremtsen elő ahhoz, hogy Szlovákiában több befektetés valósuljon meg. Egyedül ez fogja reálisan fölfelé húzni a fizetéseket.

A szerző a Trend főszerkesztője