A művelődési házat 1977. november 4-én nyitották meg a nagyközönség számára, melyről egy egész oldalas cikk keretében számolt be a korabeli sajtó. Az akkor 30 fő dolgozóval megnyílt épület a Dunaszerdahelyi Művelődési Ház nevet viselte. Tervezői Jozef Slíž, Eva Grébertová és Alexander Braxatoris építészmérnökök voltak, akik már 1968-ra elkészültek a szükséges tervrajzokkal, az épület alapkövét pénzforrás és kivitelező híján azonban csak 1973-ban sikerült letenni. A sok kisebb és nagyobb belső helyiség számos lehetőséget kínál, a tágas előcsarnoknak köszönhetően akár 1200 főt is fogadhat az épület.

Az első emeleten kapott helyet a színházi karzat, az öltözők, a mozi, a festők és a szobrászok műtermei, a kiállítóterem, valamint a művelődési ház szerintem legalapvetőbb része, a hét klubhelyiség, amely a kiscsoportos foglalkozásoknak nyújt teret. A gyűjtőhobbit, a házimunkákat és az irodalmat kedvelőknek, a sakkozóknak, a színjátszóknak, a természetbarátoknak, és az ének- és zenekaroknak.

– írja Szigeti László a régi újság hasábjain.

A népművelési osztálynak hat szakosztálya van: a nevelő tevékenységgel megbízott, a zenei, a tárlatrendezési, a mozgáskultúrával és a klubtevékenységgel foglalkozó, valamint az úgynevezett művészi szó szakosztály, amelyhez az amatőr színjátszók, a kisszínpadosok, vers- és prózamondók és a bábosok tartoznak.

– nyilatkozta akkor Péntek István, a kulturális-népművelési részleg népművelési osztályának vezetője. 

A művelődési ház első igazgatója Molnár József volt, aki áldozatos munkával gyarapította az intézmény szolgáltatásait, lehetőségeit. Takács Tímea jelenlegi igazgató elmondta, hogy a jubileumra készült kiadványukkal szeretnének neki is méltó köszönetet mondani, melyben egy visszatekintő interjú keretében őt is megszólaltatták.

Ahhoz, hogy még több rendezvényt szervezhessünk és növeljük a nézőközönség számát, az kellett, hogy az épületet felfrissítsük, díszbe öltöztessük. Az utóbbi két évben hét termet újítottunk fel. A legnagyobb változások a színházteremben történtek, a fény- és a hangtechnika is egy helyre került. Korábban a fénykabin az első emeleten volt, a keverőpult pedig a színpad mellett egy asztalon. Ez a 21. században már nem igazán méltó egy városi művelődési központhoz. Emellett több más szükséges technikai fejlesztést is elvégeztünk. Sajnos a covid alatt még csak az alap tevékenységeinket sem tudtuk elvégezni, a klubjaink bezártak. Ekkor kezdtük el megvalósítani azt a tervezetet, amit már korábban, az igazgatói pályázatomban az önkormányzatnak is bemutattam.

– mondja Takács Tímea.

Az ünnepi program már az előcsarnokban megkezdődött, ahol Szakáll Mária és Kolčák Szakáll Noémi tárlatát Péntek István nyitotta meg. A színekben gazdag festmények különféle technikákkal készültek, néhol nonfiguratív és absztrakt elemekkel, máshol pedig ember-, illetve állatábrázolással. A kultúrház előterének vörös falszíne csak még hangsúlyosabbá tette a képeken látható fő motívumokat, a falakon lévő tükrös felület pedig megsokszorozta a vibráló vizuális élményt.

Péntek István bemutatta a kiállító művészeket. Anya és lánya, Szakáll Mária és Kolčák Szakáll Noémi tanulmányait, munkásságát.

Azok a művészek, akik a befogadót nem sokkolni akarják és elborzasztani a világ szörnyűségeivel, valóságos missziót teljesítenek. Gyógyítók ők, a lélek gyógyítói, akikre ma egyre keservesebben égető szükség van.

– mondta köszöntőjében.

A kiállítás megnyitót követően kezdetét vette a jubileumi gálaműsor, amit az AyFly family táncosai indítottak. Háromfős csoportokban adták elő számaikat, elasztikus kendők segítségével emelkedtek a magasba, miközben lassú mozgásokkal, illetve kitartott pozíciókkal tarkított táncot mutattak be. A jubileumi megnyitón elhangzott rövid történeti visszatekintésből kiderült, mikor és miért kapta a VMK a Csaplár Benedek nevet.

Dunaszerdahely város önkormányzata a 2016. április 19-i képviselő-testületi ülésen határozott arról, hogy a Városi Művelődési Központ Dunaszerdahely híres szülötte, Csaplár Benedek nevét fogja viselni. Halálának 110. évfordulója alkalmából a város Csaplár Benedek emlékévet hirdetett és a művelődési központ felvette a nevet. Csaplár Benedek piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, a magyar folklór egyik legelső, nem eléggé ismert munkása. Az ő gyűjtései révén ismerhettük meg Csallóköz hagyományait, mitológiáját, népszokásait, neki köszönhetjük, hogy ma egyáltalán ismerhetjük Tündér Ilonát, vagy az egykori Aranykert titokzatos lényeit.

– hangzott el a beszédben. Ezt követően levetítették a művelődési ház kisfilmjét, melyben a pontos állapotfelmérést követően, a felújítási munkálatokon keresztül, a már megújult, belső helyiségeket tekinthették meg a nézők.

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármesterének köszöntője után Takács Tímea igazgató részletesen beszámolt a művelődési házban zajló fejlesztésekről, az online jegyvásárlás bevezetéséről, a Csaplárkult több programjáról és a Csaplárkult Polgári Társulásról is. A beszédek után egy újabb táncos produkció következett Dórák Lara Jázminnal és Šimovič Dominikkal. A táncműsort követően pedig Kevická Tünde, Kollár Katalin és Érsek Rezső énekeltek a közönségnek.