Csáky elárulta, hogy a rádióból értesült Václav Klaus és Vladimír Mečiar megállapodásáról, és nem lepte meg a hír. „Hangsúlyozom azonban, hogy a Cseh Szövetségi Köztársaságot nem Klaus és Mečiar osztotta fel, ez a HZDS, az SNS és az SDĽ közötti politikai megállapodás volt” – jegyezte meg Csáky. Emlékeztetett, hogy a csehszlovák kormány működésképtelenné vált. „Ez a helyzet kényszerítette az ország kettéosztására a cseh politikai képviseletet” – tette hozzá.

Csáky ellenezte Csehszlovákia kettéválását. Elmondása szerint  a magyar parlamenti pártok nem szavazták meg a szlovák alkotmányt, és ellenezték a föderáció kettéválását. Azzal érveltek, hogy az SNS-en kívül senki sem kapott felhatalmazást a választáson a szavazópolgároktól arra, hogy megtegyék ezt a lépést. Csáky szerint a lakosság többsége ellenezte Csehszlovákia felbomlását.

„Láttuk, milyen politikai erők állnak a folyamat mögött. Attól tartottunk, hogy Mečiar és a körülötte levők nem lesznek képesek kezelni ezt politikailag vagy gazdaságilag, és aggódtunk a szlovák nacionalizmus miatt is. Félelmeink nagyrészt beigazolódtak” – mondta Csáky a TASR-nek.

Kiemelte a magyar politikusok szerepét, akik hozzájárultak az 1998-as szlovákiai politikai fordulathoz. „Úgy vélem, az 1998 és 2006 közötti időszak volt a legjobb. Rudolf Schuster köztársasági elnök mellett Szlovákia miniszterelnök-helyetteseként jelen voltam a Szlovákia NATO-csatlakozása előtti tárgyalásokon a Fehér Házban, a második Dzurinda-kormányban pedig én feleltem Szlovákia EU-csatlakozásának koordinálásáért” – mondta Csáky.

Hozzátette, a legrosszabb időszaknak az 1995 és 1998, valamint a 2016 és 2019 közötti éveket tartja. „Máig büszke vagyok arra, hogy személyesen részese lehettem a szlovákiai közélet konszolidálásának. De – mint azt a 2006 utáni időszak megmutatta – a győzelem nem szól örökre. A demokráciáért minden nap küzdeni kell” – zárta Csáky Pál.