Már Kollár sem támogatja Matovič elképzeléseit
2023. 04. 25., k – 16:42
Igor Matovič továbbra sem mondott le arról az elképzeléséről, hogy befagyassza a parlamenti képviselők és Zuzana Čaputová köztársasági elnök fizetésemelését, de úgy tűnik, hogy az OĽaNO elnökének javaslatát ezúttal az egykori szoros szövetségese, Boris Kollár (Sme rodina) fogja elgáncsolni.
Igor Matovič még februárban rukkolt elő azzal az elképzeléssel, hogy a parlamenti képviselők fizetését jelentősen csökkenteni kellene. A képviselők alapbére a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján az előző évi bruttó nemzeti átlagbér háromszorosát teszi ki, és ehhez hozzáadódnak még a különféle járulékok. Ennek eredményeként a fizetésük jelenleg havi bruttó 5400 és 5900 euró között mozog. Matovič azt javasolta, hogy az alapbért csökkentsék a harmadára, a különféle járulékokat pedig a politikai pártok büdzséjéből finanszírozzák, ezzel 30 millió eurót megspórolva az állami költségvetésben a következő választási időszakban. A javaslat azonban elbukott, mivel az OĽaNO frakcióján és négy független képviselőn kívül más nem támogatta.
Matovič nem adja fel
Az OĽaNO elnöke azonban nem adja fel, hétfőn előhozakodott egy javaslattal, amelyben ismét a képviselők fizetését vette elő. Ezúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy 2023 második felében a honatyák fizetése várhatóan további 800 euróval emelkedni fog. Sőt, Matovič Zuzana Čaputová köztársasági elnök fizetését is előhúzta: rámutatott, hogy az államfő bére 14 408 euróról 16 976 euróra nőhet. Az OĽaNO vezetője a parlament májusi ülésére be akart terjeszteni egy javaslatot, amellyel befagyasztotta volna az említett emeléseket.
Igor Matovič (OĽaNO) szerint a képviselők és az államfő fizetése is túl magas, ezért azok azonnali csökkentését indítványozza.
Zuzana Čaputová nem fog reagálni az OĽaNO elnökének bércsökkentéssel kapcsolatos javaslatára – tájékoztatott az elnöki iroda szóvivője, Martin Strižinec.
Hozzátette: az államfő már 2022 szeptemberében arra kérte Eduard Heger (Demokraták) megbízott kormányfőt, hogy a költségvetés elkészítésekor vegye fontolóra a politikusok és tisztségviselők fizetésének csökkentését, arányosan az ország gazdasági helyzetével.
Az OĽaNO-nak tehát volt elég ideje reagálni az elnök asszony javaslatára, neki pedig ehhez nem volt szüksége nyilvános felhívásokra és sajtótájékoztatókra
– mondta a szóvivő.
Igor Matovič hétfői sajtótájékoztatóján közölte, 2023-ban mind a parlamenti képviselők, mind az államfő fizetése rendkívüli mértékben megemelkedik, ezért a májusi ülésen olyan törvényjavaslattal áll elő, amely révén a második félévben olyan módon csökkennének a fizetések, hogy azok a 2022-es összeggel megegyezőek lennének.
Boris Kollár, a parlament elnöke azonban kedden kijelentette, nem veszi fel a parlamenti napirendjére az említett javaslatot. A Sme rodina vezetője a TASR-nek úgy indokolta a döntést, hogy nem szegheti meg a törvényt. A házszabály ugyanis kimondja, hogy ha a parlament elutasított egy javaslatot, akkor a következő 6 hónapban a képviselők nem terjeszthetnek be egy ugyanilyen tárgyú törvénymódosítást.
„Értem, hogy Igor Matovič miért csinálja ezt, értem azt is, hogy igaza van, de nem tehetem meg, nem szeghetek törvényt”
– fogalmazott a házelnök.
Kettős mérce?
Érdekesség, hogy Kollárt a közelmúltban érték bírálatok a házszabály sajátos értelmezése miatt. Nemrégiben éppen Matovič javaslata miatt alakult ki vita, amelynek értelmében 500 eurót fizetett volna mindenkinek, aki részt vesz a szeptemberi előre hozott választáson. A javaslatot az előző ülésen elutasították, ennek ellenére egy hasonló törvénymódosítás mégis felkerült a májusi ülés napirendjére.
Boris Kollár (Sme rodina) házelnök besorolja a májusi ülés programjába a képviselők által beterjesztett törvényjavaslatokat. Kijelentette, ha a parlament jogi osztálya nem talál kivetnivalót egy tervezetben, nincs oka rá, hogy ne vegye napirendre. Ugyanakkor Kollár megjegyezte, aligha tudják megvitatni az összes törvényjavaslatot. Az ülés május 2-án kezdődik.
„A jogi osztály előre figyelmeztetne, hogy valamelyik javaslat nincs rendben. Tehát amelyiket jóváhagyja, az bekerül az ülés programjába. De úgy gondolom, 200 javaslatot képtelenség megvitatni. Először a fontos kormányjavaslatok kerülnek sorra, aztán a többi kormányjavaslat, amelyeket képviselők terjesztettek elő, utána pedig a fontosabb törvénytervezeteket a többi elé sorolom” – részletezte Kollár.
„Meglátjuk, hogyan döntenek a képviselők, mely javaslatok megvitatása lesz ismételten elhalasztva. Nem hinném, hogy két hónapon át megszakítás nélkül üléseznénk azért, hogy a képviselők összes populista javaslatát megtárgyaljuk, beleértve az olyan egészen bizarr elképzeléseket, mint például a pornográfiára és a közjegyzőnél tett nyilatkozat” – fűzte hozzá a házelnök.
A nyári szünetig még két ülésszak lesz, májusban és júniusban. A májusi ülés programjában közel 200 programpont szerepel, köztük több olyan törvényjavaslat, amelyet az előző ülésen sem tudtak megvitatni.
A sajátos ellentmondásra Ondrej Dostál, az SaS képviselője levélben is figyelmeztette a házelnököt.
„Matovič új javaslata a törvényben meghatározott hat hónapos határidő lejárta előtt került a parlament napirendjére, ezzel megsértve a házszabályban foglaltakat”
– üzente Dostál.
Peter Pčolinský (Sme rodina), a parlament alelnöke azonban azzal érvelt, hogy Matovič röviddel azelőtt terjesztette be az újabb 500 eurós javaslatot, hogy az előző változatot a parlament elutasította, így erre nem vonatkozik az említett hat hónapos határidő.
Kollár azonban a fizetések befagyasztásának ügyében nem volt ilyen kompromisszumkész, egyértelműen leszögezte, hogy Matovič javaslata nem kerülhet fel a napirendre.
Az államfő már lépett
Az OĽaNO elnökének javaslatával kapcsolatban egyébként Čaputová szóvivője, Martin Strižinec is megszólalt.
„A köztársasági elnök nem fog a képviselők médiában elhangzott felhívásaira reagálni, és nem avatkozik bele a pártok kampányába azzal, hogy az utolsó pillanatban benyújtott javaslatok támogatásáról biztosít bárkit is”
– jelentette ki a szóvivő.
Hozzátette, az államfő még szeptemberben maga kereste fel Eduard Heger miniszterelnököt egy levélben, melyben megkérte, hogy a következő állami költségvetés összeállításakor vegye figyelembe az aktuális gazdasági helyzetet, és ennek fényében döntsön az alkotmányos tisztviselők fizetéséről.
„Az OĽaNO politikusainak elég ideje lett volna reagálni az államfő javaslatára. A köztársasági elnöknek nem kellett ehhez semmilyen nyilvános felhívás vagy sajtótájékoztató”
– fogalmazott a szóvivő.
