Hírkereső

Szerdán lejárt a munkáltatók és a szakszervezetek számára megszabott tárgyalási határidő, miközben mindkét fél már korábban jelezte, hogy nem fognak megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről. Milan Krajniak munkaügyi miniszter ezért előállt egy saját javaslattal, hogy időben elkezdődhessen a törvényalkotási eljárás. A tárcaközi egyeztetést gyorsított ütemben végzik, a minisztériumi javaslatot így legkésőbb július 23-áig lehet majd véleményezni. Krajniak javaslata szerint a bruttó minimálbér összege az idei 580-ról jövőre 620 euróra nőhet. A javaslat értelmében a bruttó minimálbér havi összege így az ideihez képest 40 euróval emelkedne. A nettó bér 30 euróval lenne magasabb, ami a miniszter szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg 121 600 alkalmazottnak évi 360 euróval nőhet a bevétele.

A minisztériumi javaslat közzétételét követően az iparvállalatokat tömörítő Ipari Szervezetek Szövetségének (APZ) a vezérigazgatója, Andrej Lasz máris jelezte, hogy nem értenek egyet a minimálbér emelésével. A munkáltatók továbbra is azt tartanák a legelfogadhatóbb kompromisszumnak, ha jövőre befagyasztanák a minimálbért, vagyis maradna az 580 eurós összeg.

„A járvány okozta gazdasági visszaesés időszakában rendkívül kockázatos egy ilyen emelés, ez ugyanis a cégeknek több tízmillió euróval növelné az éves költségeit, miközben a megrendelések csökkenése miatt már a nagyobb cégek egy része is csupán félgőzzel dolgozik”

– mondta Lasz, aki szerint a munkanélküliek aránya az év vége felé a 20 százalékot is megközelítheti. Krajniak ezzel kapcsolatban elmondta: nem szeretné, ha befagyasztanák a minimálbért, ugyanakkor azt sem tartja reálisnak, hogy egy második világháború óta nem látott gazdasági válság idején valósítsák meg az eddigi legmagasabb minimálbér-emelést.

A szakminiszter kilátásba helyezte az úgynevezett startbér bevezetését is, amelynek az összege a minimálbér 75%-ának felelne meg. 2021-ben a startbér bruttó 465 euró, nettó 404 euró lenne. Az összeget a tartósan, vagyis több mint 12 hónapja munkanélküliként nyilvántartott álláskeresők kérhetnék, amit legfeljebb egy évig folyósítanának nekik. Egy év után feljebb léphetnének a minimálbér szintjére, ha találnának munkát.

A munkáltatói oldalt képviselő Ipari Szervezetek Szövetsége szerint a startbér jó ötletnek tűnik arra az esetre, ha a minisztérium a hosszabb ideje állás nélkül tengődőkön szeretne ilyen módon segíteni.

„Ezzel nőne az esélyük arra, hogy ilyen módon alkalmazzák őket arra az időre, amíg bele nem tanulnak a munkába”

– tette hozzá Lasz. A szakszervezetek ezzel szemben elfogadhatatlannak tartják a startbér ötletét.

„A minisztérium ezzel kapcsolatos javaslata kaotikus, és alkotmányossági aggályok is felmerülnek az ügyben”

– mondta el Marián Magdoško, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke. Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke szerint a jövőben emiatt megtörténhet, hogy az ugyanazon a pozíción dolgozók más-más fizetést fognak kapni: az egyik startbért, mert több mint egy éve állástalan volt, a másik pedig klasszikus fizetést, mert egy nappal rövidebb ideig volt munkanélküli. A szakszervezetek szerint a javaslat csak a munkáltatóknak kedvezne, hiszen ezek eleve az olcsóbb alkalmazottat választanák, ezért ha el is fogadják a javaslatot, megvizsgálják a lehetőségét annak, hogyan lehetne azt az Alkotmánybíróságon megtámadni.