Hírkereső

Macron úgy nyilatkozott: óvatosan fogalmaz, mert noha van remény a megállapodásra, még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően.

Elmondta, „újabb javítások” kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése a klímavédelem és a jogállamiság kérdése mellett.

„Ha nem közeledünk a dolgokhoz nagy ambícióval és a kompromisszum szellemében, akkor vállalnunk kell a kockázatot, hogy ismét nehéz pillanatokat fogunk átélni és még többet fizetünk érte” – fogalmazott.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt nyilatkozta, vasárnap este, hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét.

„Ez az előrelépés reményt ad arra, hogy akár már ma megállapodás szülessen, vagy legalábbis közel kerüljünk hozzá” – fogalmazott.

Azt hangoztatta, hogy a francia elnökkel májusban közösen benyújtott, a helyreállítási alap 500 milliárd eurós támogatási tételét meg kellene őrizni, az ugyanis „jelentős ösztönző lehetne a kivételes helyzetben”.

Kiemelte, továbbra is „hihetetlenül nehéz” tárgyalások zajlanak, a kivételes helyzet azonban rendkívüli erőfeszítéseket igényel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország vezetője reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó akadályokat mihamarabb sikerül leküzdeni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a tárgyalások döntő szakaszba léptek. Benyomása szerint vezetők mihamarabb meg akarnak állapodni. Egyértelmű, hogy hajlandóság van a megegyezésre, és a dolgok a helyes irányba haladnak – tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő nyilatkozata szerint „történt némi előrelépés” a tárgyalások során. Arról tájékoztatott, hogy a tagállami vezetők hosszú ideig tárgyalták az úgynevezett vészfék-mechanizmus kérdését, amely lehetővé tenné, hogy bármely tagállam vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban abban az esetben, ha meglátása szerint, egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

„Nagyon jó szövegtervezet van előttünk erről a mechanizmusról, úgy hiszem ezzel kapcsolatban meg is állapodhatunk” – jelentette ki Rutte.

Cáfolta azokat a híreszteléseket amelyek szerint a „takarékos négyeknek” nevezett országok – Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország – egysége megbomlott volna a mentőcsomag részleteit illetően. Szavai szerint az országok mindegyike azonos állásponton maradt a gazdasági mentőcsomagban rögzített kölcsönök és a nem visszatérítendő támogatások arányával kapcsolatban. Ebben a kérdésben megnyerték Finnország támogatását is – tette hozzá.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezésekor reményét fejezte ki a megállapodás elérését illetően és azt mondta, a „hosszú és bonyolult” tárgyalások után úgy érzi, ismét jó úton haladnak a megbeszélések.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke hétfőn kiadott nyilatkozatában kijelentette, a testület élni fog vétójogával, ha bizonyos feltétek nem érvényesülnek a helyreállítási csomaggal kapcsolatban.

„A parlament prioritásai között van a költségvetéshez kapcsolódó, a nettó befizető országoknak járó visszatérítés eltörlése, a jogállmaiság védelme, és a saját források bevezetése” – fogalmazott.

Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.

Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői délelőtt két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak a csúcstalálkozó negyedik napján, majd – leghamarabb délután négy órakor – ismét összeülnek huszonhetes körben.