Hírkereső

Tallósról valószínűleg mindenkinek eszébe jut a malom és a kastély. A Maticza-malom a községtől mintegy 2 kilométerre, a Kis-Duna és a Szárazpatak által közrezárt sziget lábánál fekszik, festői környezetben. Az alsómeghajtású malom 1893-ban épült és 1940-ig rendeltetésszerűen működött. 1982-ben a malmot a Galántai Honismereti Múzeum megvásárolta. Hogy a malom a látogatók kívánságára bármikor működtethető legyen, villanymeghajtásúra alakították át. A malom közelében csónakázók is kiköthetnek, táborozni és fürödni is lehet a közelében. A mellette lévő csárdát jelenleg éppen átépítik, így nem látogatható. A község a megyével közösen pályázott a malom teljes felújítására. „Az egész építmény akácfa oszlopokon nyugszik, ezért a statikája már nem százszázalékos. Néhány évvel ezelőtt már volt egy felújítás, de nem volt megfelelő, ezért a megyével úgy döntöttünk, hogy beadunk rá pályázatot. Ebben szerepel a malom mellett egy információs központ felépítése és a faluba bevezető út kiépítése is, ami körülbelül tavasszal lesz aktuális. Az információs központ a malom látogatóit szolgálná. A malom történetéről, illetve a környék idegenforgalmi látnivalóiról vetítenének filmet, valamint mosdó és pihenőhely is helyet kap az építményben” – mondta Horváth Zoltán polgármester. 

Együttműködés
Az idegenforgalom fellendítése végett igyekszik a falu megszólítani és felkarolni a helyi vállalkozókat, illetve Nagyszombat megye is nyitott egy programot a helyi turizmus támogatására. „Az emberek általában szívesebben költik el a pénzüket drága külföldi kirándulóhelyeken, a koronavírus-járvány viszont rámutatott arra, hogy belföldön és a közvetlen közelünkben is vannak lehetőségek arra, hogy felejthetetlen élményekkel gazdagodjunk. A Kis-Dunán csónakázni lehet, illetve Szlovákiában egyedülálló az itt található vízi tanösvény, ahol az érdeklődők megnézhetik, milyen halak, teknősök, madarak és más állatok, valamint növények élnek a folyó mentén. A Múcska család egy nagyon jól működő lovas ranchot tart fenn, nekik megyei támogatásból tudtunk két hintót vásárolni. Ugyancsak megyei támogatásból épült meg Tallós és a szomszédos Eperjes község között egy közkedvelt kerékpárút. Egy község lakosainak ezek nagyon nagy dolgok, és csak így, apránként lehet kiépíteni egy jól működő, mások számára is attraktív helyet, közösséget. A környező országokhoz képest sajnos nagyon nagy hátrányban vagyunk, ami a helyi turizmust illeti, de igyekszünk minden lehetőséget kihasználni ezen a téren” – fogalmazott Horváth Zoltán. 

Termelői piac
Az Esterházy-kastély udvarán szervezik rendszeresen a termelői piacot. Az ötlet két helyi lakostól, Fehér Mónikától és Rémay Adriannától származik. „Láttuk, hogy máshol milyen jól működik, és többször beszélgettünk róla, hogy Tallóson is jó lenne ilyesmit szervezni. 2013-ban a kastély udvarán az Öreg Feketevíz Kistérségi Társulás megszervezte az első termelői és kézművespiacot, aztán hat évig nem történt semmi. A csallóközi példákból és abból kiindulva, hogy mennyi ügyes ember van a községben, belevágtunk. Megszólítottuk a helyi kézműveseket, hogy csatlakoznának-e. Nagy örömünkre támogatták az ötletet, és a polgármester is a kezdeményezés mellé állt. Tavaly áprilisban szerveztük meg először, majd decemberig minden hónapban. Az volt a terv, hogy áprilistól indítjuk újra, de a karantén miatt két hónap kimaradt, júniusban szerveztük meg ismét” – beszélt a kezdetekről Fehér Mónika. A piacra a helyi árusokon kívül a Mátyusföld és a Csallóköz falvaiból járnak árusok. 

A Kis-Duna mellett fekvő településről sokaknak a helyi Maticza-malom jut kapásból eszükbe, a látogatható vízimalom felújítására és fejlesztésére ismét pályázik az önkormányzat. Egy információs központtal bővítenék, mely a helyi idegenforgalmat is fellendíthetné. Egyedülálló az itt található vízi tanösvény, de kerékpárút, csónakázási és fürdőzőlehetőség is van a környéken. A Kis-Duna partján kilátót, táborozóhelyeket, a víz fölött járdát szeretnének létesíteni a közeljövőben. Tallós polgármestere rendkívül fontosnak tartja a jó együttműködés kiépítését a környező falvakkal, hiszen az idegenforgalomban is mindig érvényesül az a szabály, hogy bármit könnyebb úgy elérni, ha többen összedolgoznak. „Ha csak a Kis-Duna mentét vesszük, három termálfürdő, számos étterem, vendéglátóhely van itt, továbbá golfpálya, vagy a közelben lévő Slovakia Ring. Ha ezeket a vállalkozásokat meg tudnánk győzni az együttműködés fontosságáról, egy rendkívül vonzó szolgáltatáscsomagot tudnánk kiépíteni. Ehhez szerintem megyei szintű kezdeményezésre és támogatásra lenne szükség. Fontosak a helyi, alulról jövő kezdeményezések is, de átfogó szolgáltatást magasabb szinten lehet nyújtani. A Galántai Területi Idegenforgalmi Szervezeten belül, Galánta polgármesterével, Peter Paškával már megkezdődött az ötletelés a közös munkáról” – tette hozzá Horváth Zoltán, Tallós polgármestere. 

Az Esterházy-kastély 
1760-ban Esterházy Ferenc barokk-klasszicista stílusú kastélyt építtetett a községben, 1763-ban Mária Terézia itt hozta létre a Magyar Királyság első állami árvaházát. 2013-ban Habsburg Károlyt a község tiszteletbeli polgárává avatták. Az önkormányzat megvenné a kastélyt a belügyminisztériumtól. „Az eladást jóvá kellett hagynia a környezetvédelmi és a pénzügyminisztériumnak, várhatóan egy hónapon belül döntés születik ezzel kapcsolatban. Hangsúlyozni szeretném, hogy ha sikerül megvásárolnunk, akkor egy óriási terhet veszünk a nyakunkba. Magánszemély nem veheti meg a kastélyt, a belügy nem tesz semmit az épület megóvásáért, mi viszont fájó szívvel nézzük, hogyan megy tönkre. Egy kétszázötven éves épületről van szó, amellyel az elmúlt negyven évben nem törődött senki. Rengeteg pénzébe fog kerülni a falunak. Az épületben nyolcvan helyiség van, a beépített terület 10 006 négyzetméter. A műemlékvédelmi hivatal megköveteli, hogy az állagmegóvás céljából télen is temperálva legyen az épület, ami nagyjából 15 ezer euró kiadást jelent a községnek. A belső udvar nagyobb, mint egy futballpálya, tehát el lehet képzelni, mennyibe kerül majd a fenntartása. A kastély megvásárlásának több feltétele van. Az egyik, hogy öt évig közhasznú tevékenységet fogunk ott folytatni, helyet adunk a termelői piac megszervezésére. A másik az állandó kiállítás létrehozása a kastély és a község történelméről. A jelenleg a ranchon működő gyermektáborok is itt kapnak majd helyet, és nemcsak napközis jellegű, hanem ottalvós táborokra is lehetőség lesz. A tervek szerint ideköltöztetnénk az óvoda konyháját, így az iskola számára is ott lenne megoldva a főzés, illetve a kastélyban zajló rendezvényekkor is lehetne ezt a konyhát használni” – beszélt a tervekről a polgármester.

Összetartó közösség
„Példaértékű, mekkora az összetartás a faluban. A koronavírus-járvány rendkívüli módon összekovácsolta ezt a kis közösséget. Amikor a leköszönő kormány bejelentette, hogy egymillió darab egyhasználatos maszkot fognak szétosztani az országban, akkor világossá vált, hogy nincs mire várnunk, hiszen nagy valószínűséggel a mi falunkba nem jut az egymillióból. Szombaton felhívtam két helyi varrónőt, hogy hétfőre készítsenek valamit, mert ha reggel kinyit a bolt, oda csak maszkban mehetnek be az emberek. Hétfőn reggel hat órakor 80 maszkkal mentem a két boltba, hogy csak azzal engedjék be az embereket. A helyieknek ingyen adtuk. Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy a két varrónőn kívül még jó néhány önkéntes jelentkezett, hogy ő is szívesen varrna szájmaszkot. A korábban pályázati forrásból vett varrógépeket használták az önkéntesek. Végül 2600-at osztottunk szét az 1700 lakos között” – fogalmazott méltán büszkén a polgármester. „A karanténban töltött két hónap mindenkit inkább lelkileg viselt meg. Szerencsére a faluban nem volt fertőzött, ami talán annak is köszönhető, hogy a lakosok valóban összefogtak és tették a dolgukat” – véli Horváth Zoltán.

További tervek
Hamarosan elindul a gyűjtőudvar megépítése, amelyre szintén pályázaton szereztek támogatást. A papír-, a műanyag-, a zöld- és az építkezési hulladék gyűjtése fog működni állandó jelleggel. „Kényes téma a hulladékgyűjtés. Amíg a lakosság 80-90 százaléka nem kapcsolódik be a szelektálásba, addig nem tudjuk elérni a minisztérium által előírt 60 százalékos szeparálást, addig évről évre emelkedni fog az állam által megszabott illeték, így helyi szinten is kénytelenek vagyunk emelni azt. Igyekszünk jó szóval is meggyőzni a lakosokat a szelektálás fontosságáról. A faluban több ponton vannak hulladékgyűjtő szigetek, illetve rendszeresen gyűjtjük a zöldhulladékot, a papírt és a műanyagot is. A községháza udvarán az építkezési hulladékot lehet leadni. Már most sikerült nagyon nagy változást elérni, hiszen a kezdeti 22 százalékos arányról sikerült feltornázni magunkat 38 százalékra, de a 60 százaléktól még mindig messze vagyunk” – fejtette ki Horváth Zoltán. 

Egyre népszerűbb a piac
A termelői piacra a helyi árusokon kívül a Mátyusföld és a Csallóköz falvaiból járnak árusok és vásárlók egyaránt, de legutóbb Detváról, Galgócról, Léváról és Magyarországról is voltak itt. „Általában mindenki elmondja, hogy mennyire tetszik a helyszín. A kastély udvara jelenti a legnagyobb vonzóerőt, van egy különleges miliője a helynek” – egészítette ki Rémay Adrianna, a piac egyik ötletgazdája. A kérdésre, hogy mi mindent lehet a tallósi piacon vásárolni, hosszasan sorolják a termékeket: zöldséget, szappant, süteményt, sajtot és más tejterméket, kézművestermékeket, mézet, szörpöt, ruhát, lakástextilt, kisállatot. A júniusi piacon 115 árus vett részt, akiknek húsz százaléka volt helyi termelő vagy kézműves. „A vásárlók nagy része visszatérő vendég, újra és újra felkeresik azokat az árusokat, akiknek a termékeivel meg vannak elégedve. Minden alkalommal készítünk plakátokat az eseményről, amelyeket igyekszünk nemcsak a Galántai, hanem a szomszédos járások falvaiba is eljuttatni, illetve a közösségi hálón, az interneten hirdetjük. A leginkább szájról szájra terjed a termelői piac híre” – tudtuk meg Fehér Mónikától, a másik ötletgazdától.

Simkó Péter kecsketenyésztő állandó résztvevője a piacnak. Egy közel nyolcvan kecskéből álló gazdaságot vezet, amelyből nagyjából harminc a törzsállomány, a többi növendék. „Huszonkét kecskét fejek naponta. Elsősorban a tejet és az abból készült sajtokat értékesítem a piacon. A termelői piac azért jó, mert megtalálnak új vevők, akik aztán hoznak megint újakat. Az árusítás mellett mintegy mini állatsimogatóként magammal viszek néhány kisgidát is, mindig nagy sikerük van. Előfordult, hogy valakinek annyira megtetszett ez az anglo-núbiai, vagyis angol, pakisztáni és indiai fajtákból kinemesített keverék fajta, hogy később vásárolt is tőlem” – mondta el Simkó Péter. A piacon nyulakat, csincsillákat, tyúkokat, csirkéket, kacsákat, fürjeket is árultak már néhány alkalommal, de a szervezők szerint nem rendszeresen. 
Nágel Friderika macaront és képviselőfánkot árul a piacon édesanyjával. „Néha vörösbársony süteményt is készítünk, emellett pedig fahéjas csigát sütünk már hajnalban, amit még általában langyosan el is fogyasztanak reggelire a vásárlók. Valójában ami miatt minden alkalommal kimegyünk a piacra, az a macaron. Egy francia, habcsókszerű édességről van szó, amely tojásfehérjéből, porcukorból és mandulalisztből készül és különböző ízesítésű töltelékekkel van ízesítve, például csokoládéval, gyümölccsel, kávéval, szinte bármivel lehet ízesíteni. Hat évig kísérleteztem vele, mire belejöttem. Az eladás során odafigyelünk a műanyagmentes csomagolásra, az újrahasznosításra, a süteményeket papírtálcán, fából készült kiskanállal adjuk” – mondta el a hobbicukrász. Hozzátette, a piacnak köszönhetően egyre többen megismerik, és érdeklődnek a termékei iránt. 

Oros Chiara szörpöket és sült teákat készít a barátjával, Fehér Bálinttal. „A bodzaszörppel kezdtük a szörpkészítést, aztán kipróbáltunk különböző gyógynövényeket, például a mentát, a citromfüvet, de azóta már van sárgabarack és meggyszörpünk is. Ami mostanság nagyon felkapott dolog, az a fügelevélből készült szörp, ezzel még kísérletezünk. A szörpök után elkezdtük a sült teákat is készíteni sokféle ízben. Utóbbi úgy készül, hogy a gyümölcsöt cukorral vagy mézzel és citrommal megsütjük, majd apró befőttesüvegbe rakjuk. Elég leforrázni és máris fogyasztható, de nyáron jegesteának is tökéletesen megfelel” – fejtette ki Oros Chiara. A felhasznált alapanyagok mind valamelyikük kertjéből valók. „Szlovákia gazdaságát a makrogazdaságra építette fel, hétszer kevesebb a szolgáltatás nálunk, mint más európai uniós országokban. A kisvállalkozó nem nagyon tud érvényesülni, kevés erre a lehetősége. Ezt a teret tölti ki az olyan termelői piac, mint a miénk. Itt első kézből kapják meg az emberek a termékeket. Öröm látni, micsoda kreativitás van ezekben az emberekben, és nagyon jó érzés, hogy végre teret kapnak arra, hogy bemutassák a tudományukat” – zárta a polgármester.