Hírkereső

A három nagy regionális áramszolgáltató – a Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató (ZSE), a Középszlovákiai Áramszolgáltató (SSE) és a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató (VSE) – többségi, 51 százalékos tulajdonrésze az állam kezében van. A kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészeket azonban már nagyjából 18 éve a nagy külföldi energiaipari cégek uralják. Nyugaton a német E. ON, keleten a szintén német RWE, a közép-szlovákiai cégben pedig a cseh Energetický a průmyslový holding (EPH) a kisebbségi stratégiai tulajdonos. Ha közülük bármelyik is szeretne megválni a részesedésétől, az államnak elővételi joga van, vagyis az első körben az államnak kell felajánlaniuk a részvényeiket.

35,2 millió euró

A mostani tulajdonosváltás hátterében az E. ON és az RWE által még 2018-ban kötött szerződés áll. „Eszerint az E. ON-ból európai energiaszolgáltató lesz, míg az RWE vezető európai áramtermelőként folytatja a működését. Az áramszolgáltatókat ez utóbbitól így külföldön is az E. ON veszi át, ami Szlovákiában a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltatót érinti” – nyilatkozta Markus Kaune, az E. ON Slovensko igazgatótanácsának az elnöke.

Míg az előző kormány élt volna az elővásárlási jogával, és megakadályozta volna, hogy az E. ON a Keletszlovákiai Áramszolgáltatóba is bevásárolja magát, a Richard Sulík vezette gazdasági tárca – a világjárvány okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva – lemondott erről a jogáról. „Sikerült azonban kialkudnunk, hogy ezért cserébe az E. ON 35,2 millió eurót fizet az államnak. Lehetővé teszik számunkra azt is, hogy az állam megvásárolhassa a ZSE-től a Nagyszombati járásban található manigai (Malženice) kombinált ciklusú erőművet, ami stratégiai fontosságú a szlovák energiarendszer számára. Az E. ON azt is vállalta, hogy az elkövetkező öt évben minimum egymilliárd eurót fektet a szlovák energiaágazatba, hozzásegítve Szlovákiát ahhoz a vállalt kötelezettségéhez, hogy az áramtermelés 19,2 százalékát 2030-ra megújuló energiaforrásokból biztosítsuk” – mondta el Sulík. A miniszter szerint az elővásárlási jogról ráadásul csak erre az egy alkalomra mondtak le, vagyis ha az E. ON a jövőben el szeretné adni a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltatóban szerzett tulajdonrészét, erre az államnak újra elővásárlási joga lesz. Hogy a tranzakció mikor zárulhat, azt egyelőre az E. ON sem tudja. Kaune szerint ezt még a német cég közgyűlésének is el kell fogadnia.

Elégedetlen ellenzék

Az ellenzék nincs megelégedve a gazdasági tárca által megkötött egyezséggel. Az előző kormány gazdasági minisztere, Peter Žiga szerint a mostani tárcavezető meghiúsította azt a korábbi elképzelésüket, hogy visszaszerzik a Keletszlovákiai Áramszolgáltató feletti teljes állami ellenőrzést.

„Mi egy ilyen egyezséggel nem értettünk volna egyet, a német cég valószínűleg ezért halasztotta a döntését a választás utánra”

– tette hozzá Žiga.

„Az egyezség miatt tovább nő az E. ON befolyása, ami a fogyasztói árakra is hatással lehet. Az államnak fizetett 35 millió euró olyan júdáspénz, amelynek köszönhetően az E. ON a szlovákiai áramszolgáltatás kétharmadát uralhatja” – mondta el Robert Fico, az ellenzéki Smer elnöke.

Fico azt is kifogásolta, hogy egy ilyen jelentős ügyletről nem tárgyalt a kormány. Hasonló ügyletre azonban a második Fico-kormány idején is sor került. Akkor, vagyis 2013-ban a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató 49 százalékos tulajdonrésze cserélt gazdát, a francia Electricité de France (EDF) társaságot akkor váltotta le a cseh EPH. Az állam akkor is lemondott az elővételi jogáról, azonban semmit sem kapott cserébe.

„Akkor nem volt pénzünk a visszavásárlásra” – védekezik Fico, aki szerint az állam a világjárvány miatt most egyébként is hatalmas hiánnyal zárja majd az évet, a pénzszórásba így bőven belefért volna az említett tulajdonrész megvásárlása.