Hírkereső

Környezetvédelem és forgalom

Sókszelőce kataszterében építené meg a pozsonyi SPV Dálovce társaság a plazmaíves technológiával működő hulladék-feldolgozót, a mintegy 130 milliós beruházást illetően hat környékbeli település érintett, és Vágsellye önkormányzata is megfogalmazta az aggályait.

Jana Nitrayová, a városi hivatal vezetője köszöntötte a régióbeli önkormányzatok képviselőit és lakosait, a beruházó nevében Mariana Dráchalovát üdvözölte, valamint Marcela Morvovát a Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karának tanárát és Juraj Musilt, a beruházással kapcsolatos tanulmány kidolgozóját. „A beruházó 2019 júniusában nyújtotta be vállalkozói elképzelését, március 25-én kapott értesítést a város vezetése, hogy fejtse ki véleményét, ám a koronavírus-válság miatt nem volt lehetőség arra, hogy harminc napon belül nyilvánosan megvitassuk a problémát. Erre csak most nyílt lehetőség” – hangsúlyozta Edita Haládiková a városi hivatal környezetvédelmi osztályának referense. „Vágsellye útjai már most rendkívüli módon leterheltek, ezért olyan tanulmány kidolgozására van szükség, amelyből kiderül, hány tehergépkocsi haladna át a város útjain. A vállalkozói tervben az áll, hogy Nyitra megyéből és Nagyszombat megyéből szállítanák a feldolgozásra szánt hulladékot” – áll a vágsellyei állásfoglalásban.

A beruházó képviselői elmondták, naponta mintegy harminchárom húsztonnás teherautó haladna át a városon oda és vissza, amit a jelenlegi forgalmi dugók és az utak terheltsége mellett sem tartanak soknak. A jelenlévők azzal érveltek, hogy az érintett utak már most annyira meg vannak rongálva, hogy az újabb súlyos terhelést már nem bírnák el.
 

Záporoztak a kérdések

Részletes, sokak által nem igazán érthető műszaki leírásokkal szemléltették a plazmaíves hulladékfeldolgozás előnyeit, hangsúlyozva az eljárás korszerű, környezetkímélő mivoltját.

Marcela Morvová és Juraj Musil egyaránt hangsúlyozták, hogy a községekben elindított hulladék-osztályozás ellenére egyre nagyobb gondot és többletkiadást jelent majd ebben a térségben is az osztályozatlan szemét tárolása. A felszólalók szerint sokan keverik a szemét osztályozásával és feldolgozásával kapcsolatos fogalmakat. Állítólag az önkormányzatok sincsenek még tisztában azzal, hogy a szemétgyűjtő udvarok megnyitásával, a szeparálás beindításával még korántsem oldódott meg minden, és további befektetésekre lesz szükség. A térségbeli, érintett községek képviselői Restár János Farkasd, Selmeczi Henrietta Negyed, Baranyay Alajos Zsigárd, Kőrösi Agócs Ildikó Pered, Jakócs Krisztina Deáki és Bób János Szímő polgármestere nem ért egyet a beruházással, a községeikben élők egészsége, az ingatlanok értéke, a termőföldjeik tisztasága, a Vág menti környezet megóvása továbbra is prioritást élvez. A fórumon mintegy félszázan vettek részt, a vágsellyei lakosokat alig képviselte valaki a városi hivatal alkalmazottain kívül, jóval többen érkeztek a térségbeli községekből, hogy feltegyék a kérdéseiket, kifejtsék komoly aggályaikat a beruházónak. Több alkalommal is elégedetlen morajlás szakította félbe a vitát, mert a jelenlévők úgy érezték, sosem a kérdéseikre kapnak választ, ehelyett külföldi példákkal érvelnek a projektet bemutató felek. Amikor az egyik régióbeli lakos rákérdezett arra, miért nem tervez a beruházó ismeretterjesztő utat valamelyik hasonló, plazmaíves alapon működő szemétfeldolgozóba, azt a választ kapta, hogy a cégük nem utazási iroda.

A beruházó többször elismételte, nagy különbség van a szemétégetők és a plazmaíves hulladékfeldolgozás között, ebben az esetben nem keletkezik sem pernye, sem salak, miközben a vita hevében kiderült, hogy pont salakot és pernyét venne át a cég más beruházóktól, hogy azzal sűrítse be a folyékony hulladékot.
 

Szeméttárolás és környezetvédelem

Az egyik központi téma volt a Vág folyó, mert a tanulmányban az is benne van, hogy az égetőnek óránként 1500 köbméter vízre lenne szüksége. A beruházó kútfúrást emlegetett, ám a helyiek élénken érdeklődtek az iránt, hogy miért esett a választásuk éppen a Vág partjára az építkezési telek kiválasztásakor.

Azt sem tudták meg a fórum résztvevői, hogy kinek a magántulajdonában vannak a kiszemelt telkek. Mint ahogy arra sem érkezett válasz –mondván, hogy üzleti titok – hogy mennyibe kerülne a hulladék feldolgozása egy-egy község számára. Az önkormányzati képviselők azzal érvelték, hogy közbeszerzés útján választják ki azt, aki elraktározza, feldolgozza a szemetet. Honnan tudhatnák, hogy éppen ezzel a feldolgozóval tudnak majd együttműködni. Ha nem működnek vele együtt, akkor meg honnan szállítja a feldolgozandó hulladékot? Mi történik akkor, ha olyannyira környezettudatosak a lakók, hogy egyre többen vesznek részt a hulladék osztályozásában, és nem lesz annyi kommunális hulladék, mint amilyen mennyiséggel a feldolgozó megépítői számolnak? A vágfarkasdi Fazekas Annamária felszólalásában elmondta, a Vág folyó partján, a közeli erdőkben az utóbbi időben megélénkült a növény- és az állatvilág, rég nem látott védett fajokkal büszkélkedhetnek, nem szeretnék, ha mindez elpusztulna, hozzáadott értékként tartják számon a Vág mentét, annak varázslatos szépségét az itt élők. A beruházó ismételten azzal érvelt, hogy a hulladékproblémát oldani kell, és hogy az utóbbi években esély sincs arra, hogy egy ilyen projektet valamelyik város közelében valósítsák meg, mert az emberek azonnal fellázadnak. A leendő befektetőtől azt a választ kapták, hogy valamennyien nagy állatbarátok, még az sem kizárt, hogy kutyamenhelyet létesítenek a közelben. Arra a kérdésre, hogyan gazdálkodik majd, kinek kínálja fel a kitermelt hőenergiát a befektető, az volt a válasz, hogy szóba jöhetnek az önkormányzatok, cégek, de felhasználható mezőgazdasági termelés során, vagy valamilyen relaxációs komplexum fűtésére, üzemeltetésére.

Jana Nitrayová végül véget vetett a vitának azzal, hogy a fórum szervezőit egyetlen dolog érdekelte volna, milyen hozadéka lesz a város számára ennek a beruházásnak. Ha üzleti titok, hogy mennyibe kerül a hulladék feldolgozása, akkor még erre a kérdésre sem kaptak választ. Az érintett községekben élők augusztus 20-ig véleményezhetik a beruházással kapcsolatos környezeti hatástanulmányt, és küldhetik el észrevételeiket a környezetvédelmi minisztériumnak.