Omladoznak a világörökségi épületek
Mészáros Richárd
2020. 08. 16., v – 11:27
A főváros történelmi negyedeiben magasodó, jellegzetes barna-fehér színű, agyag
téglából épült házak a 11. század előttről származnak, és már régóta komoly fenyegetést jelent rájuk az országban zajló fegyveres konfliktus és az elhanyagoltság.
A történelmi városok megóvásáért felelős hatóság szerint az állampolgárok ma már nem gondozzák úgy ezeket a házakat, ahogy annak idején, aminek következtében az épületek megrepedeznek, a szerkezetük meggyengül, a falak omladoznak.
Hagyományos házak a szanaai sikátorban.
Az óváros épületei közül csaknem ötezernek beázik és 107-nek részben beomlott a teteje. A hatóság az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), valamint különböző alapítványokkal együttműködve igyekszik megmenteni az épületek egy részét.
Idén kivételesen heves esőzések sújtják az országot április közepe óta, és a helyzet várhatóan szeptember elejéig nem változik. Az esőzések hozzájárulnak olyan betegségek terjedéséhez, mint a kolera, a dengue-láz és a malária, ilyen körülmények között nem csoda, ha az egyik legszegényebb ország fővárosában az emberek nem a történelmi házak megóvásával és szépítgetésével foglalkoznak. Az Irán támogatását élvező húszi hatóságok azonban most az UNESCO-hoz fordultak segítségért a város örökségének megóvása ügyében.
Az elmúlt hetekben nagyjából 111 ház omlott össze részben vagy teljesen az óvárosban. Egy szanaai lakos elmondta, hogy az egyik helyi bank kezdeményezésére műanyag borítást osztanak szét a rászorulók között, hogy azzal fedjék le a házak tetejét.
Az elmúlt hetekben nagyjából 111 ház omlott össze részben vagy teljesen az óvárosban.
Jemen eddig is a legsúlyosabb élelmezési válsággal küszködő ország volt az immár több éve dúló belháború miatt. Az élelmiszer-ellátás korábban nagy nehezen megteremtett szintjét lerombolhatja a gazdasági hanyatlás, a folytatódó háborús konfliktus, a megannyi esőzés és sáskajárás, nem is beszélve a koronavírus-járvány terjedéséről.
Az UNICEF egy hónappal ezelőtt közölte, hogy Jemenben az alultáplált gyerekek száma akár a 2,4 milliót is elérheti az év végére, azaz 20 százalékkal nőhet. E szervezetnek mintegy 54,5 millió dollárra lenne szüksége augusztus végéig, ennek hiányában a szervezet szerint több mint 25 ezer gyerek élete kerülhet veszélybe, további ötmillió öt éven aluli gyerek pedig nem kaphatja meg a szükséges oltásokat – volt olvasható az UNICEF jelentésében.
A kegyetlen valóság: omladozó falak, kosz, szegénység.
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi síita lázadók, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között. A konfliktusba 2015-ben Szaúd-Arábia szövetségeseivel együtt katonailag is beavatkozott. Az UNESCO szerint Szanaa óvárosában már ekkor súlyosan megsérültek a történelmi épületek, például a régi iszapházak, mecsetek és a 11. század előtti hammámok.
A jemeni polgárháborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá. Az országban a világ legsúlyosabb humanitárius válsága alakult ki, amelyen csak tovább ront a koronavírus-járvány. Jemen több fronton is válsággal kénytelen szembenézni.
A 2200 méter magasan elterülő völgyben fekvő Szanaa a Krisztus születése körüli időszakban az Egyiptomot, Indiát és Arábiát átszelő kereskedelmi útvonalak egyik legszebb virágzó központja volt.
A kb. 2500 éve lakott település tevékenyen részt vett az Arab-félsziget politikai életében. Az abesszin uralom alatt I. Iusztinianosz bizánci császár segítségével nagy katedrálist emeltek a településen, a legnagyobbat a földközi-tengeri térségtől délre levő területeken. Jemen 628-ban áttért az iszlámra, és a hagyomány szerint Mohamed próféta személyesen adott utasítást a város első mecsetének felépítésére. A 7. és a 8. században Szanaa volt az iszlám vallás terjesztésének egyik fő központja. Ekkor kezdődött a nagy építkezések kora, a házak, mecsetek többsége ezer évnél régebbi. A házakat mintegy régi „felhőkarcolóként” építették kőből és kiégetetlen agyagtéglából. Fehérre festették az ajtókat, ablakokat, virág- és geometriai motívumokkal díszítve őket.
Évszázadokon át sikerült megőrizni, eredeti formájában felújítani a városképet meghatározó gyönyörű házakat. Az országban uralkodó háborús állapotok alatt romlott a helyzet, emiatt a helyszín felkerült a Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. (ú)
(MTI, ug)
A jemeni főváros, Szanaa veszélyeztetett világörökségi helyszínként számon tartott óvárosában a nagy esőzések miatt omladoznak a páratlanul szép épületek.
