Hírkereső

Kezd visszatérni a kereslet a repülés iránt Európában, igaz, még messze vannak a mutatók a tavalyi számoktól, és várhatóan még évekbe telhet, amíg a légitársaságok elérik a válság előtti szintet. Optimista becslések szerint Európában a jövő év második felében már stabilizálódhat a helyzet, és 2022-ben már növekedésnek indulhatnak a légitársaságok – amelyek addig túlélik a válságot. Európában jelenleg a Ryanair üzemelteti a legtöbb járatot (már csaknem napi 2000 járattal) ezt követi a Turkish Airlines, a harmadik az easyJet. Az Air France/KLM és a Wizz Air szintén azon öt légitársaság közé tartozik, amelyek Európában a legtöbb járatot működtetik. Az európai utasszállítás a július 27- től augusztus 2-ig tartó 31. héten a 2019. évi szint 44,3%-án volt. A járatok száma 108 547-re nőtt, átlagosan napi 15 507 repüléssel. Ez 5%-os növekedést jelent az előző héthez képest. A Ryanair azt is elárulta, hogy a járatai 70%-os telítettséggel közlekednek.

Hárommilliárd eurót meghaladó adózott veszteségről számolt be a Lufthansa-csoport a június 30- ával zárult első pénzügyi félévre, a társaság 22 ezer dolgozót bocsát el, és legalább száz géppel csökkenti a flotta méretét. A Lufthansát, a Swisst, az Austrian Airlinest, az Eurowingset és a Brussels Airlinest is magába foglaló német cégcsoport honlapján közölt eredmények szerint a cégcsoport a fél évet 3,6 milliárd euró adózott veszteséggel zárta, míg egy évvel korábban 116 millió eurós mínusz volt a mérleg. Az árbevétel 52 százalékkal 8,1 milliárd euróra csökkent, mivel a járvány miatt bevezetett utazási korlátozások okán 66 százalékkal 23 millióra csökkent az utasforgalom. Elemzésében a Lufthansa-csoport azt írta, bár az év végéig az európai hálózat 95, a hosszú távú hálózat 70 százalékán helyreáll a közlekedés, az év végén is csak a tavalyi járatszám fele fog közlekedni. Emiatt jelentős karcsúsításon esik át a cégcsoport, 22 ezerrel csökkentik a dolgozói létszámot, a felsővezetők körében 20 százalékos elbocsátás lesz, a flotta méretét pedig legalább száz géppel csökkentik. A csoportnál az év elején 760 gép volt használatban.

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma több mint 80 százalékkal maradt el júliusban az egy évvel korábbitól, ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva már háromszor annyian repültek. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport közleményében ismerteti: az év hetedik hónapjában 301 ezer érkező és induló utast regisztráltak, 81 százalékkal kevesebbet, mint tavaly ugyanilyenkor. A koronavírus-járvány miatt korábban leállított járatok közül azonban egyre több indul újra, ezért az idén júniushoz képest több mint háromszor annyian fordultak meg a ferihegyi légikikötőben. Augusztusban már heti 500 közvetlen légijárat érhető el Budapestről, 98 úti célra. A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év eddigi részében 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Szintén a budapesti repülőtérrel kapcsolatos információ, hogy elkészült és átadták a forgalomnak az új utasmóló második épületrészét is. Így végleg eltűnt a fapados légitársaságok által használt „bádogcsarnokos” beszállítás. Az új, 11 500 négyzetméteres épület egyszintes, 5,2 méter belmagasságú, 8 gyalogos beszállítókapuja közvetlenül a repülőgép-állóhelyekre nyílik, további 6 kaputól buszok szállítják az utasokat az épülettől távolabb parkoló repülőgépekhez. (Szabó Laci, MTI)