Hírkereső

Kívül-belül körbesétálhatjuk, igaz, be csak idegenvezetővel léphetünk, viszont egy gyors történelemóra senkinek sem árt. A várat övező parkban piknikezhetünk az árnyas fák alatt, a várudvarban – amellett, hogy időnként koncerteket, színielőadásokat rendeznek – sólymokkal, sasokkal, baglyokkal és egyéb ragadozó madarakkal szemezgethetünk. Tehát családi kiruccanás helyszínének sem utolsó.

Megálló Modorban

Pozsonyban még zuhogott, amikor elindultunk, de Modor felé már tisztult az ég, s mire Vöröskőre értünk, hét ágra sütött a nap, aggályainkat, hogy most aztán jól nézünk ki, bőrig ázunk, sutba dobhattuk. Egyébként ha valaki egy egész napot szán arra a vidékre, megállhat Modorban, van ott látnivaló bőven, és a történelme is több szálon fűződik a magyar históriához. A várost 1158ban II. Géza oklevelében említik először, aki a nyitrai püspökségnek adta. 1300 és 1321 között Csák Máté uralma alá tartozott. 1361-ben Nagy Lajostól városi kiváltságokat kapott, 1569-ben I. Miksa kiterjesztette kiváltságait. 1605-ben Bocskai hadai foglalták el. 1607-ben Rudolf magyar királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1663-ban a török dúlta fel, 1705-ben és 1729-ben tűzvész pusztította. Modor szülötte Hajnóczy József, Szerém vármegye alispánja, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, egy másik Hajnóczy József, aki evangélikus lelkész volt, Heuffel János magyar botanikus, orvos, és itt hunyt el vadászszerencsétlenség következtében Ľudovít Štúr, akinek emlékére szobrot emeltek a város közepén.

Csak néhány a látnivalók közül: a temetőben levő Keresztelő Szent János-templom a 14. századból származik, a 16. és a 17. században bővítették. A város főterén áll a Szent István király tiszteletére épített klasszicizáló reneszánsz, római katolikus plébániatemplom, melyet 1873-ban építettek. A városháza melletti várostorony 1634-ből való. A Havas Szűz Mária-kápolna 1760-ban, a Szentháromságkápolna 1758-ban, a Mária Magdolna-kápolna 1862-ben épült. A gimnázium előtt álló Szent Flórián-kút 1752-ből való.

Borivóknak való

A felnőtteknek találták ki a KisKárpátokon át vezető borutat, amely az egykori királyi városokon – Pozsonyon, Szentgyörgyön, Bazinon, Modoron és az útba eső kisebb községeken át vezet Nagyszombatig. Ezeken a településeken nemcsak finom bort kóstolhatnak a borivók, hanem megismerkedhetnek a régió kulturális és történelmi emlékhelyeivel, népművészetével – alapvetően nagykorúak társaságában.

Művészet, történet

TérjünkbeazonbanaKis-Kárpátok legszebb várába. A 16. században hatalmas erődítményrendszerré építették át. A 13. századi királyi vár helyén a 16. század első felében a Fugger család hatalmas erődítményt épített, 1583-tól a második világháborúig, 1945-ig a Pálffy-család lakott benne, amely az épületet fokozatosan reprezentációs székhelyévé alakította át a belső terek gazdag stukkó- és freskódíszítésével. A vár történelmének dicső időszakát és gazdag történelmének egy-egy részletét a várjátékokon és a solymárbemutatókon csodálhatják meg az érdeklődők. Különleges a nyaranként rendezett éjszakai várlátogatások hangulata. Nem mellesleg itt forgatták a Cinka Panna című filmet.
Avárdíszesfőkapujáhozmélyárok felett átívelő hídon kelünk át, huszonnégy pazarul berendezett termen sétálunk végig, hálószobán és lovagtermen át, stílusok sorát tekinthetjük meg a reneszánsztól a szecesszióig. Megnézhetjük a várkastély legszebb termét, a kora barokk stílusú Sala Terrenát – a téli kertet –, a gazdag stukkó- és freskódíszítésű nagytermet, hová hűsölni jártak az urak. Rendkívül szép a népi barokk berendezésű patika, a káprázatos bútorok közt különlegesség Wesselényi Ferenc hatalmas, aranyozott barokk ágya, melynek négy sarkát a feleségét, Széchy Máriát ábrázoló mellszobrok díszítik.

Igen gazdag a 15–19. századi fegyvereket bemutató gyűjtemény, a porcelán- és majolikakollekció. A felnőttek és a kamaszok figyelmét nyilván nem kerülik el a több terem mennyezetét díszítő bibliai témájú, pajzán freskók. A vár könyvtára is igen gazdag, a 16–20. században kiadott kötetek száma eléri a 15 000-et. Sétánkat az épület alatti katakombarendszerben fejezzük be, ahol egy 120 m mély kutat, valamint a vár alapját alkotó vörös színű szikla egy darabját nézhetjük meg.
A gyerekeket valószínűleg a ragadozó madarak vonzzák a legjobban. A vár területén működő Astur solymászudvarban, a főszezonban ragadozó madarak bemutatójában gyönyörködhetnek, sőt a gondozók közreműködésével fényképezkedhetnek is karjukon a kevésbé vészes ragadozóval, persze speciális kesztyűvel a kezükön, mert a madarakat nem pedikűrözik. (Ha belegondolunk, hogy ezek a szegény ragadozók naphosszat egy helyben gubbasztanak, egyesek ketrecbe zárva, mások kikötve, csak azért, hogy mi, szárnyatlan emberek megcsodáljuk őket, s hiába kísérleteznek, ha kifeszítik szárnyukat, a földre huppannak, bizony megszánjuk őket.) Egyébként fényképezni – rendes fényképezőgéppel – egy euróért szabad, de aki csak a telefonjával óhajtja megörökíteni a békésen ücsörgő madarakat, annak nem kell fizetni. A solymászok bemutatót is tartanak, röptetik a madarakat a közönség örömére. Ha a várudvaron bóklászunk, levezetendő a sok élményt, pávákkal is összefuthatunk. Sajnos, nincs mindig szerencsénk, a hímnek olykor semmi kedve bemutatni ragyogó, színes tolllegyezőit.

Bölcsek vagy tündérek?

Hogyan is dőlt el, hová épüljön Vöröskő vára? Tizenkét bölcs ember dugta össze a fejét, és tanakodott erről. Tizenegy a Kukla-hegycsúcsot ajánlotta, amely szemben állt azzal, ahol Vöröskő vára megépült. Egyedül a tizenkettedik, a legifjabb ajánlotta azt a helyet, amelyre került. A többit azzal győzködte, hogy a Kukla csúcsán szellemek tanyáznak és kísértetek járnak, az építkezés zaja felingerelné őket. A többség mégis a Kuklát választotta. Elkezdődött a munka, az építők lerakták az alapokat, ám éjjel különös dolog történt – a megépített alapot a tündérek felemelték és átvitték a szomszéd pontra. A munkások másnap reggel a Kuklacsúcson hiába keresték, nem találták. A bölcsek újra összeültek, igazat adtak a legfiatalabbnak és abban maradtak, hogy a vár inkább a mostani helyére kerüljön.
A másik változat szerint a tündérek választották ki a helyet a vár számára, mert III. Béla magyar király leánya eredetileg a falu keleti felére gondolta, de a falubeliek tanácsára inkább figyelembe vette a tündérek akaratát. Az ártó szellemek többé nem bántják a várat, ami hálából a Felvidék egyik legépebb erődítménye maradt mind a mai napig a KisKárpátokban.