Hírkereső

A külügyminiszter, Ivan Korčok (SaS-jelölt) hétfőn fogadta Ihar Lesenját, aki néhány nappal ezelőttig Fehéroroszország pozsonyi nagykövete volt, de miután kiállt az országában demokratikus változásokat követelő tüntetők mellett, távoznia kellett tisztségéből. A szlovák diplomácia vezetője megköszönte Lesenja munkáját, és hangsúlyozta, a diplomaták is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor már nem képviselhetik tovább országukat. „Így értelmezem a belarusz nagykövet döntését is, amelyre Szlovákiában, de külföldön is nagy elismeréssel tekintenek” – közölte Korčok. Hozzátette, Pozsony az erőszak megszüntetése, az emberi jogok és a nemzetközi standardok betartása, az elnökválasztás megismétlése, valamint a szemben álló felek közti dialógus megkezdése mellett foglal állást.

Maga Lesenja hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, szerinte a fehérorosz eseményeknek jelenleg nincsenek kiemelkedő vezetői. Egyben arra kérte a minszki kormányt, vizsgálja ki azokat az eseteket, amikor a tüntetők ellen erőszakot alkalmaztak a hatóságok. Hangsúlyozta, a belarusz eseményeket nem nagyhatalmak geopolitikai érdekei motiválják, szerinte országának jó kapcsolatot kell ápolnia az Egyesült Államokkal, az EU-val és a többi fontos szereplővel is. Lesenja az elcsalt elnökválasztásra is utalt, amikor azt mondta, a követség dolgozói azt az utasítást kapták, Lukasenkára kell szavazniuk, de ő úgy határozott, nem hajlandó a választási csalásban részt venni.

Juraj Tomaga külügyi szóvivő Lesenja jövőjét illetően úgy fogalmazott, ha a volt belarusz nagykövet politikai menedékjogot kérne Szlovákiában, beadványának nincs törvényi akadálya.

A magyar pártok nézete

A volt fehérorosz nagykövet esete is mutatja, hogy a minszki fejlemények a hazai politikumot sem hagyják érintetlenül. A nemrég egyesülési szándékuknak hangot adó három magyar párt, a Híd, az MKP és az Összefogás közül az utóbbi reagált elsőként a fehérorosz eseményekre. A szubjektum külpolitikai szakértője, Rácz Orsolya az Összefogás közösségi oldalán augusztus 11-én tett bejegyzésben arra utal, hogy a fehérorosz elnökválasztást elcsalhatták, illetve, hogy az ellenzéki vezetők letartóztatása elfogadhatatlan. „A 2020-as elnökválasztás és az akörül kibontakozó események jelentős visszalépés, ezt mindenki látja, így nem maradhatnak következmények nélkül” – véli Rácz.

Az ügyben a Híd elnöke, Sólymos László is a Facebook-oldalán tett bejegyzésekben reagált, a hatalom arroganciájáról ír. „Jól látjuk, milyen az, amikor a hatalom még a saját állampolgárai elleni erőszaktól sem riad vissza. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan” – fogalmaz a pártelnök. Abbéli reményét is megfogalmazza, hogy a demokratikus gondolkodású fehéroroszoknak mielőbb sikerül lerakniuk a demokrácia és a jogállamiság alapjait. Egy másik bejegyzésében a belarusz városokban a demokratikus átalakulásért tüntető tömegek melletti kiállásra szólít fel.

Az MKP ugyanakkor a belarusz eseményekkel kapcsolatban egész addig nem kommunikált semmit, amíg az ügyben meg nem kerestük őket. Az Összefogás és a Híd képviselőinek nyilatkozatához képest az MKP álláspontja jóval visszafogottabb. A lapunk érdeklődése nyomán a szerkesztőségünknek elküldött sajtónyilatkozatban az áll, figyelemmel kísérik az eseményeket és aggódnak a fejlemények miatt. „Elvi meggyőződésünk, hogy az országok jövőjének és irányultságának meghatározásában kizárólag az adott ország polgárai dönthetnek, kizárva bármilyen más belföldi és külföldi befolyásolás érvényesülését” – fogalmaz a nyilatkozat.

Bár az MKP is megkérdőjelezhetőnek tartja az elnökválasztás tisztaságát és elítélik a tüntetőkkel szemben alkalmazott rendőri erőszakot, a párt fenntartásainak is hangot ad: „A fehérorosz események részletes összefüggéseinek ismerete hiányában mindenki számára ajánlott az óvatos értékelés.”

Óvatoskodó partnerek

Az MKP visszafogottságával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a párt stratégiai partnere a Magyarországot kormányzó Fidesz. A magyar kormány pedig ugyancsak későn, kevés konkrétummal és a szimbolikus gesztusok mellőzésével kommunikál a belarusz eseményekről. „A visegrádi összefogás ereje és fontossága most is megmutatkozik, mi is a lengyel álláspontot támogatjuk, különös tekintettel a Belaruszban élő jelentős nagyságú lengyel nemzeti közösségre” – közölte a múlt héten a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter (Fidesz). Hogy a tárcavezető mégis mit értett lengyel álláspont alatt, azt nem részletezte. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Fehéroroszországban meg kell ismételni az elnökválasztást. Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter később úgy nyilatkozott, kormánya egyetért az unió azon álláspontjával, mi szerint az EU nem ismeri el a fehérorosz választás eredményét.

Bár a magyar kormány egységes V4-es kiállásról beszél, a szlovák kabinet és közjogi méltóságok határozottan kifejezték a belarusz tüntetőkkel való szimpátiájukat. A szimbolikus gesztusok sorában először az elnöki palota, majd a pozsonyi vár éjszakai megvilágítása vált fehérorosz nemzeti színűvé. Előbbiről az elnöki hivatal, utóbbiról pedig a parlament házelnöke Boris Kollár (Sme rodina) döntött. A kormány pedig egy állásfoglalást fogadott el, amelyben nyíltan felszólítják Lukasenkát az erőszak beszüntetésére, az emberi jogok betartására és az ok nélkül fogva tartott tüntetők szabadon engedésére. A kormány tagjai egyben nyíltan beszélnek arról, hogy Fehéroroszországban választási csalás történt.

Ezzel szemben Robert Fico, a Smer elnöke a belarusz helyzetet a szlovák kormány bírálására használta fel, és arról beszél, a kabinetnek nem szabad beavatkoznia az ország belső ügyeibe. „Fehéroroszországgal normális dialógust kell folytatni” – véli Fico.