Hírkereső

A közelmúltban egyesülési szándékát kinyilvánító Híd, MKP és Összefogás zászlajára tűzte a Beneš-dekrétumok jelentette probléma megoldását. 

Az Összefogás tegnap bejelentette, egy törvénymódosítási javaslatot készítettek elő, amelynek célja, hogy az állami szervek ma már ne kobozhassák el a polgárok tulajdonát a 75 évvel ezelőtti dekrétumokra hivatkozva. Közleményükben azt írják, a dekrétumok végrehajtásáról szóló 104/1945 számú parlamenti rendelet a mai napig hatályos és a szlovák jogrend része. Ezt a pártnak az igazságügyi tárca is megerősítette. Ezért az általuk most bemutatott jogi megoldás az említett végrehajtási rendeletet iktatná ki. „A törvény nem a Beneš-dekrétumok eltörlését tartalmazza, hanem az egyértelműen diszkriminatív 1945-es rendeletet helyezi végre hatályon kívül. Ezen felül eltörli az 1945-ben kreált testületek elkobzó határozatait. A tervezet nem retroaktív, célja, hogy hatályba lépése után ne lehessen a dekrétumokra vagy a konfiskációs végzésekre hivatkozva földeket elkobozni” – véli Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke. 

A párt elismeri, hogy törvénymódosítási javaslatuk az egykori konfiskációs határozatok jelenkori bevégzését állítaná le, de elfogadása esetén nem rendeződnének az 1945–1949 közötti időszak elkobzásai. A javaslatot a Hídnak és az MKP-nak is elküldték, de kormánypártoknak is be akarják mutatni.

Munkacsoportot akarnak
A Híd elnöke, Sólymos László néhány napja azt javasolta, hogy a Beneš-dekrétumok jelentette probléma megoldásának kidolgozására a három, egyesülni szándékozó párt hozzon létre egy közös munkacsoportot. Rigó Konrád, a párt elnökségi tagja lapunknak elmondta, a munkacsoport egy törvénytervezeten és annak szakmai, indoklási keretrendszerén, illetve egy megvalósítási terven dolgozik majd, amelyek így együtt a dekrétumok kérdésének rendezését jelenthetik. A munkacsoportban politikusok, de független szakemberek is helyet kapnak, illetve a szélesebb nyilvánosságot is bevonnák a folyamatba. Rigó hangsúlyozta, hogy egy megoldáscsomag kidolgozásáról van szó, amelynek az egyik része a törvénytervezet. 

Arról azonban, hogy konkrétan milyen megoldásokat kellene egy ilyen jövendőbeli jogszabálynak tartalmaznia, szerinte még korai beszélni, meg kell várni, míg feláll a szakmai bizottság. Úgy nyilatkozott, ez szeptember elejére várható. Rigó elmondta, ki kell deríteni, hogy van-e valós politikai akarat a probléma rendezésére. „Én úgy gondolom, a jelenlegi kormányban ez a tényleges politikai akarat nincs meg” – tette hozzá azzal, hogy ennek ellenére meg kell próbálni ezt a mostani kabinet felé közvetíteni. „Amennyiben ez nem sikerült, akkor ez az ügy az egyik sarokköve lesz annak a közös programnak, amivel a három párt együtt indul a következő választáson” – fűzte hozzá. Rigó szerint nem lehet elvárni, hogy az elmúlt évtizedekben a probléma megoldására tett óvatos próbálkozások után, néhány hónap alatt pontot tegyenek az ügy végére. „Arra számítok, hogy a mostani kormány ebben a választási ciklusban nem fog oda jutni, hogy elutasítsa vagy befogadja a megoldási javaslatot” – mondta, és hozzátette, a következő kabinetben pedig már ők is jelen akarnak lenni, az ügyet ott akarják képviselni.

MKP: Bocsánatkérés és anyagi kárpótlás kell
Az MKP elnöke, Forró Krisztián a Beneš-dekrétumok jelentette probléma megoldására felállított munkacsoportról elmondta, ők olyan jogászokat küldenek, akik már dolgoztak a témával. „Ez a munkacsoport is egy olyan eszköz, amivel a múlt kísértéseit kezelhetjük a jövőben” – mondta. A kidolgozandó megoldásnak szerinte tartalmaznia kell egy szimbolikus bocsánatkérést, a probléma kezelésére szánt jogszabálytervezetben pedig benne kell lennie annak, hogy a dekrétumokra hivatkozva a jövőben ne lehessen tulajdonjogra vonatkozó döntést hozni, például földeket elkobozni. Forró szerint azonban ennél tovább is kell menni: „A magyar közösség vagyoni kártérítésének valamilyen formában meg kell valósulnia” – mondta azzal, hogy a jóvátételnek nagyon sok formáját tudják elképzelni. „Először fel kell mérni, mekkora vagyonról van szó” – tette hozzá. Forró szerint keresni kell a lehetőségeket, hogy a parlamenti pártok közül melyek azok, amelyek fel tudják velük együtt vállalni ezt az ügyet. „Tárgyalni fogunk a témában, de mindenképpen több vonalon, akár a közösségünket bevonva kell történnie ennek az érdekérvényesítésnek” – mondta arra utalva, hogy akár figyelemfelkeltő megmozdulásokat is elképzelhetőnek tart.

Tüntetés is lesz
Szeptember elsejére, a szlovák alkotmány ünnepének napjára demonstrációt szervezett a legfelsőbb bíróság épülete elé Pozsonyba az Új Egység Mozgalom, amely a napokban a magyarországi szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalommal egyeztetett. „A tüntetés célja, hogy felhívja a figyelmet a Beneš-dekrétumok a jelenben is kárt okozó hatásaira, amelyet a közelmúltban a Szlovák Földalap földelkobzási kísérlete nyomán néhányan a saját bőrükön is megtapasztalhattak” – írják a megmozdulás Facebook-eseményénél azon elkobzási ügyekre utalva, amelyeket lapunk tárt fel. 

A demonstráció céljai között szerepel még, hogy felhívják a figyelmet a magyar közösség államalkotó voltára, de a kettős állampolgárságot tiltó törvény eltörlését is említik. Samun István, az Új Egység elnöke lapunknak elmondta, a többségi társadalomnak, a szlovák államnak, de a szlovákiai magyaroknak saját maguk irányában is vannak 30 éves adósságai. „A himnusztörvény elleni megmozdulás volt az utolsó, amikor kiléptünk a nyelvi gettóinkból és Pozsonyban, a többségi társadalom kulturális terében tüntettünk. Most is erre készülünk” – fogalmazott Samu.

Az MKP elnöke, Forró Krisztián a megmozdulással kapcsolatban elmondta, bár pártja nem társszervező, támogatják a kezdeményezést. „Az MKP-nak eddig is szerepelt a retorikájában, hogy a Beneš-dekrétumok által okozott károkat orvosolni kell” – mondta Forró, és hozzátette, egyik alelnökük, Czip-rusz Zoltán részt vesz az eseményen.