Hírkereső

A forgalmas 63-as elsőrendű úttal párhuzamos Gazdasor és Fő utca találkozásával szemben áll a kápolna, amelynek berendezése mellett az elhelyezkedése is figyelemre méltó, és amely megszenvedte az elmúlt évtizedek viharjait. „12 előtt 5 perccel sikerült felújítani a kápolnát, a nedvesség ugyanis tönkretette a falait” – kezdi Bodó Anna, az Ambrózia idősotthon igazgatója. Az egykori ispotály, a szegények kórháza mellett áll a kápolna, a területen ma az nyugdíjas otthon működik. Bodó Anna szerint kisebb csoda, hogy sok száz év után is a szociális ellátás jelenik meg a város sarkában.

Nem műemlék, de érték

Már a 17.- 18. századi dokumentumokban is említik a somorjai szegényházat, később az ispotályt, amelyet a város északnyugati szélén alakítottak ki. Viczay Terézia grófnő és Jeszenák Pál királyi tanácsos szorgalmazták a szegények kórházának megalapítását 1722-ben. Ennek az épületegyüttesnek egy kápolna is része volt, bő száz évvel később új szegényházat, és kápolnát építettek, amelyet 1873-ban felújítottak. Bodó Anna rámutatott, hogy már a 18. században is létezett egyfajta szociális segítségnyújtás.

„A jómódú emberek is jót akartak cselekedni, ez is összefüggött az ellátással” – jegyezte meg az igazgatónő.

„Az 1846-ban épült, avagy átépített kápolna barokk elemek felhasználásával, klasszicista stílusban készült. A kápolna, úgy, mint ma is, két boltíves ablakán kapta a természetes fényt. A mai torony alatti főbejárat portálja vélhetően még ez eredeti homlokzat része lehetett, azaz a legelső, barokk kápolnát szolgálta” – olvasható a kápolna újraszentelése alkalmából készült brozsúrában.

Bontással mentették

A kápolna a szegények kórházának része volt, és részben ennek is betudható az állagromlása. „Mivel a kápolna körbe volt építve, minden fal átázott, most a felújítás után mindenhol levegőznek a falak” – mondta Nagy József az Arrea közterület-fenntartó vállalat igazgatója, városi képviselő, aki Faragó Zoltán képviselővel és Jávorka Tamás műépítésszel, önkormányzati képviselővel közösen kezdeményezte a felújítást. Az idősotthon bővítésével új épületet húztak fel az omladozó falak helyén, és fellélegezhetett a kápolna, amely szakrális célokat is szolgált, de egy időben egyfajta archívumként használták az épületet.

„Egy csoda, hogy megmaradt öregotthonnak az ispotály helye” – mondta Bodó Anna.

Az eredeti állapot

„Minél inkább közelíteni az eredeti állapothoz, ez volt az elképzelésünk mottója. Amit restaurálni lehetett, azt felújítottuk. A belső térben minden eredeti” – mutat körbe a kápolnában Nagy József. Eredeti az oltár, a faszobrok, a padok összeillesztése, és az ajtókilincs is kiállta az idő vasfogát.

„A statika és a szigetelés szempontjából úgy megerősítettük az épületet, hogy a beépített elemeknek köszönhetően még sok évig megőrizhessük a kápolna állagát” – folytatta Nagy József. Szakmai szempontból Peter Krivda pozsonyi művészettörténész és csapata felügyelte a rekonstrukciót.

Kincseket rejt

A kápolna egyik különlegessége a toronyban lakó harang, amely ugyan már nem szól, mert valószínűleg a második világháborúban találat érte, mégis egyedülálló értéket jelent. Oldalát Szent Orbán, a szőlészek védőszentjét ábrázoló dombormű, valamint a CHRISTELLY POSONII FUDIT felirat, illetve az 1784 évszám díszíti. De nem csak a torony, hanem a kápolna belseje is kincseket rejt, ilyenek a szenteket ábrázoló késő barokk faszobrok, a körmeneteken körbehordozott kereszt, valamint az oltár felújítása során talált fogadalmi ajándékok.

Nyakékeket, érméket, ékszereket rejt a felújított oltár retablója. Az oltár egyik eleme arra utal, hogy valamikor ereklyét is tároltak a kápolnában, erre enged következtetni Nagy József szerint az egyik lap hátuljában található kis retesz, amely fölött régi írás és évszám is látható.

Génius loci

Az egykori ispotály helyén ma öregotthon áll, az Ambrózia új pavilonnal való bővítése adott lehetőséget a kápolna restaurálására. Bodó Anna elmondta, már elkészült az új csarnok, amelyet – akárcsak a kápolna felújítását – önerőből finanszírozott a város. Az új lakók beköltözését azonban még hátráltatja a bürokrácia, de bíznak benne, hogy hamarosan az Ambróziába érkező idősek is megpihenhetnek a kápolna több százéves falai között.

„Korábban is tartottak itt miséket, igény szerint újra szakrális célokat szolgál majd a kápolna“ – folytatta az igazgató.

Nagy József elmondta, Somorján kevés olyan emlék maradt, amely a múltat idézi. Egy európai uniós projektnek köszönhetően épp felújítják a Korona udvart, a városi hivatalnak otthont adó épület is 17. századi reneszánsz műemlék, a templomok és a zsinagóga is a múlt egy-egy szeletét tárják fel a helyiek előtt. De az átépítéssel és az idő múlásával az egykori Gazda sor házainak, a régi vonatállomásnak és a malomnak sem maradt nyoma.

„Nem csak azért vesztek el, mert lebontották, hanem azért, mert nem törődtek vele. Minden egyes apróságért, amit a város múltjának megőrzéséért teszünk, hálásak az emberek, ebből a szempontból nem kell aggódunk a jövő miatt. Nemzetiségtől függetlenül sokan érdeklődnek, és odafigyelnek arra, hogy megőrizzük a múlt egyes darabjait“ – közölte Nagy József.

Szeptemberben látogatható

Ma délután újra újra megáldják a Szent Kozma és Damján kápolnát, majd holnaptól hat napon keresztül bárki megnézheti a kétéves munka eredményét. Hétköznap 13 és 18 óra között, szombaton 8-tól 13 óráig lesz nyitva a kápolna. Nagy József és Varga Annamária szerint is sokan kíváncsiak a szakrális emlékre, már a tatarozás során is be-benéztek a somorjaiak a kápolna ajtaján, hogy szemügyre vegyék, hogyan zajlanak a munkálatok.