Hírkereső

A szakemberek aggodalma jogos, ugyanis továbbra sem csökken az új esetek száma. A kor előrehaladtával egyre többen kerülnek ebbe a betegségcsoportba. Tíz ember közül kilencnek legalább egy kockázati tényezője van: vagy túlsúlyos, vagy nem mozog eleget, vagy magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, vagy egészségtelenül táplálkozik. A legtöbb gyógyszert is a szív- és érrendszeri betegségekre írják fel: például a krónikus ischémiás szívbetegségre, a szélütésre, a szívelégtelenségre, a pitvarfibrillációra, az infarktusra, a magas vérnyomásra.

Ha jobban odafigyelünk arra, mit eszünk

Egy jó hírünk azért van: a legfrissebb adatok szerint enyhén csökkent a dohányosok száma, csak sajnos nem a fiatalok körében. Javulnak az eredmények a vérzsírszint terén is, egyre eredményesebben tudják kezelni a magas vérnyomást, és nem ritka, hogy valaki sikeresen túléli heveny infarktust.

A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezőket ismerjük: túl sok a túlsúlyos
vagy elhízott ember, a cukorbeteg, s főleg a fiatalok egyre kevesebbet mozognak. Ráadásul nemcsak a gyümölcs-, zöldség- és halfogyasztás, hanem a megelőzés terén sem jeleskedünk.
A szív meghálálja, ha jobban odafigyelünk az étkezésre, ha több zöldség és gyümölcs kerül az asztalunkra, s akkor sem dől össze a világ, ha kevesebb zsiradékot, sót fogyasztunk, ha többet mozgunk, s elegendő időt alszunk. Ha mindez sikerülne, a mostani nem túl előkelő helyről feljebb kerülhetnénk. Persze vannak tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Ilyen az életkor és a genetikai hajlam. Számolni kell azzal, hogy ha a családban van szívbeteg, megnő a veszélye annak, hogy az utód is az lesz. Legnagyobb veszélyben az 50 évesnél idősebb férfiak és a változókor utáni nők vannak.

Ha hallgatunk a jó szóra

Ha valaki elmúlt 50 éves, a rendszeres szűrővizsgálatot nem szabadna ignorálnia. Az orvos megpróbálja felkutatni a különféle kockázati tényezőket, amelyek például az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar hátterében állhatnak. Ha szükséges, a kezelőorvos további kivizsgálásra küldi a beteget, ami akár az élet végéig kardiológiai ellenőrzést jelenthet.

Ki az adherens beteg?

Az interneten szörfözve gyakran találkozhatunk az adherencia kifejezéssel. Akkor nevezhető valaki adherensnek, ha szót fogad az orvosnak: az előírásnak megfelelően szedi a felírt gyógyszert, s igyekszik elfogadni ajánlásait. A beteg állapota gyakran azért nem javul, mert nem tartja be a kezelés szabályait, magyarán félrevezeti az orvost. Ennek néha az az oka, hogy egyszerre több tablettát szed, s nem tud jól eligazodni közöttük. Ám ma már ez a probléma is orvosolható, ugyanis van olyan gyógyszer, amiben három hatóanyag is van, tehát három tabletta helyett csak egyet kell bevenni. Sokan a mellékhatásoktól tartanak, ezért önkényesen nem szedik a gyógyszert. Ez a legrosszabb, amit a páciens tehet, mert akár végzetes lehet.

Nincs összefüggés

Az elmúlt hetekben szárnyra kaptak olyan hírek, miszerint néhány gyógyszer, például amely ACE inhibitorokat tartalmaz, rontja a Covid-19-ben szenvedő beteg állapotát. Ezeket a preparátumokat leggyakrabban a magas vérnyomás és a vesebetegségek kezelésére használják. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Állami Gyógyszer-ellenőrzési Intézet (ŠÚKL) szerint ez megalapozatlan állítás, és semmiképpen nem ajánlja, hogy emiatt a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését. Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne az említett gyógyszerek alkalmazása és a Covid-19 betegségben szenvedők állapotának romlása között. Hasonló a véleménye az Európai Kardiológiai Társaságnak és a Szlovák Kardiológiai Társaságnak is. Mivel a Covid-19 világszerte gyorsan terjed, a tudósok intenzíven kutatják az esetleges összefüggést.