Search by category:
Egyéb kategória

Šimečka: Orbán játéka egy blöff
Czímer Gábor
2020. 09. 29., k – 19:26

2020. szeptember 30., szerda – 12:00
Orbán Viktor
Friss ikon
Off

Törzs

Magyarország és Lengyelország „a liberális ideológiai véleményelnyomással” szembeni együttes fellépés érdekében közös összehasonlító jogi intézetet hoz létre – jelentette be Szijjártó Péter (Fidesz) magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut (Jog és Igazságosság). Szijjártó arról beszélt, politikája miatt a magyar és a lengyel kabinetet a „nemzetközi liberális fősodor” támadja. „A közös jogi intézet a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben” – emelte ki. A jogállamisági jelentésre vonatkozó kérdésre Szijjártó úgy válaszolt, korábban a Magyarországot és Lengyelországot ilyen címszó alatt ért támadásoknak szerinte semmi köze sem volt a jogállamisághoz, a demokráciához, szerinte „azokat puszta zsarolási eszközként vetették be”. Ezen a ponton úgy fogalmazott, az összehasonlító jogi intézet a célja: “Hogy ne nézzenek minket hülyének.” 

Šimečka: Orbán blöfföl 

Michal Šimečka (Progresszív Szlovákia), EP-képviselő, aki a szlovákiai magyarok érdekeinek érvényesítését is magára vállalta, volt az, aki egy olyan jelentést terjesztett be az uniós parlament elé, amely értelmében a jogállamisági kritériumok és az alapvető jogok betartásához, illetve a demokrácia minőségéhez kötnék a közösségi források kifizetését. Šimečka lapunknak elmondta, az EU részéről komoly szándék van arra, hogy az uniós pénzek kifizetését ilyen feltételekhez kössék. „Nagy nyomás van annak érdekében, hogy a közös uniós pénzünk, például ne az Orbán Viktorhoz közeli oligarchák, vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve a sajtószabadságot tipró autoriter kormányok kezében kössön ki” – fogalmazott a képviselő. A Szijjártó által bejelentett intézet létrehozása szerinte egy elterelő hadművelet, amely azt mutatja, hogy a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését elutasító Magyarország és Lengyelország nyomás alatt van. Hozzátette, hogy Németország, Franciaország, de a Benelux államok is támogatják a jogállamisági kritériumok bevezetését. „Az Európai Parlament pedig ezt szabta az egyik legfontosabb feltételéül annak, hogy megszavazza az uniós költségvetést” – mondta Šimečka. 

Az EP-képviselő is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Lengyelország azzal zsarolja az uniót, hogy késleltetni fogja a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap elindulását, ami az egész 2021-2027-es büdzsé késleltetett elindulásához is vezetne. „De kisebbségben vannak” – tette hozzá Šimečka. „Orbán játéka egy blöff, ugyanis Magyarországnak is szüksége van az uniós pénzekre. Így az az érdeke, hogy a gazdaságélénkítő csomagot elfogadja” – véli a képviselő. Arról is beszélt, ez az a pont, ahol a demokratikusan gondolkodó politikusoknak azt kell mondania, elég volt. Kiemelte, a jogállamiság és az alapvető jogok betartásának feltétele az uniós alapdokumentumokban is benne van. „Ezeket pedig minden tagállam aláírta” – húzta alá, és hozzátette, az ő jelentése nem Magyarország és Lengyelország ellen szól. „A javaslatomban az szerepel, hogy minden tagállamot ebből a szempontból is rendszeresen értékelni kell” – mondta. Az ellenőrzést végző intézménybe szerinte az Európai Bizottságon kívül független szakértőket is be kell vonni. 

A pénzt a polgárok kapnák 

Šimečka szerint a jelentésében javasolt jogállamisági mechanizmus nem az állampolgárokat szankcionálná. Arról beszélt, az EP-ben azt szeretnénk elérni, hogy ha egy kormány korrupt, vagy autoriter, akkor az ne oszthassa szét az adott országban az uniós forrásokat, de a pénzek címzettjei, a vállalkozások, önkormányzatok mégis megkapnák azokat. „Arra lenne szükség, hogy egyszerűen megkerüljük azokat a kormányokat, amelyekről nem hisszük el, hogy a pénzeket a közérdeknek megfelelően használják fel” – fogalmazott a képviselő. 

Šimečka jelentését már jóváhagyta az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE), a jövő héten pedig az egész uniós parlament plénuma elé kerül. A képviselő elmondta, az intézkedés akkor léphet életbe, ha a kérdésben közös álláspontra jut az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács, az ő jelentése ebben a folyamatban az első lépés volt. 

A német javaslat 

A témában az EU soros német elnöksége is kidolgozott egy javaslatot, amelyben azonban már nincs szó az uniós források jogállami feltétételekhez való kötéséről. A közösségi pénzeket csak akkor vonnák meg, ha maguk az uniós támogatások esetében derülne fény korrupcióra. A friss javaslatból úgy tűnik, hogy a hangsúly már csak a károkozás és korrupció nélküli uniós pénzfelhasználáson van, a jogállamiság egyéb vitáit pedig az eddig sem igazán működő 7-es cikk szerinti eljárásban lehetne kezelni. Ez tehát a magyar és lengyel követelések figyelembevételére utal a német javaslat végső szövegében – írja a portfolio.hu. Csak akkor sújthatnának egy országot pénzelvonással, ha egy konkrét jogállami defektus bizonyíthatóan veszélybe sodorja az uniós pénzek rendeltetésszerű elköltését. A potenciális szankciót kiváltó okok között már nem szerepel például az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése és más vétségek – írja az elemzésében a bruxinfo.hu. A Politico információi szerint a magyar és a lengyel kormány sem elégedett a friss német javaslattal. 

Bevezető

A magyar és a lengyel kormány egy közös elemzőintézetet hoz létre, hogy a jogállamisági feltételek megszegését szankcionálni kívánó unió ellen védekezzenek. A jogállamisági mechanizmust szorgalmazó képviselő szerint ez csak blöff.

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt

Komment kikapcsolva
Bekapcsolva

Bevezető mint galéria
Ki

Szerző
Czímer Gábor

Read More

Post Comment