Hírkereső

Két szakértő segítségével utánajártunk a jelenségnek. Hercegh Mária, a körülbelül ötvenezer nőt képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő Tagozatának elnöke, mely szövetség egyebek mellett a nők és a családok érdekvédelmét szolgálja, Zuzana Dančíková analitikus pedig a Pénzpolitikai Intézet (Inštitút finančnej politiky) munkatársa. Ők mondják el a témával kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat. Például, hogy azok a vállalatok, amelyek külön pótszabadságot biztosítanak a munkavállalóiknak, azt is bizonyítják, hogy fontos számukra az alkalmazottjuk. Pontosan értik, hogy a kisgyerekes apuka a gyermeke születése körül inkább otthon szeretne lenni, nem pedig a munkahelyén. Olyankor tehát úgyis kevésbé hatékony a munkája, esetleg a problémáival foglalkozik. Az viszont kétségtelen, hogy egy ilyen pluszjuttatás erősítheti a munkáltató iránti ragaszkodást, ami a munkaerő megtartása szempontjából sem elhanyagolható.

Szabadnapok, pótnapok tekintetében milyen jogaik vannak az apáknak Európa-szerte a szülést követően? A jelenleg (elsősorban Szlovákiában és Magyarországon) érvényben levő jogszabályok mennyire tehermentesítik az anyát? Társadalmi igényre való reakcióként könyvelhető-e el bármilyen ehhez köthető jogszabály-módosítás? Van-e a világon olyan ország, ahol az anya és az apa részéről is kielégíthetőnek mondható a helyzet? Milyen általános munkajogi kedvezmények illetik meg az apákat? Milyen lelki hatásokat gyakorol egy újszülöttre az apa közvetlen közelsége? A kényelmi okokon kívül még miért lenne érdemes bevezetni az apák szülést követő, hosszabb ideig tartó szabadságát? Milyen jogszabályok vonatkoznak az apák gyermekgondozási szabadságára Szlovákiában 2020-ban, illetve 2021-ben? Mennyit változott nálunk az apák ez iránti igénye? Hogy érzékelik maguk az apák az apasági szabadságot?

Ezekre a kérdésekre is választ kapnak, ha a már megvásárolható Vasárnapban elolvassák Récsei Noémi interjúját.