Hírkereső

A talajban élő mindenféle rovarra nézve fenyegetést jelentenek a különféle kórokozók általi fertőzések veszélyei. Ezt maguk a rovarok elvileg a megfelelő helyválasztással elkerülhetik. Eddig nem lehetett tudni, az államalkotó rovarok képesek-e megbízhatóan felderíteni a terepet ahhoz, hogy a megfelelő hely kiválasztásával elkerülhessék a lehetséges kórokozókat.

Mostantól más a helyzet, kiderült, az újonnan párosodó vörös tűzhangya királynők az új fészek helyének kiválasztását egyáltalán nem a puszta véletlenre bízzák, és nem is a terület szemrevételezése a döntő tényező. Valójában a több ún. aktinobaktériumot tartalmazó talajt választják fészekhelyül. Ezen belül a Streptomyces nemzetség és a Nocardiopsis nemzetség fajai által termelt kétféle illékony vegyületre (geozmin és 2-metil-izoborneol) figyelnek oda, ezek észlelése befolyásolja a királynőket a döntésükben. A háttérben az áll, hogy ezek az illékony vegyületek gátolják a hangyákra nézve kórokozó (patogén) gombák növekedését. Így aztán az aktinobaktériumokban gazdagabb talajban viszonylag alacsony lesz annak a kockázata, hogy a hangyákat megfertőző gombák elszaporodjanak a fészekben. Daifeng Cheng és Yongyue Lu a munkatársaikkal együtt megjegyzik, most először találtak bizonyítékot arra, hogy a talajban élő mikroorganizmusok kémiai jelzései befolyással lehetnek az új fészket alapító vörös tűzhangya királynő helyválasztására.

Az új felismerés nagy jelentőséggel bír, mert ez a Dél-Amerika középső részén őshonos faj immár a Föld számos térségébe elkerült, tetemes gazdasági és a természetet érintő károkat okoz például az Amerikai Egyesült Államokban, Ázsia egyes részein és Ausztráliában. Az egyik leghírhedtebb idegenhonos hangyafajként értelemszerűen szerepel az invazív fajok globális listáján (issg.org). A faj megjelenése esetén főhet a feje az ott élő embereknek, hogy mit tegyenek, mit tehetnek. Fészkük megbolygatása esetén rendkívül agresszíven támadnak, bármire, ráadásul csapatostul. Még szarvasmarhákat is megtámadnak. Gyorsan szaporodó faj, nagy kolóniákat hoz létre, egy kifejlett telep 200 000–400 000 egyedből áll, egykirálynős és többkirálynős telepeik is ismertek (cabi. org). Ha bármi megzavarja, gyorsan reagálva új helyet keresnek (nagy szárazság vagy árvíz idején hirtelen megoldásként autókba, épületekbe, azon belül elektromos berendezésekbe, például számítógépbe, mosógépbe is beköltözhetnek). Mindezek következtében képesek kiszorítani az adott helyek őshonos hangyafajait és egyes madarakat. Villanyvezetékekben is kárt tehetnek. Károsíthatják egyebek mellett a kukoricát, a burgonyát, a napraforgót, a cirkot. A kint a természetben útjukba kerülő embert is félelmet nem ismerően lerohanják, rengeteg ilyen eset történik. Csípésük helyén egy nap múltán fehér színű gennyel teli pattanás jelenik meg, ami lassan és heget hagyva gyógyul.

Ám nemcsak kint, épületben is támadhatnak. Az Annals of Internal Medicine folyóiratban 1999-ben megjelent egy amerikai kutatók jegyezte cikk, amelyben két olyan esetről számoltak be, amikor idősek otthonában élőkre támadtak. Azt is leírták, 1989 óta 10 eset ismert, amikor épületen belül támadtak emberre, és hogy a megtámadottak közül hatnak, köztük a két idősek otthonában lakó betegnek (akik a csípéseket követően elhunytak) akkor már volt valamilyen neurológiai károsodása. Ez azért lényeges tényező, mert azon túl, hogy következtetésük szerint a vörös tűzhangyák lakott épületben való megjelenése azt jelzi, hogy a közvetlen közelükben aktív telepük van, ott szerintük azonnali hatállyal törekedni kell e rovarok felszámolására, különösen, ha mozgásképtelen személy él az adott épületben. Az ilyen emberekre ugyanis egészen addig ki vannak téve a hangyatámadás veszélyének, amíg ezek az állatok a közelükben jelen vannak.

Mármost az új ismeret nyomán adódik a lehetőség olyan módszerek kidolgozására, amelyek az érintett talajok mikrobiótájának (a talajban élő mikroorganizmusok összességének) megváltoztatását célozzák, ilyen módon pedig a szükséges helyeken eredményesen ki lehetne irtani a súlyos károkat okozó vörös tűzhangyákat.