Az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) még szeptemberben közölte annak a felmérésének az eredményét, amely azt mutatta, hogy a világjárvány tavaszi hulláma idején bevezetett távoktatás során országosan 52 ezer alap- és középiskolás tanuló esett ki teljes mértékben az oktatásból. Ez az összes hazai diák 7,5 százaléka. A tanárok lényegében elvesztették a kapcsolatot ezekkel a tanulókkal. Az intézet kérésünkre átadta a kutatás magyar iskolákra vonatkozó adatait. Ezek szerint az említett 52 ezer diákból 5400 volt magyar vagy magyar és szlovák tanítási nyelvű iskola tanulója. Magyar iskolába a 2019/2020-as tanévben összesen 49 158 diák járt, így ezekben az intézményekben tanulók 11,1 százaléka esett ki az oktatásból.

A magyarokat sújtja
Az IVP a megkeresésünkre összehasonlította a magyar és a szlovák tanítási nyelvű intézmények vonatkozó adatait. „Az adatok azt mutatják, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban valamivel magasabb volt a tanításból kimaradó gyermekek aránya, mint a szlovák tanítási nyelvű iskolák esetében” – fogalmaznak a közleményükben. Az intézet arra mutat rá, hogy a magyar iskolákba járó gyerekek az ország összes tanulójának 7,1 százalékát alkotják, azonban a járvány első hulláma idején az oktatásból kimaradó tanulóknak a magyar diákok a 10,5 százalékát képezték.

Az IVP hangsúlyozza, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák közel felében magas a szociálisan hátrányos környezetből érkező, magyarán a szegény családból származó gyermekek aránya. „Röviden: a magyar iskolákban magasabb volt azoknak a gyermekeknek az aránya, akik nem kapcsolódtak be a távoktatásba, mint a szlovák iskolákban. Ugyanakkor az is igaz, hogy magyar iskolába jóval több szegény családból származó gyermek jár, mint szlovák iskolába” – írja az IVP, de hozzáteszik, nem csak a szegény családok gyermekei maradtak ki a távoktatásból. Az intézet ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban az alapiskolákban is, ahol hivatalosan egy olyan diák sincs, aki szociálisan hátrányos környezetből érkezne, minden tizedik gyermek kimaradt a távoktatásból.

Két kiugró megye
Az intézet adatai szerint az első hullám idején Kassa és Besztercebánya megyében jóval az országos átlag felett volt azoknak a magyar iskolába járó gyerekeknek az aránya, akik nem tanultak. Az előbbiben a diákok 16,8 százaléka, az utóbbiban 18,6 százalékuk nem kapcsolódott be a távoktatásba.

Ravasz Ábel (Híd), az előző kabinet romaügyi kormánybiztosa az IVP megállapításaira lapunknak elmondta, két olyan tényezőt lát, amelyek miatt a magyar iskolák tanulóit nagyobb arányban sújtja a diákok távoktatásból való kiesése. Szerinte az egyik ok Közép- és Kelet-Szlovákia településszerkezete, a számos kisebb faluból álló régió. Itt a távoktatásnak vagy az internetnek a hozzáférhetősége nem kedvező.

„A másik ok, hogy ezekben a régiókban a roma gyerekeknek jelentős része magyar iskolába jár, az iskolák létszámát jelentős részben ők teszik ki” – mondta. A korábbi kormánybiztos kiemelte, a koronavírus-járvány a legszegényebb családokat érintette a legsúlyosabban. „Nehéz ezt a helyzetet egy olyan településen kezelni, ahol a diákoknak nincs rendes internet-hozzáférése, nem kapták meg rendszeresen a házi feladatokat és esetleg a szülők is kevésbé tapasztaltabbak vagy jól iskolázottak ahhoz, hogy a gyerekeknek otthon segíteni tudjanak” – magyarázta Ravasz.

A második hullám
A világjárvány jelenleg zajló második hulláma során is elkezdődtek már az iskolabezárások, a középiskolások már távoktatásban tanulnak. Ravasz szerint egyelőre nem látszik, hogy a kormányzat mit kíván tenni azért, hogy a második hullámnak az oktatásra gyakorolt negatív hatását mérsékelje. Ezen belül pedig a magyar iskolák fokozott veszélyeztetettségének kezelése sem azonosítható. 

„Nagyon valószínű, hogy az első hullámhoz hasonló adatokat fogunk látni, ha megint rosszabbra fordul a vírushelyzet” – véli Ravasz. Hozzátette, hogy a kormányzó pártok közötti ellentétek lehetetlenné teszik az oktatáspolitikai lépések megvalósítását.

Az oktatási tárcánál aziránt érdeklődtünk, hogy tervezik-e az IVP által is javasolt konkrét intézkedések, például a tanárok telefon- és internetszámlájának kifizetését, vagy a kiscsoportos, esetleg egyéni oktatás bevezetését, de arra is kíváncsiak voltunk, miként tervezik megoldani a szociálisan hátrányos környezetből érkező gyermekek távoktatását. A tárca erre Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter egy korábbi nyilatkozatának másolatát küldte válaszul, amelyben a tárcavezető arról beszél, ha bezárják az iskolákat, ötfős csoportokban foglalkozhatnak a pedagógusok azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs internet-hozzáférésük. A tanárok két-három naponta találkoznának az érintett gyerekekkel, munkalapokat adnának nekik, amelyeket otthon dolgozhatnának ki. A miniszter ugyanakkor azt szeretné, ha a számítógépet kölcsönöznének azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs ilyen eszközük.

Az ügyben az elmúlt hetekben többször is kerestük a jelenlegi kormány egyetlen magyar tagját, Filip Mónika oktatási államtitkárt, aki egyebek mellett a nemzetiségi és az inkluzív oktatásért is felel. Az államtitkárt azonban nem sikerült elérnünk, legutóbbi, sokadik próbálkozásunkkor is csak a sajtóosztályhoz irányítottak minket, ahová írásban küldhettük meg kérdéseinket.