A szakemberek ezt annak tulajdonítják, hogy jelentősen csökkent azok száma, akik beoltatják magukat e betegség ellen.

„Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a világ nem minden szegletében tudjuk megvédeni a gyerekeket a kanyarótól” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. Ahhoz, hogy teljesen eltűnjön ez a rendkívül ragályos betegség, a népesség 95 százalékát be kellene oltani. Ez az arány jelenleg 70–85 százalék között mozog. Sajnos, a koronavírus-járvány is lassítja az oltást. 26 ország 94 millió lakosát fenyegeti az a veszély, hogy nem nem kapja meg a kanyaró elleni védőoltást. Rendszerint gyerekek kapják el a betegséget, s ha még az alultápláltság és különféle immunrendszeri zavarok is társulnak hozzá, akár halálos kimenetelű is lehet. A legtöbb haláleset a fejlődő országokban van, de az elmúlt években Európában is megnőtt a fertőzöttek száma. A teljes védettséghez két vakcina kell.

Milyen tünetekkel jár?

A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a fertőzést követően jelennek meg:

•  az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal
• a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak
• a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat
• 4–7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek
• emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.

Milyen szövődményekkel jár ?

A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek körülbelül 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés. A tüdőgyulladás egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet. A kanyaróval kapcsolatos halálozás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás.

Hogyan terjed?

A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet. A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12–18 fogékony személyt is megfertőzhet.

Kit veszélyeztet?

A kanyarófertőzés veszélye bármilyen életkorban fennáll minden olyan személynél, aki nem kapott kanyaró elleni védőoltást és korábban nem volt kanyarós.

Hogyan lehet megelőzni?

A kanyaró ellen az egyetlen védekezés a védőoltás. Az MMR (morbilli, mumps, rubeola) védőoltás egy kombinált oltóanyag alkalmazását jelenti, amely kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd. Az MMR oltás biztonságos, hatásos és nagyon kevés mellékhatása van. Beszámoltak enyhe reakciókról, mint például láz, illetve bőrpír vagy duzzanat az injekció beadási helyén. Egyes beoltott személyeknél a kanyaróhoz hasonló, nem fertőző, enyhe bőrkiütések alakulnak ki általában az oltást követő 7–14 napon belül, melyek 1–3 nap alatt el is múlnak.

A maximális védettséghez két oltás szükséges. Az első oltást az európai országokban 10–18 hónapos kor között adják be. A második oltást az első beadásától számított legalább egy hónap elteltével lehet beadni, de minden országban a nemzeti védőoltási program határozza meg a pontos időpontot.