A legnagyobb veszélyt a hazai iskolahálózat „optimalizálása” jelentené, hiszen a kisebbségi iskolahálózat nagyrészt kislétszámú iskolákból áll, melyeket plusz állami támogatás nélkül a fenntartó önkormányzatok kénytelenek lesznek előbb-utóbb bezárni.

A Híd politikusai szerint a pozitív diszkrimináció alkalmazása nélkül a kisebbségek számára a tankönyvpiac liberalizációja sem jelent semmit. „A tankönyvkiadók nem látnak üzletet a kisszámú nemzetiségi tankönyvek és segédanyagok kiadásában, melyet ráadásul még a közbeszerzési törvény is nehezít,“ – magyarázta Prékop Mária, aki szerint, a magyarországi tankönyvek átvétele sem jelent megoldást, mivel a két oktatási rendszer nagyban eltér egymástól. A  pozitív diszkrimináció alkalmazása nélkül a kisebbségek számára a tankönyvpiac liberalizációja sem jelent semmit.

Rigó Konrád szerint, a legnagyobb probléma az, hogy igazából nem lehet tudni, milyen jövőt szán az oktatási minisztérium gyermekeinknek, hogy milyen óvodákban, iskolákban, középiskolákban és egyetemeken tanulhatnak majd a következő években.

„Az eddigi legátfogóbb átalakításnak kikiáltott terv nem átlátható, nem megfogható, s így nyilvános szakmai vita is nehezen folytatható róla. Nekünk ebben a helyzetben is az a kötelességünk, hogy a sorok között olvasva időben szóljunk és párbeszédet kezdeményezzünk a szakmai intézményekkel és a minisztériummal. Megengedhetetlen, hogy felsőbb utasításra, kiéheztetéssel kényszerítsenek ki iskolabezárásokat. Az előző választási ciklusban a Hídnak úgy sikerült megmentenie a kisiskolákat, hogy a minisztérium élén a Szlovák Nemzeti Párt nominánsa állt“ –  jelentette ki Rigó.

A magyar nyelvű rész a 26. perc után található