Lukáš Kober, a szlovák nővérkamara (SKSaPA) irodavezetője lapunkhoz eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy jelenleg 32 ezer nővér dolgozik Szlovákiában. Ezzel a számmal jócskán elmaradunk a fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező országoktól: míg az uniós átlag alapján 1000 betegre 8,4 nővér jut, addig nálunk ez az arány 5,7. Kober számításai szerint legalább 12 ezer nővérre lenne szükségünk ahhoz, hogy megközelíthessük az EU-s átlagot.

A nővérkamara azonban arra figyelmeztet, hogy az ápolók szakmája már korábban sem tartozott a vonzó hivatások köze, a koronavírusjárvány pedig csak rontott a helyzeten. Az első hullám idején a nővérek nem kapták meg a szükséges információkat, és gyakran a védőfelszerelést sem, most pedig hatalmas fizikai és pszichikai nyomás alatt kell dolgozniuk, ami nagyban csökkenti a szervezetük védekezőképességét. Márpedig az erős immunrendszerre most van a legnagyobb szükségük, hiszen éppen ők azok, akik a legtöbb időt töltik a betegek mellett.

Kober úgy véli, hogy a nővérhiány a közeljövőben még inkább növekedni fog. Ezt egy friss példával is igazolja: május 1. és szeptember 30. között 288 nővér ment nyugdíjba, további 348 pedig felfüggesztette a tevékenységét (legtöbben a szülési szabadság miatt). Ehhez képest mindössze 280 új nővért és 19 új szülészeti asszisztenst regisztráltak a rendszerben. „Mindebből következik, hogy több nővér hagyja ott a szakmát, mint ahány új érkezik. Ez az aránytalanság már most is negatív hatással van a kórházak működésére és az egészségügyi ellátás minőségére“ – jelentette ki a kamara irodavezetője.

Hogyan nyilvánul meg az említett negatív hatás? Kober egy friss tanulmányra hivatkozva állítja, hogy azokon a sebészeti osztályokon, ahol egy nővérnek legfeljebb 6 beteggel kell foglalkoznia, 30 százalékkal kevesebb beteg hal meg, mint azokban a kórházakban, ahol a sebészeti osztályon 1 nővérre 8 beteg jut.

A nyugtalanító nővérhiány mellett fenyegető az orvoshiány is. A tárcának csak részeredmények elérésére telik az erejéből, a 2014-ben meghirdetett rezidensprogram is csupán mérsékelt sikert hozott.

A nővérkamara arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus nagyban megnehezíti az utánpótlás felkészítését. Az egyetemeknek már hetekkel ezelőtt át kellett állniuk a távoktatásra, a nővérképző szakok hallgatóinak így otthon kellene elsajátítaniuk azokat az ismereteket, amiket normális körülmények között a kórházakban tanulnak meg. Emiatt a diákok nagy része fél, hogy hiányozni fog a gyakorlati tapasztalat, ami a jövőbeli alkalmazásukhoz szükséges. Kivételt csak a végzős diákok kaptak, akik aktívan besegíthetnek az egészségügyi intézményekben, ők azonban gyakran a védőfelszerelés hiányára, valamint a frusztrált személyzetre panaszkodnak. A kórházak – melyekben egyébként munkaerőhiányra panaszkodnak – mégsem hajlandók felvenni a végzősöket, és fizetni nekik a munkájukért.

Iveta Lazarová, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a szlovák egészségügynek sürgősen szüksége van az ápolókra, hogy legalább remény lehessen a katasztrofális állapot helyrehozására. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy minél jobb feltételek mellett tanulhassak és léphessenek be a szakmába“ – tette hozzá a kamara vezetője.

Az orvoshiány is aggasztó

A nővérkamarával szinte egy időben tette közzé az orvoshiánnyal kapcsolatos elemzését az Állami Számvevőszék (NKÚ). A külső ellenőrzéseket végző intézmény ezzel akarta felhívni a kormány és a parlament figyelmét, hogy a közeljövőben veszélybe kerülhet a járóbetegellátás hiánytalan működése. Az NKÚ adatai szerint az általános orvosok számában szintén igencsak elmaradunk a fejlett országoktól: 2019-ben az uniós átlag alapján 100 ezer főre 84 általános orvos jutott, ehhez képest Szlovákiában az említett arány 43, vagyis majdnem a fele. Ezzel szorosan összefüggő adat, hogy a körzeti orvosok rendelőinek száma az utóbbi tíz évben 2200-ról 2000 alá csökkent. A másik problémát az általános orvosok átlagéletkora jelenti, ami nálunk jelenleg 54 év. A gyermekorvosok esetében az átlagéletkor még aggasztóbb (62 év), ráadásul 20 százalékuk már túl van 70. életévén, vagyis a közeljövőben valószínűleg nyugdíjba vonul.

Túlterhelt kórházak

Az orvos- és nővérhiány negatív hatása még inkább megmutatkozik a koronavírus-járvány idején. A második hullám jóval durvábban sújtja Szlovákiát, mint az első, aminek eredményeként rekordszámú beteget kell a kórházakban kezelni. A szombati adatok alapján 2147 személyt tartanak bent, közülük 1955nél már igazolták a fertőzést. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy nagyon sok egészségügyi dolgozó van karanténban.

Rezidensprogram

A munkaerőhiány egy olyan probléma, ami már évek óta jelen van az egészségügyben, és csakis rendszerszintűen lehet megoldani. Ezzel pontosan tisztában van az egészségügyi minisztérium is, amely ilyen rendszerszintű megoldásnak szánta a rezidensprogram létrehozását 2014-ben. A tárca lapunknak küldött levelében ismertette az ezzel kapcsolatos legújabb számokat, melyek alapján úgy tűnik, hogy a program valóban hozott némi javulást. A legszembetűnőbb változás, hogy az utóbbi évekhez képest sikerült némi fiatalítást véghezvinni. „A programnak köszönhetően 2019-re körülbelül egy évvel csökkent az általános orvosok átlagéletkora“ – nyilatkozta Monika Jankechová, a minisztérium oktatási részlegéért felelős ügyvezető igazgató. A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint 2017-ben és 2018-ban még 55 év volt a körzeti orvosok átlagéletkora, 2019-re viszont 54-re csökkent. Jankechová továbbá hozzátette, hogy a program eredményeként a gyermekorvosok számának csökkenését is sikerült leállítani.

Részeredmények

A rezidensprogramról azonban azt is el kell mondani, hogy főleg az orvoshiány esetében jelent némi megoldást, a nővérhiányban már kevésbé. A minisztérium közölte, hogy 2020-ban összesen 145 új egészségügyi dolgozó jelentkezett a programba, közülük 44 általános orvosnak, 35 gyermekorvosnak, 60 valamilyen szakorvosnak, és mindössze 6-an választották az ápolói programot. Az utóbbi évekről is elmondható a tendencia, hogy az orvosi szak iránt érdeklődök többen jelentkeztek, mint a nővérképző szakok hallgatói. Felkerestük Zuzana Eliášovát, a minisztérium szóvivőjét, akitől azt kérdeztük, milyen más módszerekkel szeretné megoldani a tárca az ápolók hiányát, hiszen a rezidensprogram láthatóan ezen nem segít. A szóvivő elismerte, hogy ezt a problémát csak további rendszerszintű változtatásokkal lehet megoldani, éppen ezért a kormányprogramban meghatározták azokat a lépéseket, amelyekkel enyhíteni lehetne a nővérhiányt. „Dolgozunk a bérezés változtatásán is, a tárca prioritásai közé tartoznak az egészségügyi hiányszakmák, melyek közül éppen a nővéri hivatás az egyik. A megfelelő fizetés lehetne az egyik motivációs és stabilizációs tényező. Ezen kívül az EU helyreállítási alapjából tervezzük finanszírozni a nővérek munkakörülményeinek javítását“ -mondta lapunknak Eliášová, hozzátéve, hogy a nővérek vezetői képességeit is folyamatosan fejleszteni szeretnék, hogy még inkább összefogják az ápolói csapatokat, és ösztönző példát mutathassanak.

Mégsem olyan hatékony?

Az Állami Számvevőszék a korábban említett elemzésében vizsgálta a rezidensprogram hatékonyságát is. Az intézmény ugyan elismeri, hogy az általános orvosokat és a gyermekorvosokat érintő negatív trendek lassításában valóban fontos szerepet vállalt a rezidensprogram, ám arra a megállapításra jutottak, hogy ez nem elégséges megoldás. Éppen ezért negatívan értékelik a minisztériumnak azt a lépését, hogy tavaly kibővítették a programot további szakirányokkal. A rezidensprogram eddig 22 millió euróba került, és összesen 435 jelentkezőt számlált az utóbbi 6 évben. Az említett aggályok miatt az NKÚ jövőre egy részletesebb ellenőrzést is tervez.