Ez a költségvetés az amerikai védelmi stratégia sarokköve. A parlament mindkét házában jóváhagyott törvénytervezetet már a hónap elején elküldték a képviselők és szenátorok az elnöki hivatalba aláírásra. Trumpnak szerdáig volt határideje az elfogadására vagy elutasítására.

Az elnök kifogásai között szerepel, hogy a tervezetben szerinte nincs eléggé korlátozva a közösségi média, amely szerinte elfogult vele szemben, hogy szerepel benne annak lehetősége, hogy átnevezzenek olyan katonai támaszpontokat, amelyeket néhai konföderációs parancsnokokról neveztek el.

Trump ezenkívül kijelentette, hogy a tervezet legnagyobb nyertese Kína, illetve Oroszország, de ezt nem támasztotta alá semmi konkréttal, csak például azzal a váddal, hogy hiányoznak belőle a kulcsfontosságú nemzetbiztonsági intézkedések, a tervezet ellentmond annak a kormányzati törekvésnek, hogy a nemzetbiztonság és a külpolitika terén Amerikát kell előtérbe helyezni, valamint annak a törekvésnek, hogy előbb-utóbb minden amerikai katonát haza kell hozni a külföldi állomásokról.

A vétó bejelentésére reagáló kongresszusi tagok különösen azt cáfolták, hogy Kína nyertese volna a védelmi törvénytervezetnek.

A fegyveres erők költségvetését a hatvanas évek óta minden esztendőben elfogadták, a hivatalban lévő elnök egyszer sem akadályozta meg a hatálybalépését.

A washingtoni képviselőház hétfőn, a szenátus pedig kedden ülésezik legközelebb, és szavaz arról, hogy hatálytalanítja-e az elnöki vétót, amit kétharmados többséggel tud megtenni. Erre jó esély van, mert mind demokrata, mind republikánus párti kongresszusi tagok ilyen értelemben nyilatkoztak, amikor reagáltak az elnök bejelentésére.