Oroszország és Kína, látva a nyugati gyártók kapacitásproblémáit, agresszív módon bevetik vakcinadiplomáciájukat. Pedig nekik sincs elegendő oltóanyaguk. Komoly össztűz alatt van az Európai Unió, mert nem elég gyorsan látja el a 27 tagországot a Kínából támadt vírus elleni védőoltással. Brüsszelt mindig hálás ostorozni, mert jámbor ellenfél. Azonban Ivan Krasztev jeles bolgár politológus szerint inkább azért kellene kritizálni az Európai Bizottságot, mert amikor a különböző cégek vakcináit előre megrendelte, akkor politikai okokból nem mert az amerikai Pfizer termékéből a legtöbbet rendelni, holott látszott, a kutatásuk jól áll. Ennek oka, hogy a Pfizer a német BioNTechhel közösen fejlesztette a készítményét, és a bizottság a politikai kiegyensúlyozottság kedvéért nem akart többet előrendelni belőle, mint a francia Sanofi vakcinájából. A Sanofi azonban máig nem készült el a saját termékével…

Másrészt itt kopogtat Moszkva és Peking a maga termékeivel, amelyek akár jók is lehetnek, csak éppen az Európai Gyógyszerügynökség egyelőre nem vizsgálta be őket. Oroszország a saját holdudvarában, a volt szovjet tagköztársaságokban, továbbá a fejlődő országokban (Bolíviától Guineáig) házal oltóanyagával, álma pedig az európai országok meghódítása. Kína szintén bombázza az egész világot, miközben kétséget próbál ébreszteni a nyugati oltóanyagok iránt. Például ilyen álhír volt, hogy Németországban 10 ember napokon belül meghalt, miután megkapták a Pfizer/BioNTech szerét. A külföldi médiabefolyás növelésére Kína már több internetes platformot megszerzett és egyre több külföldi sajtóorgánumot vásárol fel. Németországban pedig tekintélyes lapokban mellékleteket finanszíroz… Természetesen Moszkva részéről is nagyban megy a nyugati termékek elleni hangulatkeltés. A stratégiát a nacionalista szempontok mellett kőkemény üzleti érdekek vezérlik. Jens Spahn német egészségügyi miniszter szerint Oroszországnak külpolitikai céljai vannak azzal, hogy felajánlotta a Szputnyik V szállítmányait az uniónak. Elmondta, a Kreml nagyon intenzíven házal a saját fejlesztésű vakcinájával, pedig még arról sem gondoskodott, hogy a saját lakosságának elég oltóanyag jusson, ráadásul ugyancsak gondjai vannak a gyártókapacitással.

Moszkva a politikai fegyverként forgatott vírusellenes szert Magyarország révén végre az unióban is értékesíteni tudja. Kína még nem tart itt, bár a dél-amerikai értékesítés után most Szerbiában halmoz sikert sikerre. Szerbia egyébként maga a politikai marketing csúcsa, hiszen ott a politikai orientációtól függ a vakcina kiválasztása: Ana Brnabić kormányfő, aki liberális nézeteiről ismert, az amerikai vakcinát választotta, az oroszbarát Alekszandar Vulin belügyminiszter természetesen a Szputnyik V-vel oltatta be magát, míg Alekszandar Vučić államfő a kínai oltóanyag mellett tett hűségesküt. A vakcinák viadala izgalmas történet, de a legfontosabb, hogy hatásosak legyenek. A siker ugyanis távolról sem garantált. Louis Pasteur országában például két koronavírus elleni nagy projekt szereplői is bedobták a törülközőt. Franciaországban mind a világhírű párizsi Pasteur Intézet, mind a Sanofi óriáscég felsült, máig nem jött össze az oltóanyag.