A komáromi Selye János Egyetem Tanárképző  Karának Történelem Tanszékével közös sorozatot indítunk.

A sorozat szerkesztőjét, Szarka László egyetemi docenst kérdeztük:

 

– Miért tartja fontosnak a hallgatók munkáinak közzétételét?

Öröm az oktatónak, ha kiderül, hogy az első évfolyamba felvételt nyert történelem szakos hallgatók szívesen dolgoznak a szemináriumi órákon. Dél-szlovákiai és magyarországi középiskolákból érkezett diákjaink nyitottak, érdeklődők, jól fogalmaznak és szívesen utánanéznek a dolgoknak, a vizsgákra felkészülnek. Ketten közülük a tudományos diákköri versenybe is jelentkeztek.

– Milyen tárgyakat tanulnak Önnél, s milyen feladatok vártak a hallgatókra?  

Az elsőévesekkel a Tanárképző  Kar Történelem Tanszékén két órám van. Két bevezető tantárgy: a Bevezetés a történetírásba, és a Bevezetés a forrásismeretbe. Mindkettő gyakorlati foglalkozásokra épül. A hallgatóknak két szemináriumi munkát és több kisebb feladatot kellett megoldaniuk az első félévben. A legnépszerűbb feladatok közé az oral history, az elbeszélt történelem forrásainak elkészítése tartozott, de megkedvelték a hallgatók a digitális adatbázisok és források alapján megoldható munkákat is.

Elbeszélt történelem

 

– Általában az embereket a régmúlt történetei mellett a közelmúlt, vagy éppen a jelenkor történetei érdeklik a leginkább. Van lehetőségük a hallgatóknak az 1945 utáni történelemmel is aktívan megismerkedni?

– A két bevezető tantárgy oktatása során magam is tapasztalom a jelenkor-történeti témák – a második világháború, az azt követő jogfosztások, kényszertelepítések vagy éppen az 1956, 1968 kérdései – iránti érdeklődést. Ezek a családok emlékezetében, a második, harmadik generációban erősen jelen vannak. Ezért a hallgatók szívesen készítenek oral history interjúkat nagyszüleikkel, idősebb rokonaikkal, ismerőseikkel.

– Milyen témákból készülnek ezek a forrásokat helyettesítő interjúk?       

– Ebben az évben az alábbi jelenkor-történeti események közül választhattak a hallgatók: az itthoniaknak az 1945–1948 közötti jogfosztottság, hontalanság, az 1965-ös csallóközi árvíz emlékezete, a magyarországi hallgatók esetében pedig az 1956-os forradalom hatásai a családokra.

– Csak politikatörténeti kérdésekről lehetett interjút készíteni?

– Nem, a többség inkább a hétköznapi, társadalomtörténeti témákat választja. Ebben a tanévben a kommunista évtizedek iskolai emlékeiről (pl. a hittanórákról, pionírmozgalomról), az 1960–1980-as évekbeli családiház-építésekről, vagy éppen a nagyapák csehországi katonaéveiről gyűjtöttek sokan értékes és érdekes emlékeket, történeteket.

– Hogyan lehet hasznosítani ezeket a leírt forrásokat?

– Az oral history forrásokról szóló órára készült öt-tíz perces, leírva 2-3 oldalas interjúk feldolgozása a felidézett személyes emlékek segítségével az elbeszélt történelem személyes, hétköznapi tapasztalatait emeli be a történelemről alkotott képbe. A mindennapok történelmének, a társadalom kisebb, nagyobb közösségei történeti emlékezetének megismerése nélkül nem igazán képzelhető el reális történelemszemlélet. A csehországi deportálások, a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény és a reszlovakizáció 75 évvel ezelőtti történetének emlékezete máig döntően meghatározza a szlovákiai magyarok egyéni és közösségi történelemtudatát.

Digitális adatbázisok az oktatásban és kutatásban

– Eljutnak a hallgatók a levéltárakba is?

– Most, a téli szemeszterben sajnos nem tudtunk sem budapesti, sem a komáromi levéltárban dolgozni, s nem jutottunk el Pannonhalmára sem. Ezért a digitális adatbázisokat, digitalizált levéltári forrásokat, például az 1918-as spanyolnátha-járvány komáromi jelentésanyagát használtuk.

 – Miként lehet hasznosítani az oktatásban az adatbázisokat?

– Természetesen nem csak a járvány idején jelentenek nagy segítséget a hihetetlen gyorsasággal gyarapodó adatbázisok. Egyre inkább átveszik a klasszikus könyvtári és levéltári funkciókat, s ráadásul a kereső funkciókkal jóval gyorsabban és alaposabban össze lehet gyűjteni az adott téma kiinduló szakirodalmát, statisztikai, jogi, sajtó- és levéltári forrásait.

– Milyen adatbázisokat használtak?

– Több jó dolgozat született. Sokan az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Nyelvemlékeket közreadó digitális gyűjteményéből választották valamely magyar nyelvű kódex elemzését. Mások a Magyar Nemzeti Levéltár online adatbázisaiban dolgoztak. Természetesen a legtöbben a legnagyobb magyar digitális gyűjteményt, az Arcanum és a Hungaricana adatbázisokat használták.

– Miért fontos a jövő történelemtanárai számára a források megismerése?

– A történelem értelmező tudomány: minden kutató és tanár számára kötelezővé teszi a szakirodalom mellett az eredeti dokumentumok megismerését, azok elemzését és újraértelmezését. Történelmet tanítani akkor lehet igazán jól, ha a diákoknak is lehetőséget adunk a korabeli források megismerésére és önálló értelmezésére.

– Milyen digitális levéltári forrásokat elemeztek?

– Az egyik órán a történeti Magyarország 1918-as felbomlásának kormányzati anyagaiból kellett leírni a források alapján egy történetet. A másik órán pedig az 1968-as magyar–csehszlovák kapcsolatok magyar anyagait, a Kádár-Dubček találkozók sok száz oldalnyi dokumentációját elemeztük.

– Voltak más szlovákiai magyar tárgyú feladatok is?

– A szülőhely demográfiai fejlődését bemutató munkához a Központi Statisztikai Hivatal és a Szlovák Statisztikai Hivatal népszámlálási adatbázisa, illetve a Fórum Intézet szlovákiai magyar adatbankjának települési adatbázisa jelentette a kiindulópontot. A komáromi levéltár segítségével 50-60 digitalizált iratot kaptunk az 1918 őszén a várost is súlyosan érintő spanyolnátha-járvány hatásáról, betegek elkülönítéséről, az óvintézkedésekről, a halálozások kimutatásáról. Ezeket az iratokat kellett elolvasni, begépelni, megjegyzetelni és tartalmi ismertetésekben, regesztákban összefoglalni.

___________

A közléseket egy kitelepítésről szóló elbeszéléssel kezdjük annak apropóján, hogy 1946. február 27. a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezmény aláírásának napja volt, és így a 75. évforduló egybeesik sorozatunk indulásával.

14:30-tól olvasható

Daniš Richard: Egy nagyölvedi lakos beszámolója a csehszlovákiai deportálásról – Lakosságcsere és a csehországi deportálások során kitelepített elvitt családtagok története című interjúja. 

A sorozat következő része holnap olvasható: A Magyar Nemzeti Levéltár internetes portáljával ismerkedhetünk meg benne.

 

„Elbeszélt történelem és adatbázisok – Szarka László bevezetője a sorozathoz” című cikkünk a #site_linkoldalon jelent meg.