Az uniós állatvédelmi szabályok szigorítása ellenére Szlovákiában továbbra is a ketreces állattartás dominál. „A tojótyúkok több mint 83 százalékát ketrecekben tartják, az állatvédelmi szabályok bevezetésében így az uniós sereghajtók közé tartozunk, miközben a fogyasztók részéről egyre nagyobb az igény az alternatív tartástechnológiából származó tojások iránt” – nyilatkozta Martina Kamenská, a Humánus Haladás (Humánny pokrok) állatvédő szervezet projektmenedzsere.

Állatbarát tenyésztést

A tojók tartási technológiájának négy formája ismert. A ketrecesben a tyúkokat ketrecekbe szorítják úgy, hogy egy-egy tojónak A4-es formátumú területet biztosítanak. Az állatvédő szervezetek szerint a tojótyúkok a ketrecben szó szerint szenvednek, hiszen korlátozzák őket a természetes viselkedési formák gyakorlásában: képtelenek kiteregetni a szárnyaikat, porfürdőzni, kapirgálni, fészket építeni. Az alternatív technológiákban a tyúkok ezzel szemben nincsenek ketrecekbe zárva, vagyis szabadabban mozoghatnak. A szabadtartásban a tojók az istállón kívül a szabad levegőn is mozoghatnak, az ökológiai állattartási technológiákban pedig mindezek mellett a legszigorúbb szabályokhoz kell igazodniuk a termelőknek.

Online aláírásgyűjtés

Kamenská szerint a ketreces tartás annak ellenére dominál, hogy a szlovákiai kiskereskedelem 75 százalékát lefedő legnagyobb üzletláncok már jelezték, hogy 2025-től nem vesznek át ketreces tartásból származó tojást. „Épp ezért úgy döntöttünk, hogy elindítunk egy online petíciót a ketreces állattartás betiltása érdekében, amelyben arra kérjük a politikusokat, hogy tegyenek meg mindent a lehető leghamarabbi átállásért” – mondta el Kamenská, aki szerint az online petíciót a www.zakazklietok. sk honlapon tették közzé, ahol a ketreces tartással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal is megismerkedhetünk.

Megérzi a pénztárcánk

Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének (ÚHS) az igazgatója már korában jelezte, hogy az üzletláncok ketreces tartással kapcsolatos követelései teljesen indokolatlanok, hiszen az uniós szabályok csak azt követelik meg, hogy a termelők a ketreceket cseréljék le nagyobbakra, nem pedig azt, hogy térjenek át az alternatív tartási technológiára. „Ha mégis sor kerül a teljes tiltásra, azt a fogyasztók is megérzik. A számításaink szerint egy klasszikus, tízdarabos dobozért az üzletekben átlagosan 50 centtel nagyobb összeget kérnek a kereskedők, ha a tojások nem ketreces, hanem alternatív tartási technológiákból származnak. A szabadtartásból származó tojás dobozáért minimum egy euróval, az ökológiai állattartási módszerekből származóért pedig minimum 1,50 euróval fizetünk többet” – állítja Molnár, aki szerint az ökológiai tartás kötelezővé tétele esetén egy átlagos család éves kiadásai akár 135 euróval is nőhetnek.

Kamenská ezzel szemben a Focus közvélemény-kutató ügynökség egy korábbi felmérésére hivatkozik, amely szerint a ketreces tartás felszámolását a szlovákiai fogyasztók 60 százaléka támogatja, és a megkérdezettek több mint fele akár nagyobb összeget is hajlandó lenne fizetni a tojásért, ha ez cserébe a modernebb, az állatok számára is elfogadhatóbb körülményeket biztosító tartástechnológiából származna. „Hogy a ketreces tartás betiltásával nem lógnánk ki a sorból, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy – több uniós tagállam mellett – a szomszédos országok közül ezt már Csehországban és Ausztriában is meglépték, és rendkívül szigorú szabályokat vezettek be Németországban és Franciaországban is” – tette hozzá Kamenská.