A kedden elfogadott tervezet alapján a hongkongi kormányzót kijelölő választási bizottság 40 tagot delegálhat majd a hongkongi törvényhozói tanácsba, amelynek létszámát 70-ről 90-re bővítik. A zömében Peking-barát tagokból álló választási bizottságot pedig 300 fővel növelik egy újabb, a „nemzeti szervezeteket” tömörítő szektor hozzáadásával, amivel a bizottság tagjainak száma 1500-ra emelkedik.

A pekingi központi kormányzat korábban azzal indokolta a módosítás szükségességét, hogy a Hongkongban 2019-ben kibontakozott, kormányellenes tüntetéshullám után biztosítsák, hogy a várost „hazafiak” irányítsák. A „hazafit” kínai illetékesek a Kínai Kommunista Párt iránt elkötelezett, Peking Hongkong feletti fennhatóságát elismerő emberként definiálják. Egyes megfigyelők szerint a reformokat követően félő, hogy az ellenzéki jelöltek nem kapnak esélyt arra, hogy induljanak a választásokon.

A tervezetet több más ország kritizálta amiatt, mert szerintük az a központi kormányzat által elfogadott irányelvekkel ellentétes nézetek elfojtását célozza. Az Európai Unió a tervezet előterjesztéséről szóló, március 5-én tett pekingi bejelentésre reagálva úgy foglalt állást, hogy a reformok elfogadásának messzemenő negatív következményei lehetnek a demokratikus elvek érvényesülésére és a demokratikusan megválasztott képviselőkre nézve, továbbá ellentétes lenne a Hongkongot érintő korábbi választási reformokkal, és szembe menne az alaptörvényben foglalt általános választójog bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalásokkal.